GONDOLKODÁS

[
idz02]

Mi a "jelentés" jelentése ?

Az információ fogalmának, mértékegységének meghatározásánál és | következésképpen hatékony kezelésénél a legnagyobb problémát a | "jelentés" fogalma okozza [A 10]-Hogyan mérik az információt ?). | A mesterséges intelligencia kutatóinak is rá kellett jönniük, hogy | a nem formalizált nyelveknél a szöveg megértése egy valószínűségi | folyamat, a jelentés nincs egyértelműen kódolva a szavakban. Még | inkább az adó és a vevő együttműködésére van szükség a művészetek | "nyelvének" vagy az érzelmek kifejeződésének megértésére. Úgy tűnik, | hogy az információ és a jelentés (az üzenet mennyiségi ill. minőségi | jellemzője) a kvantumelméletben előforduló konjugált változókhoz | hasonlítanak, minél többet tudunk meg az egyikről, annál inkább fel | kell áldozni a másikat. Persze a túlzottan formalizált információ is | megértési nehézségeket okoz, pl. az elemi részek matematikai | elméletét már nem lehet hagyományosan átélni. | | A jelentés meg nem értéséből vagy félreértéséből fakadó hibákat | szemantikai zajnak nevezzük [A 13]-Mi a zaj és a redundancia | szerepe ?). A természetes nyelvek gépi fordításával, megértésével | kapcsolatban sok ilyen, gyakran humoros tévedés fordul elő, de a |[ane01] mindennapi emberi kommunikációt is nagymértékben zavarja ez a típusú | zaj. Az, hogy ki mit ért egy mondat vagy szöveg jelentésén, az | illető előzetes ismereteitől, gondolkodási sémáitól és a pillanatnyi | körülményektől függ. A tudományos kommunikáció sikere vagy éppen |[erd21] sikertelensége nagy mértékben azon is múlik, hogy mennyire sikerül | ezeket a tényezőket egységesíteni. A modern tudomány ereje és | folyamatos fejlődése jórészt annak köszönhető, hogy az oktatás | során minden új tudós-generáció nagyjából ugyanazt az alapvető | ismeretanyagot és gondolkodási sémakészletet sajátítja el, s | a kommunikációs szituációk (konferenciák, folyóiratok, kutatási | jelentések) erősen szabványosítottak [S 1]-Hogy zajlik a tudományos | kommunikáció ?). | |

Milyen módszereink vannak a világban előforduló jelenségek megismerésére ?

Valamennyi magasabb rendű élőlény idegrendszerében, agyában |[idz06] valahogyan leképezi, tükrözi a körülötte levő világot, az abban | előforduló, számára fontos jelenségeket. Ez alapvetően szükséges | ahhoz, hogy életben tudjon maradni. Az ember tovább megy ennél, | tudatosan törekszik a tudományos kutatás révén valamennyi | vizsgálható jelenség megismerésére. | | Arra vonatkozóan, hogy az embernél hogyan történik a dolgok | megismerése, a tudás gyűjtése, két, erősen különböző elmélet van | (valójában nyilván valahogyan a kettő keveréke érvényesül). Az | egyik szerint a tudás az információk szorgalmas gyűjtögetése és a | közöttük levő kapcsolatok felismerése során alakul ki. Így jutunk | el a megfigyelésektől a hipotéziseken keresztül az elméletekig és | a tudásig, folyamatosan újabb és újabb adatokkal támogatva ezt a | folyamatot [L 6]-Hogy működik a megismerési folyamat és mik a | megismerés csapdái ?). | | A másik elképzelés szerint az "elme eszmékben gondolkodik és nem | információkban". Ahhoz, hogy az adatok halmazából információkat | tudjunk kihalászni, kell hogy legyen valami elképzelésünk arról, | hogy mit keresünk, minden tény csak egy válasz egy kérdésre, amit | nem tudtunk volna feltenni anélkül az eszme nélkül, amely | ráirányította a figyelmünket. Az információkra csak az elméletek | illusztrálására van szükség, de akár túl sok információnk van |[erd09] valamiről, akár túl kevés, mindenképpen olyan állításokat teszünk, | amelyek a dologban nincsenek benne, csak mi vetítjük bele (hasonlóan | az ún. Rorschach-féle pszichológiai tesztekhez, ahol a vizsgált | személynek tintafoltokból kell valamilyen képet kialakítania). Egy | régi, elavult eszme eléggé vonzó újabb elmélet hiányában képes magát | az ellentmondó tények tömegével szemben is fenntartani. Ez történt | a 18-19. században, amikor mindaddig próbálták menteni a múltból | öröklött kémiai, geológiai, biológiai elméleteket, amíg meg nem | születtek az új paradigmák helyettük, melyeket kezdetben gyakran |[def04] csak nagyon kevés tény támasztott alá. Ugyancsak az eszmék | elsődlegességével magyarázható az a jelenség, hogy ugyanazokból | az információkból különböző világnézetű emberek teljesen más | következtetésekre jutnak. | | A fenti két megismerési elméletnek némileg a szintézise az ún. | "kognitív sémák" elve, amely bonyolult, kusza hierarchiát alkotó | gondolkodási sablonokat tételez fel az agyban, melyek a környezetből | jövő információk hatására folytonosan megerősítést nyernek, vagy | átszerveződnek, vagy éppen megerősítés hiányában elfelejtődnek. | Ezen elmélet szerint is csak azt vagyunk képesek látni és megérteni | a világból, aminek észlelését sémáink lehetővé teszik. Eszerint |[erd36] a tudás nem más, mint kellően elvonatkoztatott és magas szintű | kognitív sémák összessége, melyek előrejelzésre vagy tervszerű | változások előidézésére alkalmasak. Az is lehet, hogy az agy |[dtl27] egyszerre több (több száz?) különböző megoldást (sémák, logikai | hálók, mintaillesztés stb.) alkalmaz. |[dtl19] |

