|
Varga József
Tavaszi ébredés
(Gyermekversek)
2002
|
|
TARTALOM
Növényparádé
Fák
érdes kérges enyves fényes
az égerfa
ruhája
patak tövén vizek ölén
halak bújnak
alája
fehér mintás ülő lámpás
a gesztenye
virága
szúrós tüskés zöldes bőre
kávébarna
a magja
égbe szökik tornyosodik
a sudaras
jegenye
gólya fészkel tetejében
boldog tavaszt
kelepel
vastag kényes terebélyes
a platánfa
sok ága
évszázados ősi parkok
őre dísze
csodája
Maribor, 2000. november 29.
Mezők, rétek kincse
|
búzavirág
búzavirág
gabona közt
pompázik
piros konkoly
piros konkoly
kalászok közt
meglátszik
harangvirág
harangvirág
a réteken
most díszlik
szellőrózsa
szellőrózsa
forgószéllel
bokázik
gyűszűvirág
gyűszűvirág
élénk színnel
most virul
gyermekláncfű
gyermekláncfű
lámpa fénye
már pirul
fehér nárcisz
fehér nárcisz
levél fölött
virágzik
kerti porcsin
kerti porcsin
kavics között
jól látszik
piros pipacs
piros pipacs
a mezőket
díszíti
napraforgó
napraforgó
fénysugarat
elnyeli
tündérrózsa
tündérrózsa
a kiskertben
virágzik
orchidea
orchidea
a melegben
hintázik
Göntérháza, 2000. dec. 1.
|
Rétek dísze
|
boglárka boglárka
szép mezei
boglárka
kakukkfű kakukkfű
piros arcú
kakukkfű
kamilla kamilla
gyógyírt adó
kamilla
kardvirág kardvirág
hosszú nyelű
kardvirág
kontyvirág kontyvirág
terpeszkedő
kontyvirág
kökörcsin kökörcsin
kék ruhájú
kökörcsin
szarkaláb szarkaláb
tarlón nyíló
szarkaláb
szívvirág szívvirág
rózsaszínű
szívvirág
Göntérháza. 2000. dec. 2.
|
Mocsarak éke
|
mocsár ölén
a gólyahír
zöld levelén
a hajnalpír
tölgyes tövén
a hóvirág
messze szórja
friss illatát
domboldalon
a kankalin
sárga szirma
télbúcsút int
patak partján
nefelejcs él
kék szemében
szerelem ég
tó szélében
a nőszirom
bő szoknyája
selymes finom
cserje között
a tőzike
szelíd mint a
kis őzike
Göntérháza, 2000. nov. 22.
|
Kiskertek szépe
|
kiskert dísze
az ibolya
összegyűjti
kis Ibolya
bokor alatt
a gyöngyvirág
tavaszt hirdet
az új világ
szép ruhájú
piros jácint
fürtös kelyhe
varázsport hint
őszt búcsúztat
a krizantém
hideg téltől
sohasem fél
zöld ládában
a muskátli
virít mint a
piros masni
földágyásban
a tulipán
harmat gyöngyöz
harang szirmán
Göntérháza, 2000. nov. 20.
|
Díszbokrok
|
kert sarkában
labdarózsa
megcsodálja
a kis Rózsa
ablak előtt
liliomfa
tölcsérvirág
a gyémántja
szépen díszlik
az orgona
elkábít a
dús illata
fehér akác
édes fürtje
szorgos méhek
gazdag kincse
tearózsa
sárga szirmú
csalogató
mézillatú
magnólia
lila éke
édesanyám
büszkesége
Göntérháza, 2000. nov. 29.
|
ZÖLDSÉGES TÁL
Sárgarépa
|
Sárgarépa,
sárgarépa
a fazékban
jó puhára fől;
ettől dagad,
ettől dagad
Marci hasa,
s jó nagyra megnől!
|
Vöröshagyma
|
Vöröshagyma,
vöröshagyma
tarisznyában
s kemencés kenyér;
szalonnával,
szalonnával,
vágottzsírral
békésen megfér!
|
Paradicsom
|
Paradicsom,
paradicsom
édes leve
vörös, mint a bor;
olyan piros,
olyan piros
lesz az inged,
hogy epéd felforr!
|
Karalábé
|
Karalábé,
karalábé
kecskeabrak,
a nyúlnak is jó;
passzírozva,
passzírozva
a fogatlan
öregnek való!
