Bevezetés

A '60-as években egyre inkább elterjedt az a nézet, mely szerint a számítógépek fejlődése elérte azt a szintet, amely már konkurenciát jelent a könyvtáraknak a szöveges információk kezelésében. Többen jósolták meg a könyvek és a könyvtárak elkerülhetetlen halálát, s felhívták a figyelmet arra, hogyha a könyvtárosoknak nem sikerül az információk fő menedzserévé válni, s kihasználni a számítógépek kínálta új lehetőségeket, maguk okozzák a könyvtárak korai pusztulását.

A jóslat szerencsére nem vált be, a napjainkban megnövekedett és differenciálódó információs igényekre a könyvtárak új technológiák alkalmazásával, új szervezési megoldásokkal válaszoltak. Az évtizedek alatt felgyűlt információknak továbbra is ők maradtak legilletékesebb őrzői és az ismeretek sokszempontú visszakereshetőségét biztosító szolgáltatói, akiknek az újonnan kialakult információs társadalomban is sikerült megtartaniuk meghatározó szerepüket a tudás megteremtésének, megőrzésének és fejlesztésének láncolatában. Megváltozott szerepkörükben fel kell nőniük új feladatukhoz, s "őrzött tudásanyagukat" egyre igényesebb módon kell a szakemberek és az érdeklődők elé tárni. Kevés azonban a jó szándék: ehhez az igényesebb módhoz új feldolgozó és tároló rendszerekre van szükség. Olyan rendszerekre, melyek biztosítják a dokumentumok korszerűbb, nagyobb mélységben való feltárásának lehetőségét, s a releváns információk minél gyorsabb továbbítását a felhasználók felé. Egy könyvtári rendszer elkészítése hallatlanul nagy kihívás a szoftver készítőknek, hiszen egy integrált könyvtári program nagyon sokrétű. Egyfelől hatékony és korrekt pénzügyi rendszer, másfelől sokoldalú feltárást biztosító szakirodalmi adatbázis, mely a tételek megrendelésétől a kölcsönzők személyéig mindent nyilvántart.

Világszerte elterjedt törekvés a könyvtárakban a katalógusok számítógépre vitele, illetve ezen túlmenően valamennyi könyvtári tevékenység - könyvbeszerzés, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés - számítógépes támogatása. Az eddig mechanikusan végzett rutinfeladatokat rá kell bízni a gépekre, ez az egyetlen módja annak, hogy a könyvtárak lépést tudjanak tartani korunk egyre növekvő információs igényeivel, s megkíséreljék áttekinteni és feldolgozni az egyre hatalmasabb információtömeget. A számítógépek és a számítógépek együttműködésén alapuló információs rendszerek, melyek az információ-feldolgozás, -tárolás és -visszakeresés eszközeivé váltak, lehetővé teszik a korszerű könyvtári munkát és az ezen alapuló korszerűbb szolgáltatásokat, többek közt az információ keresés és hozzáférés módszerének alapvető megváltozását. A könyvtáraknak naprakész információszolgáltatása hatékony számítástechnikai berendezések és sokoldalú szoftverek nélkül már megoldhatatlan.

Mit jelent a korszerűség a könyvtárosoknak? Korszerű a feldolgozás, ha megvalósul az "egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás" elve; korszerű a tájékoztatás, ha maradéktalanul - és minél gyorsabban - ki tudja elégíteni az olvasói/felhasználói igényeket a legrelevánsabb információkkal; s nem utolsósorban korszerű egy könyvtár akkor, ha képes saját állományát elektronikus formában rendelkezésre bocsátani (számítógépes online és CD-ROM adatbázisok formájában), s képes fogadni a világból érkező elektronikus információkat.

Az automatizált információ-feldolgozás, a könyvtár- és tájékoztatástudomány valamint a számítástechnika összekapcsolódásából bontakozik ki a jövő könyvtára - az elektronikus (automatizált) könyvtár, mely maximálisan kihasználja az integrált könyvtári rendszer nyújtotta lehetőségeket.