BEVEZETÉS
[idz16]
Hogyan épül fel ez a szöveg ?
Ennek a szövegnek sajátos szerkezete van: rövid, önálló egységekre |
lett osztva, amelyeket egy-egy kérdés vezet be. Ez a megoldás |
egyrészt megkönnyíti a szöveg olvasását a számítógép monitorán, de |
elsősorban annak a következménye, hogy a benne található információk |
nem egy tudományág rendszerezett ismeretanyagát jelentik, hanem |
különböző szakterületekről összeszedett tudnivalók ezek, melyek |
feltehetően hasznosak lehetnek a szellemi munkát végzők számára. |
A kérdések és a hozzájuk tartozó válaszok nagyjából csoportosítva |
vannak témájuk szerint, de a szöveg olvasása végül is bárhol |
elkezdhető. Az eligazodást egy tartalomjegyzék és egy tárgymutató, |
valamint a szövegben elhelyezett utalások segítik, amelyek lehetővé |[mgj01]
teszik a hipertext rendszerű olvasást [J 17]-Milyenek lesznek a jövő |
információhordozói ?). |
|
A fő szöveg mellett (mely mintegy a magját alkotja az információval |
kapcsolatos tudnivalóknak), a jobb oldali margón kívül további |[link.txt]
hipertext kapcsolatok találhatók. Ezek kevésbé fontos - de talán |
érdekesebb - szövegekhez, ábrákhoz és programokhoz biztosítanak |
átjárást. A szöveg későbbi verzióinál várhatóan ezen "külső" |
kapcsolatok fognak változni elsősorban, és számuk is lényegesen |
növekedni fog. Emiatt és azért, hogy az áttekinthetőség megmaradjon, |
a tartalomjegyzékben és a tárgymutatóban nem szerepelnek a "külső" |
állományok, szükség esetén szabadszöveges kereséssel lehet bennük |
megtalálni valamit. |
|
A hipertext program kezeléséhez szükséges segítség és a fontosabb |
segédállományok (így a tárgymutató is) bármikor elérhetők az F1 gomb |[help.txt]
megnyomásával. |
|
Mi az, hogy "informatikai jegyzetek" ?
A címben szereplő "informatika" szóval, illetve az általa jelölt |
szakterület pontos meghatározásával természetesen gondok vannak |
[A 16]-Mi az az informatika ?). Mindenesetre itt most különböző |
olyan ismeretek összefoglaló nevét jelenti, melyek az információ |
jellemzőivel, keletkezésével, feldolgozásával és visszakeresésével |
kapcsolatosak. Ennek megfelelően a szövegben szó van az információ |
tudományának alapjairól, a tudományos kutatásról és a tudományos |
kommunikációról, a könyvtárakról, az információs társadalomról, az |
adatbázisok használatáról, az információs rendszerek kialakításáról |
és még sok egyéb kérdésről. Nem találhatók benne viszont (ill. csak |
az elkerülhetetlen minimális mértékben) például számítástechnikai |
vagy dokumentalisztikai ismeretek. |
|
Ami a cím másik szavát, a "jegyzetek"-et illeti, itt valóban, |
kétszeresen is jegyzetekről van szó. A szöveg egy "földtani |
informatika" nevű tantárgyhoz készült egyetemi jegyzethez gyűjtött, |
számítógépen végzett jegyzetelésből állt össze. Az eredeti, végzős |
geológus-hallgatók számára készült jegyzet hipertext változata |
szintén bárkinek hozzáférhető, és a megfelelő részek kicserélésével |
alkalmas arra, hogy bármely más szakterülethez szakmai informatikai |
segédanyag készüljön belőle. |[lst02]
|
A jegyzeteléskor feldolgozott könyvek és cikkek kivonataiból egy |
szövegszerkesztővel lett "összevágva" ez az anyag, így egyes részek |
csaknem szó szerinti, csak kissé átalakított vagy rövidített |
idézetek, ill. fordítások az irodalomjegyzékben közölt művekből. |
Azért, hogy a szöveg áttekinthető maradjon, a hivatkozások csak |
néhány fontosabb idézetnél vannak megadva. |
|
Kik és hogyan használhatják ezt a szöveget ?