Göntérháza, 2000. december 2.
|
A sárgarépa gyökere...
|
A sárgarépa gyökere
vastagra nőtt meg a nyárra.
Kirántották puha földből,
főve került a tálkára.
Nézi Matyi, mint a csodát.
Fenyőtoboz vagy fadarab?
Orsóspettyes, furcsa jószág,
talán bizony meg is harap.
Ne félj tőle, nincsen szája!
Fütyülésre jó egy falat.
Növekedő kis testednek
vitamindús, sok erőt ad.
Rakičan, 1995. 1. 31.
|
A spenótról
|
A spenót színe sötétzöld,
körülötte laza a föld,
a fazékban péppé válik,
jobb életről elmélázik.
Szeressék a kerti csigák,
gyökereit a giliszták;
Timi, Peti riad tőle,
kellemetlen nyálkás bőre.
Jobb lenne kecskének adni!
Vagy a nyuszik elé rakni.
Termő magját úgy elvetni,
sose tudjon az kikelni!
Rakičan, 1995. 1. 30.
|
GYÜMÖLCSKOSÁR
Aranyalma
|
Aranyalma,
érett alma
mosolyog
a faágakon
büszkén;
vilmoskörte,
sárga körte
harangoz
a levelek közt
fürgén.
|
Rózsaszőlő
|
Rózsaszőlő,
édes szőlő
megérett
hát októberre
szépen;
hosszúszilva,
hamvas szilva
kékes lett
már szeptemberre
végre.
|
Piros málna
|
Piros málna,
ízes málna
hajszála
a kerítésre
kúszik;
fehér eper,
apró eper
gyöngyszeme
a meleg fényben
úszik.
Göntérháza, 2000. december 2.
|
Kedvenceink
Madarak
nehéz lett a szarka farka
ráragadt az alma
magja
csonka lett a gólya szárnya
tátva maradt sárga
szája
diófára szállt a rigó
gyászruhája ingó-
bingó
villás szárnyú partifecske
száll a tengerekre
messze
szürke veréb fészket keres
védett még a meleg
eresz
kakukk szól a messzeségben
dala száll a hegyen
réten
Göntérháza, 2000. december 5.
A kis őz
|
Erdő mélyén
lakásában
a kis őz,
tél közepén
lábaskában
tejet főz.
Anyukája
szénavackán
szendereg,
nincs csizmája,
a nyomorán
kesereg.
Szendereg,
kesereg,
tejet főz,
a kis őz.
Göntérháza, 2000. december 4.
|
Az árva őzike
|
Kis őzike sír az erdőn.
Golyó ölte apukáját.
Éhes, fázik, egyedül van:
Nem találja anyukáját.
Ki ad neki mostan enni?
Ki táplálja édes tejjel?
Úgy fél magányosan lenni,
Bánatában hová menjen?
Nincs otthona, meleg ágya.
Bús, szomorú; teste remeg,
Fájdalmában könnyezni kezd,
A szegény árva őzgyerek.
Rakičan, 1995. 2. 1.
|
Nyuszi anyó
|
Nyuszi anyó
kicsinyeit
szoptatja,
olvad a hó,
gyermekeit
oktatja.
Hat kis nyuszi:
Csöpi, Szundi,
Soványka,
Alamuszi,
Torkos, Dundi
hallgatja.
Szoptatja,
oktatja,
Soványka,
hallgatja.
Göntérháza, 2000. december 4.
|
A bizonytalan jövő
|
Szőrrel bélelt jó fészkében,
Boldogan él nyuszicsalád.
Négy bő bundás vidám kölyök
Döfködi a mama hasát.
- Jön a vadász! - riad anya.
- Ne féljetek, nincs puskája. -
Szólal meg a bátor apa.
- Nem kíséri szimattársa.
- Azért járja most a határt,
Őrizze a békés tájat.
Rókát üldöz, gonosz párát,
Kinek étvágya ránk támadt.
- Pár hónapig víg az élet;
Sok kisnyuszit fölnevelünk.
De majd ősszel, fagyos télben,
Golyók elől menekülünk!
Rakičan, 1995. 2. 1.
|
Ravasz róka
|
Ravasz róka
lompos farka
hintázik,
vár a hóra,
jó falatra,
nem fázik.
Négy gyermeke
a föld alatt
kacsát vár,
úgy örülnek,
hogy tarthatnak
lakomát.
Hintázik,
nem fázik,
kacsát vár,
lakomát.
