Tétel adatlapja
CÍMLAP
Fülöp Géza
Az információ

TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Előszó a 2., átdolgozott kiadáshoz
Előszó
Az információ felfedezése

Információ, valószínűség, bizonytalanság

A shannoni információelmélet
Szemantikai információelmélet
Csatornák
Kódok
Információ és entrópia
Információ és filozófia
Információ és ontológia
Információ és ismeretelmélet
A kibernetika

Információ és élet

A sejt
A sejt szerkezete
A sejt élete
Információs folyamatok az élő szervezetekben
A genetikai információ
A DNS és RNS
A fehérjék
A genetikai információ
Replikáció
Átírás, átfordítás
A gének
A génműködés szabályozása
A mutációk
Információs folyamatok a sejtben
Információáramlás a sejtek között
Az endokrin rendszer
Az idegrendszer és az agy
Tanulás és memória
Pszichológiai modellek

Információ és kommunikáció

Jelek, jelrendszerek
A jelformák kialakulása
A jeltudomány története
Mi a jel?
Jeltipológia
A szemiozisz dimenziói
A társadalom jelrendszerei
A nyelv
Egy kis történelem
Beszéd és nyelv
Az írás
A nyelv mint jelrendszer
A kommunikáció
Mi a kommunikáció?
A kommunikációs folyamatok osztályozása
Az intraperszonális kommunikáció
Az interperszonális, személyközi kommunikáció
A kis csoporton belüli kommunikáció
A tömegkommunikáció
A kommunikáció csatornái
Kommunikációs zavarok
A művészet, mint kommunikáció
Az állati kommunikáció

Az információs társadalom

Az információ forradalma
Az elektronika fejlődése
A számítógép
A távközlés
A mesterséges intelligencia
Az információs társadalom
Információgazdaság
Infrastruktúra
Változások - remények és félelmek
Irodalom
Ábrák jegyzéke


Ismertető

Számos nagysikerű informatikai szakkönyv után 1990-ben jelent meg Romániában Fülöp Géza informatikai főműve, Az információ. Ennek átdolgozására, bővítésére az ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszéke kérte fel a szerzőt, azzal a céllal, hogy az új mű az egyetemi oktatás tankönyveként szerepelhessen. A most megjelent második kiadás már ez az egyetemi tankönyv (vagy ahogy a kiadványon szerényen megjelölik, jegyzet).

A munka az információval kapcsolatos teljes ismeretrendszer szisztematikus, mindenre kiterjedő feldolgozása. A szerző - természetesen némi matematikai és számítógépes ismereteket nem számítva - nem tételez fel olvasóitól semmiféle előtanulmányt, úgy vezet be az informatika, az információval kapcsolatos ismeretek világába, hogy "elölről" kezdi. Szól az információ "felfedezéséről" (Norbert Wiener és Claude Shannon "találmányáról"), beszámol a matematikai információelmélet alapfogalmairól és alapműveleteiről, és az összefüggések kapcsán kitér információ és filozófia, információ és kibernetika kapcsolataira is. Ezt követően az Információ és élet című nagyfejezetben a biológiai informatika alapvető tudnivalóinak összefoglalása következik (információs folyamatok az élő szervezetekben, genetikai információ stb.), egy másikban pedig (Információ és kommunikáció) a jelek és jelrendszerek, a szemiózis, a nyelv és a kommunikációtípusok leírásai, jellemzései, bemutatásai állnak. Az utolsó fejezet (Az információs társadalom) nemcsak az információ forradalmának nevezett összetett jelenségkört elemzi igen szakszerűen, hanem az információs társadalom alapos, az infrastruktúra, az információgazdagságra is kiterjedő bemutatását végzi el. A kötetet gazdag, nemzetközi bibliográfia zárja. A könyv nemcsak minden könyvtáros "kötelező" olvasmánya, de alapmű az informatika iránt érdeklődők legszélesebb köre számára is.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk


×