CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
A bigonya
Vurstli
Gimbelem, gombolom
Kadarka, badarka
A nyalka kéményseprő
A lóláb
Krimi
Zöld Fül
A karmester
Zörög a kocsi
Alvó meszesgödör
Kottából gurguláznak
Arany-láz
Adonyi Nagy Mária
Bágyoni Szabó István
Bölöni Domokos
Egyed Péter
Farkas Árpád
Ferenczes István
Fodor Sándor
Gáll Ernő
Gellért Sándor
Hajdú Győző
Jánky Béla
Kántor Lajos
Kiss Jenő
Kovács András Ferenc
Létay Lajos
Markó Béla
Márki Zoltán
Molnár Gusztáv
Mózes Attila
Nikolász Spekulász
P. Lengyel József
Szabó Gyula
Szász János
Szilágyi Júlia
Veress Dániel
Veress Zoltán
Fülszöveg
A fülszöveg az a szavakból sodort kötél, amely az írói alkotóműhely és az olvasó asztala között feszül, s amelyben a szerző szeretne átlibegni a túloldalra. A mutatvány közben - hogy megnyerőbb legyen - nyelvét öltögeti, grimaszkodik és törékeny tányérokkal zsonglőrködik. Persze, akad olyan szerző is, aki a porond fölött egyensúlyozva - távolról - Atlasz benyomását kelti, pedig az ő fején is csörgősipka van, cipőjében lóláb, csuklóján homokóra, tarsolyában bigonya. És roppant óvatosan lépked, mert a népi bölcsesség szerint: aki lassan jár: bigonyál. Aki pedig bigonyál, az megengedheti magának, hogy eltüzelt tilalomfák melegénél szárítgassa nyirkos, lyukas orrú cipőjét. A lényeg az, hogy az ásítozó bakancsból lehetőleg ne lógjon ki a lóláb.