Hölgyesi Györgyi Könyvtárközi dokumentumszolgáltatás - tanulságokkal Az ODR körébe tartozó könyvtárak kijelölésének elsődleges szempontja az volt, hogy az ismereteknek a dokumentumokban megjelenő, megközelítőleg teljes körét átfogják, és bármelyik állampolgár számára hozzáférhetővé tegyék. A könyvtárközi kölcsönzés ugyan minden nyilvános könyvtár alapfeladata, az ODR-ben szolgáltató könyvtárak ezen belül a minőségi szolgáltatás biztosítói. Ezek a könyvtárak rendszeres minisztériumi támogatásban részesülnek, amelyet ugyan saját szakterületük dokumentum- és eszközfejlesztésére fordítanak, de ez esetben azért, hogy az országos dokumentumszolgáltatás színvonalát javítsák. Amíg az ODR erősödésének következményeként a könyvtárközi dokumentum- és információszolgáltatás eredményei, többek között statisztikai mutatószámai évről évre folyamatosan növekednek, az egyes szolgáltató könyvtárak igénybevétele különbözőképpen alakul. Meg kellett vizsgálnunk azt a kérdést, hogy mi az oka, hogy a hazai könyvtári rendszer tagjainak figyelme a könyvtárközi dokumentumszolgáltatás tekintetében főként néhány nagy könyvtár felé irányul. Van néhány olyan tényező, amely indokolja ezt a tendenciát, és ezeket természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül: - a kérések egyre nagyobb hányada érkezik a könyvtáraktól a lelőhely-adatbázison keresztül, amelyben nem minden ODR-ben szolgáltató könyvtár szerepel a teljes gyűjteményével; - ugyancsak előnyt élveznek azok a könyvtárak, amelyek az ODR lelőhely-adatbázisban való keresésnél a találati lista elején állnak. Az ilyen és hasonló evidenciákon túl a Könyvtári Intézet Gyűjteményszervezési Osztályán végzett elemző vizsgálat során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy indokolt-e a dokumentumszolgáltatás "élbolyában" álló könyvtárak feltűnően nagyarányú teherviselése az ODR-ben. Továbbá mekkora azoknak a kéréseknek az aránya, amelyek más könyvtárakból (például megyei könyvtárakból, városi könyvtárakból) is kielégíthetők lettek volna. Ezért tételesen megvizsgáltuk néhány könyvtár, úgymint a Debreceni Egyetem Általános Gyűjtemények Könyvtára, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára, a Szegedi Tudományegyetem Könyvtára és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 2004. évi könyvtárközi dokumentumszolgáltatását. A vizsgálat az eredeti, nyomtatott dokumentumokra terjedt ki. A vizsgálatot az igen nagy mennyiségű adat (26 690 db) és a többféle nyilvántartásból eredő visszakereshetőségi nehézségek miatt 10%-os mintán végeztük el. Több szempontból is tartalmi elemzés alá vontuk a szolgáltatott dokumentumokat: 1) A kérések mennyiben vonatkoztak a könyvtár fő gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokra? 2) A kérések milyen típusú könyvtáraktól érkeztek? 3) A tőlük kért dokumentumok beszerezhetők lettek volna-e más könyvtártípusokból is? Az első kérdésünkre megnyugtató választ kaptunk. A kielégített kérések zöme (könyvtáranként 75-90%-a) a fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokra vonatkozott, és csak a maradék tartozott a mellék gyűjtőkörbe sorolt szakok, tudományterületek valamelyikébe. (Ehhez azonban hozzá kell tenni azt, hogy a DEENK teljes kötelespéldány-sort kap minden hazai megjelenésű dokumentumból, valamint, hogy a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára és a Szegedi Tudományegyetem Könyvtára is kap megosztva egy kötelepéldány-sort, és általános gyűjtőkörű könyvtárak, még ha nem is rendelkeznek valamennyi tudományterület anyagából több példányos dokumentumokkal!) Sokkal érdekesebb tapasztalatokat szereztünk a kérő könyvtárak típusainak vizsgálata során. Álljon itt szemléltetésül az a táblázat, amely a vizsgált négy könyvtár adatait tartalmazza (könyvtáranként százalékos megoszlásban) a tőlük kérő könyvtárak típusa szerint: A kérő könyvtárak megoszlása könyvtártípusok szerint (2004)*
