CÍMLAP
|
TARTALOM, EPILÓGUS |
Tartalom
Hogyan olvassunk?
Maradjon így!?
A huszonegyedik század emberének szemével
Ideámba zárva
Az eltérő visszatérő
Gondolatképekbe rejtőzve
Ünnepi zeneóránk
Vágy
Adalékok a szerelemről
Belőled
Érted terjedve
Ötvözőként
Úgy szeretném!
Érintéssel
Értünk
Csillagunkból
Csillagom
Az idő áramlatában
A hitben árvulva
Időtlenül
Természetként
Faként
... csak ki kell tudnod várni ...
Megragadó pillanat
Burkoltan
A színlelő,acsarkodó belső körről;a magról!
Hangok és gondolatok tágulása
Ha megéget
Dermedtségemben
Rendezett zavarban
A ritka szerencsések
A vágyak hazugságaiból
Könnykövekből katafalk
Kiűzve
Szeretet - vesztettek
Kesergőm
Ellentétben
Élettől táplálva
Áramában
Vibrálva
Adalék a mai magyarországi életről
Lidércnyomás
Vajon miből?!
Adalékok
Árnykép
Éjszakáim
Szükségletemmé vált
A múlton túl érve
Fagypontom
Belefeledkezve
Magyarcsavar
Egy férfi szemszögéből
A múlt képeiből
A sorskód metafizikai teóriája
Alámerülve
A középút?
Kettős játék
Az elidegenedés aspektusaiból
Egy villanásnyi eszmefuttatás a szép fogalmáról
Konklúzió
Epilógus
Érzelmi kapcsolatainkról
Empírikus spontanizmus
Epilógus
Írásaim, ha önmagukért nem beszélhetnek, és arra kell minduntalan várni, hogy egyes érdekeket képviselők, egymással acsarkodók, vagy hozzá nem értők döntsék el színvonalukat, akkor nem érdekel a véleményük. Őszinte, tiszta és sajátosan egyéni stílusom ha kirekeszt az egocentrikus, képmutató irodalmi körökből, jó úton kell hogy haladjak, mert nekem az általam képviselt lehet csak a minta. ...mert az igazság tehet szabaddá, míg a hazugság fogva tart.
Kecskemét, 2004. március 24.