Valószínűleg csak az idő és a gyakorlat fogja eldönteni, hogy |
kik és milyen formában tudják hasznosítani az itt található |
ismeretanyagot, de remélhetőleg mindazok, akik információkkal |
dolgoznak (könyvtárosok, kutatók, számítástechnikusok, vezetők, |
egyetemisták stb.) találhatnak benne hasznos vagy érdekes részeket. |
Olvasgatható képernyőn, vagy egyes fejezetei ki is nyomtathatók, |[mgj02]
vagy átalakítható és továbbfejleszthető valamilyen más célra. A |
címlapon szereplő utalás a szerzői jogra csupán annyit jelent, hogy |
a fő szövegen a szerző beleegyezése nélkül nem szabad változtatni |
(eltekintve az esetleges tárgyi tévedések vagy íráshibák |
kijavításától), de a külső állományok, illetve a margón kívüli |
hipertext kapcsolatok tetszőleges módon cserélhetők, átírhatók, |
bővíthetők. Sőt ilyen változtatások ajánlatosak is, hiszen érdemes |
a szöveget a helyi körülményekhez, az olvasó(k) igényeihez |
igazítani, illetve az elavult részeket aktualizálni. A szöveg |
hipertext változatának hivatalos új verziói kb. félévenként |[mgj03]
várhatók. |
|
Idézni természetesen a szöveg bármely és bármekkora részét lehet, a |
megfelelő hivatkozással (pl. Drótos László: Informatikai jegyzetek |
/hipertext/ - Miskolc, 1993). Ha valaki jelentősebb változtatásokat |
kíván végezni a szövegen, vagy hasznosítani tudta munkájában, vagy |
vannak ötletei arról, hogy hogyan lehetne továbbfejleszteni, az |
kérem, értesítsen a címlapon található telefonszámon vagy e-mail |
címen. |
|
Miért fontosak az információval kapcsolatos ismeretek ?
Az információs társadalomról, az informálódásra kényszerített |
emberről, a most már nálunk is hozzáférhető, ill. a közeljövőben |
várható fantasztikus információs eszközökről eleget lehet olvasni |
ennek a hipertext szövegnek a különböző oldalain. Az ezekből |[sta01]
felismerhető trendek remélhetőleg önmagukban is elég meggyőzőek arra |
vonatkozólag, hogy miért fontos magáról az információról is minél |
többet megtudni. Sajnos még mindig nincs hazánkban informatikai |
oktatás minden olyan szakterületen, ahol értelmiségieket képeznek |
(illetve általában számítástechnikát tanítanak ilyen címen), és |
különösen az idősebb korosztályok semmiféle korszerű ismerettel |
nem rendelkeznek ezen a területen. Ugyanakkor éppen az információs |
forradalom következtében egyre többen használnak információkezelő |
eszközöket és ilyen szavakat mint bit, redundancia, informatika, |
anélkül, hogy tisztában lennének jelentésükkel. Az utóbbi néhány |
évben ebben a témában megjelent és kereskedelmi forgalomban levő |
könyvek közül alig van magyar nyelvű, s a téma természete miatt ezek |
is gyorsan elavulnak [J 1]-Hogy lehet megszerezni az "informálódni |
tudás" képességét ?). |
|
Pedig az információ kutatása és kezelése területén az elmúlt |
évtizedekben elért eredmények sokak számára érdekesek lehetnek, |
és ha tudatosan felhasználjuk őket, akkor ezek jelentősen |
segíthetnek abban, hogy megküzdjünk az információáradattal és az |
információhiánnyal. Emellett több olyan szakterület van, ahol |
elsősorban egy adott témára vonatkozó információk összegyűjtése, |
rendszerezése, értelmezése, továbbítása és archiválása folyik. Ezek |
a "leíró tudományok", ha szakembereik elsajátítják és alkalmazzák az |
információval kapcsolatos ismereteket, egzaktabbá tehetők, lehetővé |
válik például matematikailag-számítástechnikailag jobban kezelhető |
modellek felépítése vagy a szakmai terminológia egyszerűsítése. |[dtl33]
|