A Waikato Egyetemen dolgoznak a New Zealand Digital Library kialakításán. (http://www.nzdl.org/). A projekt kutatási program, amelynek fő céljai a következők:
gyűjtemények automatikus kialakítása technológiájának kidolgozása,
a digitális könyvtárak felhasználásának nyomon követése és a felhasználói igények vizsgálata,
újszerű interfészek kialakítása,
módszerek kifejlesztése (bibliográfiai) információ kinyerésére dokumentum-fájlokból
ezen információk felhasználása a dokumentumok jobb megjelenítése és bibliometriai vizsgálatok céljaira,
public domain gyűjtemények potenciális gyűjtőkörének felmérése,
a meglevő digitális könyvtári projektek áttekintése és felülvizsgálata.
Az Európai Unió két technológiai irányultságú alkalmazott kutatási programot indított el a 3. és 4. Keretprogram részeként. E programoknak már voltak előzményei 1986-ig visszanyúlóan. A DG XIII/E keretében kiírt programok hetvennél több elfogadott projektben jelentek meg, és ezenkívül más igazgatóságok finanszírozásában is folyt fejlesztési munka. Ezek mellett számos munkacsoport tevékenykedik és több tanulmány is készült ebben a témakörben.
Ezek a programok ritkán kötődnek egy könyvtár fejlesztéséhez, mert a támogatás egyik kimondott célja több EU tagállam könyvtárainak - és esetenként a hozzájuk csatlakozó társult tagországbéli könyvtár - együttműködése. Nem ritka a nagyobb programok esetében a 8-12 partner hat vagy több országból. A programokban az akadémiai szféra könyvtárai játsszák a fő szerepet, de közkönyvtárak is dolgoznak ezekben a főleg alkalmazott kutatási programokban.
A Európai Bizottság stratégiája három rövid célban foglalható össze:
mobilizáció,
konszolidáció és integráció,
kiterjesztés.
A mobilizációt célzó első program célja az volt, hogy katalizálja és elindítsa a változásokat az európai könyvtárakban, létrehozza az együttműködési klímáját egy meglehetősen széttagolt környezetben. Itt négy feladatot akartak megoldani, illetve a megoldást elindítani:
a rendszerek együttműködését, összecsatolását (Z39.50 és az EDIFACT bevezetése);
az erőforrások feljavítása, amely a nemzetközi cserét, a bibliográfiai rekordok kölcsönös használatát segíti elő (formátumok, formátumkonverziós eszközök, karakterformátumok, Unicode, osztott authority rekordok);
tesztszolgáltatások, elsősorban a dokumentumcserében és az elektronikus kiadásban;
a könyvtári állományok digitalizálása, az eszközök és technikák kipróbálása könyvtári környezetben.
A konszolidáció és integráció - ebben fázisban található ma a fejlesztés - fontosabb területei az alábbiak:
Képessé tenni a könyvtárakat arra, hogy hozzáférést teremtsenek az erőforrásokhoz, hogy kezelni tudják az elektronikus dokumentumokat, és megfelelő menedzsment környezetet teremtsenek az elektronikus könyvtári szolgáltatásokhoz. A projektek a helyi dokumentumtárak létrehozására irányulnak, a tárolás és visszakeresés eszközeinek és technikáinak kipróbálására. A projektek egy másik csoportja tesztrendszereket készít kódexek és régi könyvek elérhetősége céljából, és vizsgálja a kezelés és a hosszúidejű elektronikus tárolás technikai kérdéseit.
A második terület az elosztott könyvtári szolgáltatások fejlesztése. A látomás az, hogy több könyvtár legyen képes egy könyvtárként megjelenni a felhasználó számára, akár az egyik könyvtárból, akár egy harmadik féltől vagy semleges belépési pontból. Az osztott könyvtárnak nem feltétlenül kell csak elektronikus szolgáltatásokra korlátozódniuk.
