Kanadai Digitális Könyvtári Kezdeményezés (Canadian Initiative on Digital Libraries, CIDL, http://www.nlc-bnc.ca/cidl/) a Kanadai Nemzeti Könyvtár kezdeményezésére indult meg 1997-ben. Első lépésként kérdőívet küldtek ki a könyvtárak érdeklődésének és véleményének feltérképezésére, amelyre mintegy ötven válasz érkezett és 1997. márciusában húsz könyvtár részvételével került sor egy tanácskozásra, amelyen meghatározták az azév júniusában meghirdetett CIDL fő irányvonalait. Szeptemberre 53 különböző típusú könyvtárt csatlakozott a kezdeményezéshez. Megválasztották a CIDL Irányító Testületét. Ennek feladatai a következők:
a tervezés tevékenység irányítása,
a tagság körének szélesítése és a tagok aktív részvételének elmozdítása,
a szakbizottságok (albizottságok) munkájának felügyelete,
ajánlások kidolgozása a szakbizottságok és a tagság számára,
a munkaterv betartásának ellenőrzése és a tagság tájékoztatása,
a CIDL tevékenységéről és eredményeiről történő informálás a WWW-n,
a pénzügyi források kezelése,
a CIDL hatékonyságának elemzése.
A CIDL tevékenységének korai szakaszában egy Digitális Források Fejlesztése (Development of Digital Resources) elnevezésű szakbizottság fog működni a következő feladatkörrel:
ajánlások készítése a nemzeti és helyi érdekeket egyaránt figyelembe vevő koordinált szolgáltatás- és gyűjteményfejlesztési megoldásokra,
útmutatások kidolgozása a digitalizálás gyakorlata, a szerzői jogok kezelése, az archiválás témaköreiben,
a hozzáférési politika és gyakorlat legelfogadottabb és leghatékonyabb módszereire (best practices) vonatkozó ajánlások kidolgozása,
kapcsolatfelvétel és konzultációk a kapcsolódó területekkel (többek között kiadókkal, levéltárakkal, múzeumokkal, kutatóintézetekkel).
A Hozzáférés és Megőrzés (Access and Preservation) elnevezésű albizottság feladatai:
a felhasználói hozzáférés megkövetelte technikai előfeltételek összegzése,
útmutatások kidolgozása a digitális források lelőhelyének azonosításához és a források leírásához szükséges minimális metaadatokra,
útmutatások kidolgozása a megőrzés, a szerzői jogok technikai kezelése legelfogadottabb és leghatékonyabb módszereire,
stratégia kidolgozása a szükséges kalauzok (directory-k) összeállítására,
a megfelelő gateway-ek és csereprotokollok kifejlesztésének vagy alkalmazásának elősegítése,
kapcsolatfelvétel a kapcsolódó területekkel.
A Reklám és Finanszírozás (Promotion and Funding) nevet viselő albizottság feladatai közé tartozik:
a digitális könyvtárakkal kapcsolatos költségek meghatározása és racionalizálása,
a források nemzeti és helyi szintű biztosítása (fund raising) stratégiájának és legelfogadottabb és leghatékonyabb módszereinek azonosítása,
kollaboratív finanszírozás modelljének a kidolgozása (a kezdeményezés közös finanszírozása a kanadai könyvtárak vagy azok egy részének együtt-működésével),
koordinált reklámozási stratégia kialakítása,
támogatási-képviseleti (advocacy) stratégiák kidolgozása és alakalmása a helyi és tartományi kormányzatok meggyőzése (lobbyzás) érdekében,
kapcsolatfelvétel a kapcsolódó területekkel.
Az Oktatás és Kutatás (Training and Research) elnevezésű szakbizottság feladatai a következők:
képzési és továbbképzési programok kidolgozása, · kommunikációs stratégiák és források kialakítása,
a digitális könyvtári oktatás integrálása a meglevő képzési programokba,
alkalmazott kutatási területek felderítése,
kapcsolatfelvétel a kapcsolódó területekkel.
A CDLI mindezidáig a kidolgozott akciótervnek megfelelően működött és az előrehaladást a meghirdetéstől egy évre, 1998. nyarán vizsgálják majd meg részletesebben.