Göntérháza, 2000. december 4.
|
Mókusvár
|
Mókus apó bátran őrt áll,
Fenyőágra puha hó száll.
Odújukban két kis gyerek,
Mohaágyon épp szendereg.
Alig látnak még szegények,
A hidegtől nagyon félnek.
Anyukájuk rájuk lehel,
Így alusznak ők nesztelen.
Vége lesz a kemény télnek,
Tavaszkor a világ ébred.
Akkorra már vígan élnek,
Bogyóíze lesz a szélnek.
Göntérháza, 1997
|
Mókus él
|
Fenyőágon
tőzegvárban
mókus él,
esti bálon
lombsátorban
vígan él.
Odújának
szűk nyílása
rejtve van,
bundájának
prémgallérja
odavan.
Mókus él,
vígan él,
rejtve van,
odavan.
Göntérháza, 2000. december 4.
|
Szarvasbőgés
|
Szarvasbőgés
erdő fölött
messze száll,
jön a nőstény
avar között,
boldog már.
Szelíd párját
megóvja majd
a bika,
égő vágyát
meghallgatja
a suta.
Messze száll,
boldog már,
a bika,
a suta.
Göntérháza, 2000. december 4.
|
Biztonságban
|
Sűrű erdő közepében,
Mocsaras tó közelében,
Mohaágyon pihen a vad.
Minden csöndes: falomb, haraszt.
Mellette a két kis borjú,
Vékony testű, hosszú nyakú.
Éber apjuk agancshegyén
Megtörik a hajnali fény.
- De csitt! Vajon milyen hangok?
Közeledni vadászt hallok.
Recsegnek a száraz gallyak;
S szarvascsalád védve nyargal.
Rakičan, 1995. 2. 1.
|
Tehén szarva
|
tehén szarva
két oldalt áll
hegyesen
öregmama
sok tejet ád
kegyesen
kicsi borjú
tőgyét szopja
éhesen
gyenge lábú
anyja nyalja
békésen
Göntérháza, 2000. december 3.
|
Csirke csipog
|
csirke csipog
kacsa hápog
háp-háp-háp
liba tátog
halkan gágog
gá-gá-gá
tolluk párna
zajos hangjuk
megremeg
magot várnak
éhes szájuk
élelmet
Göntérháza, 2000. december 3.
|
Kutya ugat
|
kutya ugat
macskát kerget
csaholva
szegény futhat
szemmeresztve
loholva
meleg házban
lusta agár
szundikál
szomszédjában
tücsök barát
muzsikál
Göntérháza, 2000. december 3.
|
Macska farka
|
macska farka
kunkorodik
magasba
szelíd fajta
hegyesedik
a bajsza
bátran indul
vadászatra
az éjjel
arca virul
játszhat majd
az egérrel
Göntérháza, 2000. december 3.
|
Macskasors
|
Elbeszélem, bár nem mese.
Az életünk hű esete,
Hogy bátyámmal mit műveltünk.
Volt egy cicánk, sose tiszta,
Ágyunkban maradt a piszka,
Rá ezért hát haragudtunk.
Kedvét bizony nem kerestük,
Fülét, farkát megcsípdestük.
Elég sokat bosszantottuk.
Megszületett a jó ötlet:
Főzünk belőle pörköltet...
Szüleinkkel megetettük!
Göntérháza, 1995
|
Macskát patkol...
|
macskát patkol
Marci gyerek
a sok pajtás
rajta nevet
patkószöge
mellécsúszott
így a macska
hát megugrott
Rakičan, 1993
|
Egeret les...
|
Egeret les
a mi cicánk,
lopva nézi
szöszke Micánk.
Üres a lyuk,
nincsen zsákmány,
tejbekása
lesz a tálkán.
Göntérháza, 1995
|
Egy kis veréb
|
Ablakomon
tél idején,
Bekopogott
egy kis veréb.
- Adjon Isten
szép jó napot!
Meleg szobát,
boldogságot!
- Mit kívánsz hát,
te kis madár?
Fagyos hóban
gyér a határ!
- Nem kívánok
semmi nagyot,
Csak egy marék
kendermagot!
Göntérháza, 1999
|
Évszaksoroló
Tavaszi ébredés
|
Érzem lelkemben, tavasz, remegésed,
Pezsdül a vérem dalolva tenéked.
Csordul a könnye fakadozó rügynek,
Szűztiszta vére az alkotó létnek.
