CÍMLAP
|
UTÓSZÓ |
A Tar Mihály szüretjén című elbeszélő költeményemet 1953 nyárutóján írtam, amikor a Kárpát-medencében élő magyarság életvitelére bilincsként nehezedett rá az elnyomó hatalmak bénító kegyetlensége; megfeledkezve a keresztényi humánum minden magatartásformájáról.
Kegyetlen béklyóba kényszerültek,
Amikor az őszinte érzelmek
A közöny hálójában rejtőztek,
Amikor a fényre törő álmok
Lappangva a sötétben reszkettek,
Amikor az igazságot védők
Létbitorló erők közt vergődtek!
A mű témája mindennapos dolog volt abban a korban. A szereplők a fantázia szüleménye. A főhős - Horváth Endre, ugyancsak kitalált név - egy megtörtént tragikus esemény alakja. Rajta keresztül szerettem volna megrajzolni a jövőhitet, a jobb, békésebb és emberibb világ eljövetelének a reményét.
Remélem, ez némileg sikerült is!
Varga József
Göntérháza, 2002