Nagy-Britanniában több jelentős program fut, de nyilvánvalóan a British Library-nak döntő szerepe van. A BL elektronikus programjai az Initiatives For Access gyűjtőnév alatt futnak. Ebben a digitális könyvtár számos előzménye már megtalálható, így a TEDS, a Trial Electronic Document Store, amely a digitális információ tárolásának, a hozzáférésnek, és a tartós megőrzésnek kérdéseit tanulmányozták. Ide tartozik még az Electronic Photo Viewing System szoftverplatform kifejlesztése; a mikrofilm-digitalizálás, amelynek kertében régi újságok mikrofilmjeit digitalizálják, az Inside dokumentumellátó rendszer és végül a Digital Datastore Development Project, amely azon üzleti és műszaki szabványok belső megfogalmazása, amelyek kötelezőek a BL digitális anyagainak használata során. Ez a programcsomag fokozatosan belenőtt a könyvtár digitális könyvtár programjába. (Inglis, 1997)
A British Library Digitális Könyvtári Programja (British Library Digital Library Programme, http://www.bl.uk/services/ric/diglib/) a British Library Research and Innovation Centre vezetésével alapvetően a magánszektorral való együttműködésre épül.
Prioritásai a következők:
a BL dokumentumszállító szolgáltatásainak kiterjesztése digitális forrásból származó, folyóiratcikkekre vonatkozó jeladó információs szolgáltatásra, továbbá az eddiginél jobb rendelési és szállítási szolgáltatásra alapozva,
a szabadalmi szolgáltatások kiterjesztése,
jobb hozzáférés a BL történeti gyűjteményeihez,
a fenti fejlesztések integrálása a BL fő gyűjteményeibe és szolgáltatásaiba,
a BL növekvő digitális gyűjteményeinek kezelését biztosító infrastruktúra létrehozása és a brit kötelespéldány-szabályozás kiterjesztése a nem-nyomtatott anyagokra.
A BL három forrásból kívánja építeni a digitális könyvtárat:
a könyvtár meglevő anyagainak digitalizálása,
vásárlás és licencek vásárlása,
kötelespéldányok.
A finanszírozás kapcsán már említettük, hogy a költségeket nem látják fedezhetőnek kizárólag állami forrásokból, ezért a gazdasági élet szereplőivel kívánnak partneri kapcsolatot kialakítani. Többek között ennek a partneri kapcsolatnak az előkészítését is szolgálta a Digital Datastore Development Project (3D), amely 1996-ban indult és többek között a következő feladatokat látta el:
a Digital Library Public Private Partnership Project ellátása információkkal azokról a technikai és üzleti követelményekről, amelyet a BL támaszt a digitális könyvtárral szemben,
annak biztosítása, hogy a BL már meglevő digitális gyűjteményei továbbra is fennmaradjanak, azokat megőrizzék és elérhetővé tegyék.
Ez utóbbi pontot igen fontosnak kell ítélnünk, mivel a fejlesztés és szolgáltatás többé-kevésbé üzleti alapokra történő helyezése sem jelentheti a világban már meglevő digitális gyűjtemények elhanyagolását.
A nemzeti és nemzetközi projektekhez szorosan kapcsolódó helyi, egy egyetemre korlátozódó fejlesztés példája a De Montfort Egyetem kezdeményezése a De Montfort University Digital Library Project. Az egyetem már 1991-ben elkezdte a digitális könyvtár fejlesztését. Az ELINOR projekt beszkennelt elektronikus dokumentumok, mindenek előtt tankönyvek elektronikus elérését biztosítja, mivel az egyetem Milton Keynes-i campusán nem próbálnak meg egy teljes értékű, hagyományos könyvtárat kialakítani.
Az ELISE Electronic Library Image Service for Europe projekt keretében a DMU-val a Victoria and Albert Museum és a Tilburgi Egyetem, Hollandia színes képek adatbankját hozta létre. A könyvtári menedzsment elektronikus eszközeit fejlesztette ki a MINSTREL Management Information Software Tool, majd a CAMILE Concerted Action on Management Information for Libraries in Europe elnevezésű, az Európai Unió Telematika a Könyvtárakban program keretében megvalósult projekt.
Ugyancsak uniós projekt a TOLIMAC Total Libray Management System, amely a hálózatos információforrásokhoz való hozzáférést kívánja menedzselni egy-egy intézmény vagy egyetemi campus keretei között.