Benne mosolyog a nap üde képe,
Lángsugárt szórva az ébredő népre.
Árad keringve a bódító illat,
Megrészegítve már ember és állat.
Halk zenét suttog bérceken az erdő,
Bontja virágát pompázva a mező.
Szent varázs igéje kél minden lényben:
S épül a fészek az isteni fényben!
Bp., 1954
|
Hóvirág
|
Hóvirág, hóvirág:
fénybe siklik
a világ.
Kikelet, kikelet:
elűzte a
meleget.
Gólyahír, gólyahír:
tél sebére
meleg ír.
Fecskepár, fecskepár:
hangos lett az
eresz már.
Dobronak, 1957
|
Jégtörő Mátyás
|
Megjött acélkalapáccsal,
Februári fényforrással.
Tördeli a havas páncélt,
Jégcsapszakállt eresz tövén.
Karcsú csövén fogy tűhegye,
Fal tövébe csurog leve.
Orsóssá lesz csigateste,
Felcsókolja nap melege.
Medve mordul barlangjában,
Mókus ébred odújában.
Tavaszt remél cinke, veréb,
A világnak gazdag vetést!
Göntérháza, 1999
|
Suttog...
Suttog a távoli
zöld erdő,
ébred mély álmából
a mező.
Borongó vén dombok
kék ormán,
fénypír remeg a
nap arcán.
Bontja szép szirmát a
sok virág,
díszruhát ölt az
új világ.
Göntérháza, 1994
Húsvétra...
|
Húsvétra a kalitkába
apró nyuszit kapott
a kis Zsuzsi;
fehér szőrűt, piros szeműt,
kurta farkút, hosszú
fülű nyuszit.
Masnit köt kerek nyakára,
selymes ruhát szab a
derekára;
sétáltatja, dédelgeti,
nyalánkságot rak a
tányérjára.
Búskomorrá vált a nyuszi,
napról napra fogyott,
szomorúbb lett;
s vígan ugrált, játszadozott,
kit az okos Zsuzsi
szabaddá tett!
Rakičan, 1995
|
Kenyéradó hónapok
|
Orgonaillatot
árasztó szép május
Új kalászt ringató
napfényes június
Bő termést érlelő
kalácsos július
Göntérháza, 1965
|
Tarka levél
tarka levél
hulló levél
messze sodor
az őszi szél
messze sodor
a tél elé
a tél elé
halál felé
Göntérháza, 1987
Télen
|
Szürke felhőt ölel az ég boltozatja,
Alant fehér színbe öltöztek a mezők,
Rajtuk apró foltok a fekete varjak.
A távoli erdő homályos zugában
Korgó gyomorral lapul a rókacsalád,
Négy gyermekük szendereg meleg vackában.
A vén tölgyes sűrű-bozótos tövében
Makkot keres az éhes vaddisznókonda,
Csíkos malackákat nevelget fészkében.
A fenyvesek szélvédett dombüregében
Tűlevelű lágy párnán remél szelíden
Napfényes tavaszt az őzpár reménységben.
Tükrös-rózsás-páncélos a Lendva-patak,
Széles kardpengéjű gyékény s káka között
Cserkészve vár a fürge vidra jó halat.
A megárvult szántások bordái alatt
Nyúlanyó félti fiatal csemetéit.
Puska szól..., s egy élet a halálba szalad.
Hódunna mélyén alszik a szőlőtőke,
Pincék ölében telt hordók sorakoznak.
Vígan gondol a gazda a szép jövőre.
Csörög a szarka a közeli jegenyén,
Nyest oson sötét padlás bús csöndje alatt;
És vidám gyerekek a tó sima jegén.
Göntérháza, 1998
|
Falusi lakodalom
|
Kémény lyukból száll ki a füst,
Parázs fölött rotyog az üst.
Vasnyárs végén pirul a nyúl,
Kacsa, jérce nyaka konyul.
Sütő mélyén malac izzad,
Makkozott még vígan tegnap.
Hordó csapja forog, sikong,
Asszony lett a lányból, bizony.
Bőgő brummog, szól a kakas,
S a sok vendég haza ballag.
Dobronak, 1956
|
Téli táj
|
A tájon vastag homály.
Fagyot pattog a határ.
Tiszta hóbundalepel
Vajúdó időt befed.
Alszik, hallgat az erdő,
Jeget érlel a mező.
