CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Publisher's preface
A szerkesztő előszava
Balla Bálint: A Magyar Október transzcendens távlata
Bárczay Gyula: Keresztény tolerancia
Czigány Magda: Két kiállítás
Gallus Sándor: Fejezetek a magyar történelemből
Gosztonyi Péter: Budapest ostroma 1944-45-ben
Gömöri György: József Attila: Levegőt!
Hajnal László Gábor: "Lejátszani hibáinkat..."
Harmat Pál: A tékozló ország
Illyés Elemér: Magyarok Romániában a nyolcvanas években
Kemény István: Bibó István emlékezete
Kende Péter: Szellem és korlát
Kibédi Varga Áron: Egy világ mesgyéjén
Király Béla: A honvédelem problémái a forradalomban
Monoszlóy Dezső: Et resurrexit tertia die
Nagy Károly: A magyarságtudat őrszigetei
Péter László: Miért éppen az Elbánál hasadt szét Európa?
Sanders Iván: Lázadók, cinkosok, szabadságkeresők
Szabó Ferenc: A teremtés dicsérete
Szamosi József: Magyar zarándoklatok Máriacellbe
Vajay Szabolcs: A Szent Korona kamelaukion jellege
Forrásmegjelölés
A Kiadó előszava
Jelen kötet a negyedik és egyben az utolsó azon nyugati magyar irodalmi antológiák közül, amelyeket az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem megbízásából vezető nyugati magyar írók szerkesztettek az 1980-as évek folyamán. Ezennel tehát mind a négy irodalmi antológia megjelent elektronikusan és mindenki számára hozzáférhető az egész világon.
A Szerkesztő előszava
Ez antológia szerkesztési munkájának befejezésekor nem mulaszthatom el az olvasó figyelmét felhívni az egy évvel ezelőtt megjelent Nyugati Magyar Esszéírók Antológiája és a jelen vállalkozás közeli rokonságára. Mint annak előszavában, most is emlékeztetnem kell arra, hogy a két antológia szervesen összetartozik. Ez a tanulmánykötet voltaképpen egy nagyobb gyűjtemény - a nyugati magyar értekező próza négy évtizedes terméséből készült válogatás - időrendben második része.
[...]
A témákat tekintve ugyanazt az elvet követtem, mint az esszéantológia szerkesztésében. Csak olyan tanulmányok között válogattam, amelyeknek tárgya közvetlenül vagy közvetve magyar vonatkozású. Az esszéantológia visszhangja azt mutatta, hogy az olvasók elfogadták és méltányolták ezt a szerkesztési szempontot. Remélem, ennek a tanulmányantológiának az olvasói is egyetértenek a tematikai egyöntetűség érdekében a szerzőkhöz eljuttatott kívánságommal. Úgy érzem, a két antológia nemcsak a nyugati magyar értekező próza kimagasló művelőit mutatja be, de ízelítőt nyújt arról is, hogy e szerzők hogyan gondolkodnak a magyar nyelv, irodalom, történelem és a társadalom több égető kérdéséről.
Az írások többsége már megjelent nyomtatásban. Ezek első megjelenésének helyét és idejét az olvasó a könyv végén találhatja meg. Hét alkotás ebben az antológiában kerül először a nyilvánosság elé. Az esszéantológiához hasonlóan a nyomtatásban már korábban megjelent tanulmányok esetében itt is meghagytam - a szerzők kérésére vagy velük egyetértésben - az írás eredeti formáját és külső megjelenésének képét, nem törekedve a formai egyöntetűségre. Ugyanez vonatkozik a tipográfiára is.
Bízom benne, hogy ez a kötet az esszéantológiáéhoz hasonló olvasói figyelemben és megbecsülésben részesül. Annál is inkább, mert avatott írók tollából fontos és sokakat érdeklő témák elemzését kínálja.
München, 1987 június
Borbándi Gyula