Előszó a második kötethez (részlet)

Tudományos világunk múltjának feltárásával helyenként még adósak vagyunk. Ha időnket kímélve, erőnket csak a ma kutatásának szenteljük, nagy gondolkodó elődeink gazdag tudományos eredményei homályba merülnek, jelentős értékek mennek veszendőbe, s csorbulnak mai ismereteink. Ezeket az értékeket fel kell tárnunk, hogy beépülhessenek mai ismereteinkbe. Ápolnunk kell tudósaink örökségét.

Kétségbevonhatatlan tény, hogy a rendkívül gyorsan változó világgazdaság meghatározó jelensége a globalizáció alól Közép-Kelet-Európa, tehát Erdély sem lehet kivétel. Igen lényeges, hogy még az Európa-Uniós csatlakozás folyamatában a regionalizáció és a partikuláritás is lélegzethez jussanak, hogy a régiók sajátosságai maradhassanak meg az országrészek gazdasági életében. Ez a következtetés teszi szükségessé, hogy felmérjük gazdasági életünk előzményeit, mert nemcsak a régiónk gazdasága, de még az információs társadalom és a globalizációs gazdaság is a történelmileg kialakult gazdasági, kulturális és intézményi előzmények következményeihez kötődnek. Ez különösen vonatkozik Erdélyre, amely a történelem hosszú idején át, s még ma is Európa perifériáján helyezkedik el és sokszínű gazdaságával már az elmúlt évszázadokban is mindig azzal a törekvéssel élt, hogy felzárkózzon a fejlett Európához.

Erdély mai ifjú- és a középnemzedéke a múlt évszázad egyoldalú, sokban hamis történelemoktatása miatt nagyon keveset tud szűkebb hazája múltjáról, különösen gazdasági történéseiről. Ez a felismerés vezette munkájában a jelen és az előző kötet szerkesztőit. Az a törekvés, hogy Erdély múltjának és sajátosságainak ismeretében a mai nemzedék, fiatal közgazdászok, statisztikusok, kutatók, agrárgazdászok jobban eltudjanak igazodni a mostani bonyolult gazdasági viszonyok között.

A két éve kiadott Erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából című tanulmánykötetünk több jeles erdélyi személyiség munkásságát igyekezett feltárni, ezek mellé most újak csatlakoznak: Orbán Balázs, Kós Károly, Szentkirályi Zsigmond, Jakabffy Elemér, Gyárfás Elemér, Pethe Ferenc és mások. Annál lényegesebb ennek a tanulmánykötetnek a megjelentetése, mivel a majdnem egy évszázada kisebbségbe került tudománytörténetünknek, eddig sem volt elegendő ereje, hogy ezeknek a kiemelkedő szakembereknek gazdag értékeket hordozó tevékenységét elemezze, és megismertesse a jelen és jövő generációival.

Semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, hogy a tanulmányok tartalmi sajátosságuknál fogva hézagpótló jellegűek, szolgálni kívánják a közép- és felsőoktatás hatékonyságát, a nemzeti ismeret erősítését, egyben gazdag forrásanyagot biztosítanak a gazdasági gondolkodást és Erdély történetét kutatók számára. Bízunk abban, hogy a második tanulmánykötetünk megjelentetése az általános tudománytörténet és különösen a történelmi és gazdasági szakirodalom hasznára válik, mert meggyőződésünk, hogy a múlt tanulsága hozzájárul a jelen jobb megértéséhez, de hozzásegít a további tudományos kutatáshoz is...