A Kiadó előszava

A mai napon megjelentettük elektronikusan Segesváry Viktor első könyvét, mely egyike a hazánkban kiadott kevés, rendszeres könyvtártörténeti munkáknak. E munka egy olyan magánkönyvtár történetét dolgozza fel, mely nagy szerepet játszott a nemzet kulturális életében.

A könyv első kiadása 1992-ben látott napvilágot Budapesten Ráday Gedeon halálának 200. évfordulója alkalmából. Ez az editio princeps a Ráday Gyűjtemény főigazgatója, Benda Kálmán gondozásában jelent meg. A második, javított kiadást a Ráday Gyűjtemény engedélyezte.

A kiadó hálás köszönetet mond dr. Berecz Ágnesnek, a Ráday Gyűjtemény jelenlegi főigazgatójának, e kiadásban való közreműködéséért és a kiegészített bilbiográfia rendelkezésére való bocsájtásáért. A kötet technikai előállításában közreműködött Gáspár Katalin, akinek itt ugyancsak hálás köszönetet mondunk.

Hága (Hollandia), 2005. július 20.
Mikes International

Előszó

"Novum prematur in annum", - kilenc esztendeig pihentesd kéziratodat, mielőtt kiadnád - tanácsolta a római költő, Horatius. Segesváry Viktor monográfiája 36 évig várt a megjelenésre. Igaz, nem a szerző akaratából.

Segesváry Viktor 1952-ben végzett a Budapesti Református Teológiai Akadémián és tudományos érdeklődését követve a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárába került könyvtárosként. A könyvtár igazgatója Pap László professzor volt. Ő fejlesztette a korábban csupán főiskolai oktatási feladatokat szolgáló bibliotékát kutató műhellyé és tette a Ráday Gyűjteményt a reformárus egyház egyik tudományos központjává. Az 1950-es években az állami tudományos szervezeteket már béklyóba verte a politikai irányítás, az egyházi intézmények ekkor viszonylag még szabadabban mozoghattak. A Ráday Gyűjtemény felolvasó ülésein, amelyeken a belső munkatársak és külső szakemberek ismertették a Gyűjteményben őrzött, az egyetemes magyar műveltség szerves egészéhez tartozó történelmi örökséget, a különböző kutatóknak rendszeres találkozóhelye volt. Itt hangzottak el az első ismertetések a Ráday család könyvtáráról is.

Segesváryt Pap László bízta meg, hogy dolgozza fel a Gyűjteményben őrzött Ráday családi könyvtár történetét. Az már korábban is tudott volt, hogy ez a könyvtár az európai felvilágosodás irodalmának talán a legteljesebb hazai gyűjteménye, mindeddig azonban nem készült róla rendszeres felmérés. Nem vizsgálták, hogy Ráday Gedeon, a költő és tudós, csupán nagyúri kedvtelésből hozta létre bibliotékáját, vagy messzebb néző elgondolások vezették. Másként szólva, mennyiben szolgálta a gyűjtemény a 18. században a közéletből kiszorított református értelmiség tájékozódását, egy tudatos protestáns művelődési politikát?

Segesváry munkájának fő forrása a család levéltára volt, amelyből nemcsak a könyvgyűjtés művelődéspolitikai vonatkozásai derültek ki, hanem szinte minden kiadványról megállapítható volt, hogy mikor, hogyan és mennyiért szerezték. A könyvtár története így a magyar protestáns kulturális politika megismerésén túl a magyar könyvgyűjtés és könyvbeszerzés történetéhez is értékes adatokat szolgáltat.

A kész kéziratot Szauder József professzor, a 18. századi magyar irodalom korán elhunyt neves kutatója lektorálta. Javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete vállalta a mű kiadását. Ezt azonban keresztülhúzta az 1956-os forradalom, illetve Segesváry Viktor Nyugatra távozása.

A munka a kényszerűpihenés alatt sem veszített jelentőségéből, ezért a szerző egyetértésével az 1956-ban lezárt szöveget változtatás nélkül közöljük. Csupán a függelékben olvasható bibliográfiát egészítettük ki az újabb művekkel és az idő közben megváltozott könyvtári jelzeteket javítottuk.

Meggyőződésünk, hogy a monográfia kézreadása értékesen járul hozzá a 18. századi magyar művelődési törekvések alaposabb megismeréséhez.

Benda Kálmán