CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
1. Bevezető
2. A könyvtárközi kölcsönzés fogalma és története
2.1 A könyvtárközi kölcsönzés meghatározása
2.2 A könyvtárközi kölcsönzés története és szabályozása
2.3 A könyvtárközi kölcsönzés jelenlegi szabályozása
3. Könyvtárközi kérések
3.1 Hagyományos kérések
3.2 Faxon továbbított kérések
3.3 Elektronikus kérések
4. A könyvtárközi kölcsönzés gyakorlati megvalósulása a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban
4.1 A DENK könyvtárközi kölcsönzési politikája
4.2 A DENK által indított kérések teljesítésének menete
4.3 A DENK-hez érkezett kérések teljesítésének menete
4.4 A könyvtárközi kölcsönzés legfontosabb problémái
4.5 Egy jövőbeni megoldás: a gépesítés
5. A Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárhoz 2000. február és március hónapokban érkezett könyvtárközi kérések vizsgálata
5.1 A felmérésben vizsgált adatok
5.2 A felmérés végrehajtása
5.3 A felmérés eredményei és következtetései
5.4 A felmérés összegzése
6. Az országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR) működése
6.1 Lelőhelynyilvántartás
6.2 A lelőhely-nyilvántartásra épülő dokumentumszolgáltatás
6.3 Az ODR-rel kapcsolatos anyagi kérdések
7. A jövő a jelenben: a továbblépés lehetőségei
7.1 Elektronikus dokumentumszolgáltatás (EDSZ)
7.2 Az EDSZ gyakorlati megvalósulása
8. Összegzés
Felhasznált irodalom
Bevezető
Napjainkban az információ rendkívüli értéket képvisel. Ez olyannyira igaz, hogy korunk társadalmát gyakran információs társadalomnak nevezik, és információs forradalomról beszélnek. Az információhoz jutás jogát világszerte - Magyarországon úgyszintén, - törvényi szinten is megfogalmazták. Ez azt jelenti, hogy az információhoz bárki szabadon hozzáférhet. Ehhez azt is hozzátehetjük, hogy bárki, méghozzá bárhol és bármikor. Korunk technikai újdonságai - elsősorban a számítógépek és az informatika rohamos fejlődése - kitágították a világot. Ami egy-két évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, az mára mindennapos gyakorlattá vált. Átértékelődött a térbeli és időbeli távolság fogalma is, hiszen már nem jelent újdonságot például egy távoli országban tett virtuális kirándulás.
Ezt a fejlődést minden tudományág másként éli meg. A könyvtártudomány (vagy információtudomány) napjainkban hatalmas változáson megy keresztül. Az egyre inkább specializálódó tudományágakban az információk mennyisége és ezek megjelenési módjának sokfélesége rohamosan nő. A könyvtáraknak ezek fogadására és kezelésére készen kell állniuk. Amelyik könyvtár erre nem képes, az előbb-utóbb annyira lemarad a fejlődéstől, hogy az olvasói igények naprakész kielégítésére alkalmatlanná válik.
A világ rohamosan növekvő kiadványtermésének teljességre törekvő gyűjtése mára elérhetetlen célnak bizonyult. Ezért jelenhetett meg a dokumentum birtoklására való törekvés mellett a dokumentumok, illetve információk elérésére való törekvés. A dokumentumok gyűjtése, feldolgozása és rendelkezésre bocsátása helyére célként az információk szolgáltatása került. Így ma a fejlődés trendje a klasszikus könyvtártól információs központok és információ-elérési bázisok kialakulása felé mutat. Ezek mérőszáma nem az állomány nagysága, hanem a szolgáltatott információ pontossága és gyorsasága[1]. Mindezen igények megfelelő szintű kielégítése a könyvtárak összefogása nélkül nem valósítható meg. Az állománygyarapításra szánható pénzösszegek csökkenése mellett a már rendelkezésre álló információforrások más könyvtárakkal való megosztása és az új beszerzések könyvtárak közötti egyeztetése egyre inkább a figyelem előterébe kerül.
A könyvtárközi kölcsönzés - vagy ahogy ma egyre gyakrabban nevezik: a dokumentumszolgáltatás - lényege az, hogy a könyvtár állományában meg nem található dokumentumot az olvasó számára hozzáférhetővé tegye. A könyvtárközi kölcsönzés ezáltal a könyvtárak közti legfontosabb összekötő kapoccsá válik.
Dolgozatomban a könyvtárközi kölcsönzés jelenlegi, magyarországi helyzetét mutatom be, ezen belül a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (1999. december 31-ig Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár[2]) könyvtárközi tevékenységének bemutatására koncentrálok. Mivel 1999 októbere óta a fenti intézmény könyvtárközi kölcsönzési részlegén dolgozom, elsősorban személyes tapasztalataimat gyűjtöttem össze és adom most közre. Ritka alkalom, hogy arról a könyvtári tevékenységről írhat egy szakdolgozó, amelyben minden nap részt vesz, és melynek munkáját még diákként, de már a szolgáltatói oldalról is át tudja tekinteni. Az összegyűjtött tapasztalatokon kívül röviden kitérek a könyvtárközi kölcsönzés történetére, jogi szabályozására, és a lehetséges jövőbeni fejlődés főbb irányvonalaira.