CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Első rész: Tudománytörténeti előzmények
Thomas Mann Leo Naphta modelljéről; a probléma vizsgálatának előtörténete
Judith Marcus-Tar vélekedése
Thomas Mann mint gondolkodó
Lukács véleménye Thomas Mann eszmei politikai álláspontjáról, s ennek műveiben való tükröződéséről
Mikor jelent meg A varázshegy?
Leo Naphta esetleges fasiszta voltáról
A negyedik szakasz
Lukács modell-volta elismerésében való ingadozásának okai
Judith Marcus-Tar viszonya Lukács nyilatkozataihoz
Lukács hiúsága
Második rész: Miért és hogyan vált Georg von Lukács Lukács György kommunista népbiztossá?
Történeti vázlat a századelő Magyarországáról
A fiatal Lukács a századelő Magyarországán
A fiatal Lukács életútja
A fiatal Lukács viszonya a századelő Magyarországán a baloldali progresszióhoz
A Vasárnap Társaság
A fiatal Lukács morálfilozófiája: a Saulusból Paulusszá válás alapja
A "misztikus etika"
A kanti etikához való viszony
A Társadalomtudományi Társaság vitaülése
A bolsevizmus mint erkölcsi probléma
A Taktika és etika
Harmadik rész: Leo Naphta és a fiatal Lukács összehasonlítása
A messianisztikus-khiliasztikus vonások a szektariánus-utópista kommunista Lukács tevékenységében 1919 és 1924 között
A messianisztikus marxizmushoz való átmenet lehetősége
Lukács törekvései 1919 és 1924 között
Viszonyuk a tanácsköztársaság kapcsán
Személyes találkozásuk
Leo Naphta és a fiatal Lukács származása, életútja, külső megjelenése
Naphta és Lukács fő személyiségjegyeinek összehasonlítása
A "dialektikus kakasviadal" értelme
Leo Naphta célja: a "kommunista istenállam" és "Georg von Lukács György" népbiztos törekvése...
Az összehasonlítás további lehetőségei és problémái
A terror Naphtánál és Lukácsnál
Egy társadalmi tan, amely legyőzi az ökonomizmust
Leo Naphta öngyilkossága, valamint a fiatal Lukács affinitása az öngyilkos szituációkhoz
A köztük levő különbségek
Befejezés helyett
Előszó (részlet)
Kismonográfiánk több tudományos feladat megoldását tűzte ki céljául:
A fiatal Lukács és Thomas Mann kapcsolatának az eddiginél árnyaltabb ábrázolását; Thomas Mann "A varázshegy" című regénye egyik hősének, Leo Naphta alakja rejtélyének, modelljének a kiderítését; a fiatal Lukács életútjának, szellemisége alakulásának gazdagabb és objektívebb bemutatását.
A szerző csak akkor tudja ezen alapvető célkitűzéseit valamelyest is elfogadható módon megvalósítani, ha ezeknek az összetartozó problémáknak mindegyikét (és mindazokat a kérdéseket, amelyek belőlük következnek) lényegi összefüggéseiben képes megvizsgálni; az ide tartozó tényeket a lehetséges mértékig feltárni, a szükséges hipotéziseket a tényekkel összhangban értelmezni.
Hogy ezt megtehesse, sok akadályt kellett leküzdenie; ezek többsége a témához kapcsolódó tudományos kérdés, mások mindenekelőtt a fiatal Lukács magyarországi kutatásának lehetőségével függnek össze.
A felvetődő kérdések tudományos igényű megoldásának nehézségei a téma rendkívül bonyolult, összetett jellegéből fakadnak. Különböző tudományterületek (a Thomas Mann-kutatás, a fiatal Lukács-kutatás, a századelő magyar és európai eszmetörténete, a húszas évek marxizmus-története stb.) interdiszciplináris alkalmazása nélkül a téma tudományos feltárása és megoldása megvalósíthatatlan.
Ugyanakkor mind az időbeli határok (több mint hetven év), mind a kutatás különböző dimenziói (az író, a feltételezett modell: a fiatal Lukács, valamint a kutatás eddigi eredményei) oldaláról való vizsgálat szükségessége tovább nehezíti nemcsak az igazság feltárását, hanem a téma előadását is. Ezért a szerző a problémák kifejtésének, előadásának "körkörös" módszerét volt kénytelen alkalmazni, ami könnyen az ismétlés látszatát keltheti.
Továbbá: a kitűzött feladat megvalósítása elkerülhetetlenné tette hipotézisek szerepeltetését. A szerző mindenütt arra törekedett, hogy hipotéziseit a kideríthető tényekkel lényegi összhangban alkossa meg, hogy a lehetséges mértékig valószínűsítse őket, és hogy a tényeket és a hipotéziseket egy koherens koncepció részeként igaz módon értelmezze.
A választott téma feldolgozásának másik nehézsége a fiatal Lukács magyarországi kutatásának lehetőségeiben leli magyarázatát; ebben a kutatásban - a tudomány szellemével összeegyeztethetetlen módon - olyan tendenciák vannak, amelyek eleve lehetetlenné akarják tenni az eltérő vélemények, álláspontok kifejtését.
Ennek az egészségtelen helyzetnek a következménye különösen károsan érinti a fiatal Lukács és Leo Naphta kapcsolata vizsgálatának kérdését.
Ezek a tendenciák azért olyan erőteljesek, mert egyesek meg akarják akadályozni, hogy a fiatal Lukács életútjának, szellemi fejlődésének kényes (sokak által tabunak tekintett) kérdéseivel szembenézhessünk, olyan kérdésekkel, mint például a fiatal Lukács ellenzékiségének a természete, vallásossága, zsidó származása, s ebből fakadó identitás-keresésének ellentmondásai stb. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy ezen kérdések felvetése nélkül Leo Naphta és a fiatal Lukács kapcsolatának a vizsgálata megvalósíthatatlan.
A fentiek miatt ezért nem véletlen, hogy Magyarországon, magyar nyelven, magyar szerző tollából Leo Naphtáról és lehetséges modelljéről említésre méltó publikáció még nem látott napvilágot; ez ugyanakkor jól jellemzi a magyarországi fiatal Lukács-kutatás jelenlegi állapotát is...