Amint a táblázatból látható, az egyetemi könyvtárakba a kérések legnagyobb része a városi könyvtárakból érkezett, de a községi és művelődési központi könyvtárak kérésszáma is összességében a megyei könyvtárak kéréseivel egyenlő. Az adatok értelmezésére akkor érdemes visszatérni, ha hozzátesszük vizsgálatunk harmadik szempontjának (a kért dokumentumok beszerezhetők lettek volna-e más könyvtártípusokból is?) eredményét is. Nézzük, milyen típusú dokumentumokat kértek ezektől a könyvtáraktól! Az általunk vizsgált nagy könyvtárakba "jogosan" irányuló kérések: a gyűjtőkörükbe vágó, szigorú értelemben vett szakkönyvek, tanulást segítő jegyzetek, tankönyvek, az idegen nyelvű szak- és szépirodalom kategóriájába tartozó dokumentumok mellett nagyszámú magyar nyelvű szépirodalmi művet (köztük gyerekirodalmat is!) kértek tőlük, valamint közkönyvtárakban (főként a megyei könyvtárakban, de városi könyvtárakban is) megtalálható, ismeretterjesztő munkákat. Feltűnő, hogy gyakran ismétlődő jelleggel kértek olyan összefoglaló alapműveket, monográfiákat is, amelyeknek - véleményünk szerint - szintén meg kellene lenniük az említett megyei és városi könyvtárakban, a nagyobbakban kölcsönözhető példányban is. Gyakori példa volt olyan kérésekre is, amelyeket célszerűbb lett volna más, az adott gyűjtőkör szempontjából megfelelőbb könyvtárakba, más szak- vagy egyetemi könyvtárba irányítani. A nyilvántartásból az nem derült ki, hogy első helyre küldött vagy többedik próbálkozásként újraindított kérésről volt-e szó. Ki kell emelnünk a DEENK-nek azt a sajátosságát, hogy minden megjelenő hazai dokumentumból kötelespéldányt kap, és azokat könyvtárközi kölcsönzés keretében szolgáltatja is. Ebből következik, hogy azok a kérések, amelyek olyan dokumentumokra vonatkoznak, amelyek beszerzéséről a közkönyvtárak az értékesebb irodalom gyarapítása javára inkább lemondanak, elsősorban szintén őket találják meg. Bemutatunk néhány jellemző példát az imént felsorolt kérés-típusokra. A szépirodalom, gyermekirodalom köréből: Bach, Richard: Jonathan, a sirály Az ismeretterjesztő irodalomból: Dénes Tamás: Real Madrid Az alapvető szakmonográfiák, összefoglaló munkák közül: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába A csak a DEENK kötelespédány anyagból: 7 perc szextitok A vizsgálat rövid ismertetése után milyen következtetések és tanulságok vonhatók le a könyvtárközi szolgáltatásban dolgozó kollégák számára? - Az országos statisztikai adatokat átnézve megállapíthatjuk, hogy a hazai könyvtárközi dokumentumszolgáltatás túlnyomó részét az ODR-ben szolgáltató könyvtárak biztosítják. - Az ODR lelőhely-adatbázis megléte és működése óta különösen azokat a könyvtárakat kedvelik a kérő könyvtárak, amelyek teljes állományukkal szerepelnek az ODR lelőhely-adatbázisban, függetlenül attól, hogy a kérés más könyvtárban is teljesíthető lenne. - A statisztikai adatok is mutatják, hogy az ODR-ben szolgáltató könyvtárakon belül is aránytalanul nagy terhet viselnek a nagy gyűjteménnyel rendelkező (MTA Könyvtára), illetve a nagy hagyományokkal bíró tudományegyetemi könyvtárak (Debrecen, Szeged, Pécs). - Különösen nagy a teher a DEENK-en, amely a kötelespéldány révén valamennyi hazai megjelenésű könyvet megkap, és kölcsönözhető állománnyal rendelkezik. - A vizsgált könyvtárak esetében a könyvtárközi kölcsönzésre vonatkozó kéréseknek csak egy része olyan speciális kérés, amely csak valamely nagykönyvtár vagy speciális gyűjteménnyel rendelkező szakkönyvtár állományából elégíthető ki. Más részük (25-50%!) olyan művekre vonatkozik, amelyeket bármely közeli megyei vagy akár városi könyvtárnak ki kellene tudni elégítenie. Mit lehet tenni az ODR működésének, a könyvtárközi dokumentumszolgáltatás egyenletesebb elosztásának érdekében? - Nagyon fontos az ODR lelőhely-adatbázis gyors bővítése teljes könyvtári állományokkal. Folyamatban van a MOKKA-ODR lelőhely-adatbázis egyesítése, a kompatibilis integrált könyvtári rendszerek elterjesztése. - Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai nyilvános könyvtári rendszer egésze részt vesz a dokumentumszolgáltatásban, a kérésben és a küldésben egyaránt. - A könyvtárközi kérések elküldésekor érdemes sorrendet követni: a kérő könyvtár - hacsak nem különlegesen speciális, szakterületi kérésről van szó - elsősorban a megyei könyvtárat (könyvtárakat) keresse meg a kérésével, és csak akkor forduljon a nagyobb, főként egyetemi könyvtárakhoz, ha máshol nem találta meg a keresett dokumentumot. - A keresést nagyban megkönnyítené, ha a kérő könyvtárak a könyvtári elektronikus katalógusokból nem csak a könyv meglétéről vagy nem létéről, de a példányszám- és állapot-adatokról (kölcsönözhető, bent van-e a könyvtárban stb.) is tájékozódhatnának. - A célirányos keresést segítheti egy olyan áttekintés, témajegyzék, amely a legkisebb könyvtárak számára is könnyen használható, és képet ad az ODR-ben szolgáltató könyvtárak gyűjtőköréről. Az ODR lelőhely-adatbázis és ezen áttekintés együttes használatával a kérő könyvtárak egyenesen a gyűjtőköri szempontból leginkább számításba jöhető könyvtárakba indíthatnák el a kéréseiket.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||