Az látható, hogy a Uniós projektek nem csupán a digitális, hanem korábbi definíciónk szerint az elektronikus könyvtár fejlesztésére irányulnak. Ez látható abból is, hogy együtt kezelnek olyan kérdésköröket, mint az OPAC, a könyvtárban gyűjtött elektronikus publikációk, a soknyelvű hozzáférés kezelése, különböző típusú és különböző forrásból származó anyagok metaadat-követelményei, az osztott környezet menedzsmentje, a kiadókkal való liszensz- és díjazási egyezmények kérdései. Az az érzésünk, hogy ugyanarról a kérdéscsomagról van szó, csak az európai és az amerikai szóhasználat különbözik.
A kiterjesztés fázisában az európai stratégia a könyvtárakat a globális környezet összefüggésében tekinti és hálózati információközvetítő szerepüket kívánja támogatni. Ebben a fázisban kiemelt szerepet kap az információ minősége és olyan szolgáltatások kifejlesztése, amelyekben a könyvtárak értéknövelt információt szolgáltatnak. Az EU programok ebben a fázisban kezdik közös szemléletben nézni a könyvtárakat és más közgyűjteményeket és ebben az évben megkezdődött az V. Keretprogram, amelyben a könyvtári fejlesztés is már az Információs Társadalom fejlesztési keretei közé került.
Ebben a közegben a előtérbe kerülnek a könyvtárak és más intézmények közötti szervezési és szolgáltatási kérdések: a tartalom létrehozóitól az oktatási felhasználókig; továbbá biztosítani kell az információ-hozzáférés esélyegyenlőségét, amiben a könyvtáraknak nagy szerepük van; és végül számos kérdés vár megoldásra a tartalom elérhetőségének fenntartása, a digitális anyagokkal kapcsolatos felelősség és szervezés, valamint a tartós megőrzés témaköreiben.
Noha az európai dokumentumok eléggé általánosan fogalmaznak, ismeretük fontos az Unió stratégiájának megértése szempontjából, részben nemzeti kötődésünk, részben a fejlesztési források elnyerési lehetősége miatt.
1. A digitális könyvtár nem elektronikus
megismétlése a hagyományosnak. A technika által
kihasználandó többlet:
- A könyvtár beágyazódása a globális
hálózaton a könyvtárak globális rendszerébe.
Igen erős törekvés észlelhető az elosztott
szolgáltatásokra. Együttműködő intézmények
virtuális hálózatán működnek egybefoglalt
és azonos eszközökkel elérhető könyvtárak.
Olyan demonstratív akciók is léteznek, mint az LC és
Ameritech cég szellemi ill. anyagi szponzorálásával
az Amerikai Emlékezet keretében megrendezett pénzdíjas
versenyek a legjobb digitális gyűjtemények kialakításáért.
- A multimédia egyértelmű részvétele
az állományban.
- A gyűjtemények hipertext/hipermédia feldolgozásának
lehetősége, mint értéknövelt szolgáltatás.
2. A digitális könyvtár nem nélkülözheti
a hagyományos könyvtárakban és közgyűjteményekben
évszázadok alatt felhalmozott szakmai tapasztalatokat.
A digitális könyvtárak építésének
ma is a legfontosabb problémája a felhasználó-barát
hozzáférés megoldása. Néhány
dolog már ma nyilvánvaló:
- A visszakeresés megoldása csak fegyelmezett szakmai szempontok
szerint képzelhető el.
- A digitális gyűjtemények heterogén volta sokféle
katalogizálási eljárást igényelhet,
ebben nem lehet merev a szakma.
3. A tanulmányban anyagából egyértelműen kitűnik, hogy az elmúlt években igen sok eredmény halmozódott fel, amelyek a hazai fejlesztések során átvehetők lesznek. Érdemesnek látszik belekapcsolódni az EU V. Keretprogram könyvtári projektjeinek valamelyikébe a fejlesztéshez kapcsolódó témakör/ök/ben.
4. A könyvtári projektek egy minden tekintetben dinamikusan fejlődő terület részét képezik, ezért tisztában kell lenni azzal, hogy a fejlesztési elképzelések is változni, fejlődni fognak. Ennek ellenére vannak dolgok, amelyeket jó előre meghatározni. Csak két utalást említünk: egyik az LC tapasztalatok közül való, az elnevezési sémákat korán kell megalkotni, a másik a BL Digital Datastore Development projektje, amelyben megfogalmazták azokat az üzleti és műszaki szabványokat, amelyek kötelezőek a BL digitális anyagainak használata során.