A lendva-hegyi lankán
Akáckaró-katonák.
Rajtuk bő hattyúlabda,
Jó vastag, fehér sapka.
Törzsükön varjú károg,
Várva egy szebb világot.
Kosárfűzbokrok mélyén
Szelíd őz lapul, félénk.
Vén tölgyfák odújában,
A puha mókusvárban
Kis bohócok álmodnak,
Békés tavaszra várnak.
Göntérháza, 1999
|
A gönci hordó
|
jaj de kicsi
jaj de kicsi
ez a gönci
hordó
még az ősszel
még az ősszel
festette a
"bordó"
újév táján
újév táján
üres lett a
hordó
kiszáradt már
kiszáradt már
s a gyomra most
kongó
kongó hordó
gyomra korgó
Lendva-hegy, 2000. november 10.
|
Gondolatpernyék
János-napra
|
János-napra kövér disznót,
vörös borral teli hordót,
kenyérmagtárt,
gyümölcsraktárt,
az új évre fényes naptárt!
Teli zsákot, boldogságot,
minden házba bő családot,
egészséget,
víg örömet,
az új évben békességet!
Göntérháza, 1991
|
Kongó hordóm...
|
Kongó hordóm gyomra
üres,
messze még a gazdag
szüret.
Vékony dongák száraz
torka,
Józsi szomját már nem
oltja!
Lendva-hegy, 1994
|
Út porában...
|
Út porában beteg
veréb,
mellében egy ólmos
serét.
Szárnyaszegett, fáj a
feje,
azt sem tudja, mi van
vele?
Gyilkos csőből golyó
villant:
szegény madár, lelke
illan!
Rakičan, 1994
|
A piros labda
|
Kék felhőben
piros labda úszik,
mögötte egy
sötét bolygó kúszik.
Belsejében
bolygólakók hada
villámesőt
szór a szálló napra.
Felhőrongyból
ködpalástot fodroz,
fénysugárból
csillagszemet ormoz.
Zöld pázsitra
piros labda leszáll,
a sok gyermek
vígan kergeti már.
Maribor, 2001.
|
Csokipapír
csokipapír
színes masni
sörös doboz
gurul forog
halomszámra
az utcára
szél röpíti
messze löki
Bodri Kormi
bambán lesi
de fura egy
játékszer ez
Maribor, 2001. nov. 7.
Tik-tak, tik-tak...
|
tik-tak, tik-tak
int az óra
hetet kongat
kakukkszóra
Szandi Bandi
táskát ragad
fürge lábbal
máris szalad
rohannak az
iskolába
hol őket a
tudás várja
Rakičan, 1995
|
A csodás léggömbök
Az égen tengernyi
színes ballon úszik,
kékek, zöldek, sárgák,
pirosak és lilák:
szerelem, irigység,
szomorúság, remény.
Egy vasárnap reggel
lengtek fönn a légben,
útjukat követi
vágyó szem; ezernyi,
vajon kiknek visznek
békét s boldogságot?
Göntérháza, 1994
Tibinek
|
Óvodás lett a kis Tibi,
Magát máris nagynak hiszi.
Buksijában van tudomány,
Mese, versek, fogalmazvány.
Kapja magát, tollba diktál,
Vagy papírra autót pingál.
Ürge-fürge, okos fiú,
Rá az anyja kicsit hiú.
Lendva, 1978
|
Engem!
|
Engem Juli ne
csalogass,
házatokhoz ne
hívogass!
Úgy sem leszek én
a tied,
Bacsi Ferku lesz
a híved!
Rakičan, 1994
|
Egy szem búza...
|
Egy szem búza,
egy szem bab,
barna kislány,
kié vagy?
Nem vagyok én
senkié:
Csak az édes-
anyámé!
Rakičan, 1994
|
Tüske között...
|
tüske között
az egrest
tüske miatt
ne keresd
gyöngyös násfa
sok bogyó
aranyszínű
szép golyó
Rakičan, 1994
|
Az unokám
|
Van nekem egy
kis unokám,
úgy hívják, hogy Gorán.
nem szereti
a meséket,
lompos rókakomát.
Egyedüli
szenvedélye:
traktor, motor, vonat.
Velük játszik,
velük alszik;
dédelgeti sokat.
Éjjel-nappal
száguld rajtuk
a nagy végtelenbe,
s holtfáradtan
bukik este
anyja lágy ölébe.
Alsólendva, 1985
|