CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
A virágóra ollója
Magyarság
Radnóti
Van Gogh
A művészet mint áru?
Életvonal
Szent György hava
Vasúton
Pünkösd hava
Strandfürdő
Széptevés
Természetjárók
Altató nélkül
Kisasszony hava
Öregdiák-találkozón
Műélvezők
Hívójel
Angyalka hozza?
Hitvita
A világ fölépítése
Szent András hava
Állat(i)versek
A veréb
Férgek
Alkalmi zenészek
Falfirka
Alapművelet
Részeg ábécé
Felhőalakzatok
Bogáncs bókol
Tavaszváró
Rögtönzött zápor
Zivatar
H2O
Változó égbolt
A hold fényváltozásai
Álomittasan
Vegyesbolt
Bogáncs bókol
Virágének
Présháznál
Ki otthontalan, hontalan
Egy kis hazai
Napfogyatkozás
Napfogyatkozás
Haláltusa
János öcsém temetése
Anyám halálos ágyánál
Nekropolisz
Régi képek hátlapjára
Látlelet
Évek múltán
Fülszöveg
Szigeti Lajos 1940-ben született a Fejér Megyei Szabadhídvégen. Az ELTE magyar-angol szakán 1964-ben kapott diplomát. Budapesten él és tanít azóta is. Versei 1977 óta jelennek meg az Élet és Irodalom, Új írás, Napjaink, Holmi, Hitel, Magyar Napló és más irodalmi folyóiratok hasábjain.
Első verseskötete (Az ég tükrében) indulásához képest jócskán megkésve, 1992-ben a Széphalom Könyvműhely gondozásában látott napvilágot. Szigeti Lajos verseit áttetsző, hagyományokhoz hű költőiség, a primer élmények lírai megfogalmazásának igénye jellemzi.
"Új könyve fejlődésről, változóképességről tesz tanulságot. Az az egyedi nyelv, egyéni szóképzés, meghökkentő metafóravilág, mely eddig is jellemezte költészetét, tökéletesebbé, mívesebbé vált. Most már mer messzebbre nézni, mert talán jobban hisz magában és magának, mint eddig" - jellemzi Szigeti Lajos új verseit Bella István.