Fülszöveg

Kaland, romantika és véres csaták: 70 esztendő (1650-1720) Svédország tündökléséből, elhalványulásából és a Rákócziakkal keresett kapcsolatról.

A ma embere a regény olvasásakor a több évszázados európai kötődés hangsúlyozásában találhat időszerűséget. Abban, ahogyan a svéd és magyar történelem időnként több szálon is keresztezte egymást.

A történet Krisztina királynő uralkodásának utolsó éveitől kezdve körvonalazza az őt követő Károlyok (X. XI. XII.) győzelmeit, és a hódításaikkal elért baltikumi hegemónia megdöntésére irányuló külhoni összefogást. Ez idő tájt élénkül meg a lengyel korona birtoklásáért a svéd uralkodók és a Rákóczi fejedelmek között a diplomáciai kapcsolat olykor már-már katonai szövetséggé alakulva. (Tudomásom szerint erről a korról, az utóbbi ötven évben nálunk nem jelent meg regényszerű feldolgozás.)

A regényben képzelt és valóságos személyekkel találkozik az olvasó. A történet két szálon fut. Az egyiket a kitalált Oxstiern család élete adja, másik ága XII. Károlynak harcai köré épül. A mű ennyiben történelmi. Az események így is alakulhattak volna. Sodrásukban hősökkel és köznapi emberekkel ismerkedhetünk meg, királyi udvarokba, fényes palotákba és vidéki udvarházakba látogathatunk el.

A fantázia-szülte főhős Descartes keresztlányaként hajózik Normandiából Svédországba. A 16 esztendős Anne-Marie Dechanel a pár éve Krisztina királynő udvarában élő tudós látogatására érkezik Stockholmba, és többé nem is hagyja el új hazáját, mert Descartes temetésén meglátja őt az idősödő Teodor Oxstiern és hitveséül választja őt. Közéleti szerepet is betöltő leszármazottaik sorsának alakulása révén, továbbá politikusokból, művészekből álló társaságuk beszélgetéseiből képet kapunk a történelmi eseményekről, hátterükről és a korabeli környezetről.

Tremkó M. Mária