1995. végén hozták létre az International Institute of Electronic Library Research elnevezésű intézményt, amelynek fő feladata, hogy a különböző kutatási programokat egyetlen menedzsment-struktúrában fogja össze. A kezdeményezések hátterében az áll, hogy a De Montfort Egyetem (DMU) Nagy-Britannia ún. új egyetemek közé tartozik. Mai státuszát 1992-ben kapta. 1969-ben két korábbi college egyesülésével jött létre elődje, a Leicester Politechnic volt. Leicesterben, a Kimberlin Könyvtárban 450.000 kötet könyv található. Az egyetem 15 ezer hallgatóját figyelembe véve ez 30 könyv hallgatónként. Oxfordban 12 ezer hallgató rendelkezésére 6 millió könyv és egy sor muzeális anyag áll. Ráadásul a DMU tíz campuson működik. Világos tehát, hogy egy egységes, integrált hibrid digitális könyvtár elemi érdeke az egyetemnek. Ezt az IBM-mel karöltve kívánják megvalósítani.
Az IBM Digital Library (http://www.software.ibm.com/is/dig-lib/) szoftver alapelve, hogy a felhasználó a kereső szervernek küldi kérdését. A kereső szerver saját adatbázist üzemeltet, amely megmutatja, hogy a keresett objektum hol található a rendszer harmadik elemét alkotó objektum-szerveren. Ez aztán a kereső szervertől kapott utasítás nyomán kapcsolatot létesít a keresett objektum lelőhelyével és onnan eljuttatja a keresett anyagot a felhasználónak. A rendszer nagy előnye, hogy gyakorlatilag végtelenül nagyobbítható. Az egyes kereső szerverek több objektum-szerverrel tarthatják a kapcsolatot. (Robinson 97)
A Deutsche Forschungsgemeinschaft támogatásával folyik az Elosztott Digitális Tudományos Könyvtár (Verteilte digitale Forschungsbibliothek, http://www.dbi.berlin.de/projekte/d_lib/) kialakítása.
Ez három alprojektre bomlik:
1. A tudományos könyvtárak modernizálása
és ésszerűsítése (Modernisierung und
Rationalisierung in wisseschaftlichen Bibliotheken).
2. Elektronikus publikálás a tudományos könyvtárak
szakirodalmi és információs szolgáltatásában
/kínálatában/ (Elektronische Publikationen im Literatur-
und Informationsangebot wissenschaftlicher Bibliotheken).
3. Könyvtári állományok retrospektív digitalizálása
(Retrospektive Digitalisierung von Bibliotheksbeständen).
A "Tudományos könyvtárak modernizálása és ésszerűsítése" alprojekt különösen szoftverek és eljárások fejlesztését támogatja amennyiben azok
releváns módon alkalmazhatók a könyvtári szolgáltatásokra,
tudományos kutatásokon alapuló olyan alkalmazások prototípusait valósítják meg, amelyek nem kínálhatók mint a piaci versenyben részvevő termékek,
egyszeri könyvtári pilotok és modellek kialakítására vonatkozó innovációt képviselnek, amelynél várható más alkalmazók későbbi érdeklődése.
Az "Elektronikus publikálás a tudományos könyvtárak szakirodalmi és információs szolgáltatásában" alprojekt az elektronikus publikációknak a tudományt és kutatást szolgáló információs és szolgáltatási kínálatba való integrálását célozza.
A támogatandó projektek:
az elektronikus publikációk régiók feletti szolgáltatását és használatát biztosító tartalomorientált szolgáltatások,
az elektronikus publikációk régiók feletti szolgáltatását és használatát elősegítő előkészítő, implementációs és struktúraképző intézkedések,
technikailag a piacon beszerezhető vagy public domain termékekre alapulnak úgy, hogy azokat a felhasználásnak megfelelően konfigurálják és módosítják, nem képezve azonban prototípusokat.
A program megvalósítása magában foglalja
az elektronikus publikációkkal kapcsolatos információs és feltáró eszközök kidolgozását,
a feldolgozással kapcsolatos normák megalkotását,
navigációs eljárások kialakítását,
az elektronikus publikációk és hagyományos dokumentumok integrálását,
szakdolgozatok és disszertációk elektronikus publikációját és szolgáltatását,
a szakirodalom és más információs anyagok digitalizálását,
digitalizált dokumentumok archiválását.
1997-ben indult a "Könyvtári állományok retrospektív digitalizálása" alprojekt, amelynek keretében elsősorban a szerzői jogtól nem védett anyagok digitalizálását tervezik. A mintegy 30 ezer kötetnyi digitalizálandó dokumentum között vannak a kulturális örökség részét képező, továbbá a gyakran használt és nehezen hozzáférhető, valamint az egyes szakterületek alapvető irodalmát jelentő művek.
Az előtérben tehát a következők állnak:
a kutatás és oktatás szempontjából fontos anyagokhoz való közvetlen hozzáférés,
többszörös hozzáférés a sokat használt szakirodalomhoz,
nehezen hozzáférhető anyagok digitális szolgáltatása,
eddig kevéssé ismert anyagok szélesebb körű használata.
Az "Elosztott Digitális Tudományos Könyvtár" program keretében nemcsak eszközökre, hanem időleges állások létesítésére is lehet pályázni. Eszközöket azonban csak akkor finanszíroznak, ha azok a pilotok és modellkísérletek elvégzéséhez elengedhetetlenül szükségesek és a meglevő alapfelszereltséggel nem megvalósíthatók.
A modell- és pilot-projektek olyan fejlesztéseket kell hogy szolgáljanak, amelyek e meglevő megoldásokhoz alternatívákat kínálnak és később rendszeres használatukra is sor kerülhet. Ezekhez a DFG kezdeti finanszírozást nyújt, a projekteknek azonban önfinanszírozóvá kell válniuk.
A modellek meghatározott innovatív kérdésfeltevésekre kínálnak olyan szabványos válaszokat, amelyeket jelentős kiegészítő illesztési, adaptálási munkák nélkül át tudnak venni más könyvtárak. Az előtérben a helyi és regionális felhasználáson túllépő modellek kialakítása áll. Döntő kérdés, hogy a modellek gyártótól függetlenek és más rendszerekre átvihetők legyenek. Szükséges az is, hogy sok könyvtárban legyen megállapítható igény az adott modell felhasználására.
A pilot-projektek eddig még nem létezett vagy új megoldások keresését jelentik. Végső céljuk szintén a későbbi felhasználásra alkalmas megoldások kimunkálása, elsősorban azonban új elképzelések gyakorlati megvalósíthatóságának bizonyítására irányulnak. Ennek megfelelően megengedhető, hogy a későbbi felhasználóknak nagyobb mértékben kelljen alkalmazkodniuk a kidolgozott megoldásokhoz.
Döntő kérdés, hogy mekkora a digitalizálandó állományok jelentősége a tudomány és kutatás számára. Ez a következők függvénye:
az adott állomány tudományos értéke,
viszonya az aktuális kutatási trendekhez,
eddigi és várható jövőbeni használtsága,
a felhasználhatóság mértéknek várható növekedése,
a nemzetközi kutatási és digitalizálási trendekhez és projektekhez való kapcsolódása.
Biztosítani kell a digitalizálás során keletkezett nyers adatok hosszú távú megőrzését. A támogatott projektekben keletkezett állományokat általában ingyenesen kell szolgáltatni. Ingyenes és korlátozás nélküli hozzáférést kell biztosítani a meta-adatokhoz.
A technikai megvalósítás során a beszkennelt képek mellé a dokumentumok fontos elemeinek (címlapok, tartalomjegyzékek, fejezetcímek, mutatók) teljes szöveges feldolgozására vagy tartalmi feltárására is szükség van. További előrelépést jelent bibliográfiák szöveges és tartalmi feltárása annak lehetővé tételével, hogy magukhoz az azokban tükrözött dokumentumokhoz építenek ki kapcsolatokat.
A képként történő digitalizálás helyett alkalmazható a dokumentumok teljes szöveges bevitele. Az első lépésben ez célzott szöveges keresésekhez a teljes szöveg keresési indexként szolgál, ezért megengedhető a bevitt szöveges bizonyos fokú hibás volta.
Második lépésként az adott szöveg elektronikus kiadásának tekinthetők a bevitt szövegek egészen a szöveg szerkezetének (pl. SGML-formátumú) leírására és az eredeti szöveg elektronikus rekonstruálására használhatók.
A program megengedi a szöveg bevitelének bármely formáját, de a tipikusnak a képként való bevitelnek kell lennie a fontos tartalmi elemekkel való kiegészítéssel. A további szövegfeldolgozás vagy SGML-strukturálás kivételnek tekintendő.
Szükséges, hogy a képernyőn történő megjelenítés mellett lehetőség legyen a jó minőségű nyomtatásra.