Hogy működik a megismerési folyamat és mik a megismerés csapdái ?

Ha a tudás megszerzésének folyamatát mint információk gyűjtésének | sorozatát fogjuk fel, akkor a következő (természetesen a valóságban | eléggé összefolyó) megismerési szakaszokat különböztethetjük meg: |[dtl07] | - véletlen észlelés (egyszeri jelenség alkalomszerű észlelése, | nem szándékos tevékenység) | | - ismételt észlelés (hasonló jelenség ismétlődő észlelése, a | jelenségek hasonlóságának és ismétlődésének | felfedezése) | | - felismerés (ismételt észlelések összekapcsolódó sorozata, | a jelenség szándékos kiváltására tett | kísérletek) | | - megfigyelés (felismerések gyűjtése szándékos és rendszeres | észlelésekkel, kísérletekkel) | | - jártasság (többszörös, válogatott megfigyelések révén | nyert ismeret) | | - vélemény (ok és okozat megismerése alapján kialakult | elképzelés a jelenség magyarázatáról) | | - elmélet (a jelenség pontos meghatározása, osztályozása | és általánosítása különböző vélemények | ütköztetése után) | | - tudás (az elmélet tudatos megismerése és | felhasználása) [T 1]-Hogyan működik a | tudomány ?) | | Van néhány olyan gondolkodásbeli csapda, amelybe a megismerés | folyamán könnyen beleeshetünk: | | - időcsapda: Az információ értéke időben változó. Előfordulhat, hogy | mire elsajátítjuk az adott kérdés megismeréséhez tartozó tudást, | addigra az információ elveszti érvényességét (az utcán elhelyezett | tábla, miszerint "A tetőn dolgoznak", elolvasása hosszabb ideig | tart, mint egy tégla leesése). | | - komfortcsapda: Az ember hajlamos figyelmen kívül hagyni minden | olyan adatot, amely a benne kialakult egységes képet megzavarná |[dtl69] (a periódusos rendszer elemei a zárt elektronhéj kialakítására | törekednek, ezért hajlamosak leadni vagy felvenni a szükséges | számú elektront). | | - orientációs csapda: A felnőtt emberben kialakult megismerési | technikák befolyásolják, hogy milyen struktúrájú információkra | fogékony az agya (az ásványok kristályosodásakor az először | kialakult szerkezet a továbbiakban meghatározza az atomok | elhelyezkedését, egy kialakult tanulási mód megváltoztatása a | szilárd fázisú átkristályosodásnak felel meg). | | - a pongyolaság csapdája: Nem megfelelő mélységű információt | gyűjtünk a hiányzó mozaikdarabok pótlásához, ilyenkor az | ismeretünk egyenetlen lesz. | | - a tetszetősség csapdája: Hajlamosak vagyunk a tetszetős, | frappáns vagy meghökkentő elméleteket fenntartás nélkül elfogadni | (a matematikai információelmélet csak az információt hordozó | jelsorozat statisztikai valószínűségeit veszi figyelembe, mégis | az egyszerűen kezelhető matematikai megoldások miatt sok | tudományág fenntartás nélkül átvette). [T 9]-Mit mondhatunk a | modell és a valóság viszonyáról ?) |[dtl26] |

Hogyan dönt az ember, mi akadályozza az optimális döntést ?

Az információ gyakran megköveteli, hogy döntsünk róla. Különösen | sok és bonyolult döntési helyzettel találkoznak a vezető beosztásban | levők (az a sikeres vezető, aki sorozatosan "jó" döntéseket hoz), de | egy adott szakterülettel tudományos szinten foglalkozók is gyakran | kerülnek választási lehetőségek elé. Gondolkodási sémáiktól függően | vannak, akik ilyenkor a tényekből való racionális következtetés | útján választanak, míg mások sokkal inkább a megérzéseikre | hagyatkoznak döntéseiknél. | | A döntési szituáció a következő dolgokból tevődik össze: | | - a vizsgált probléma tényleges állapota | - a róla rendelkezésre álló információk | - hasonló problémákra vonatkozó ismereteink (algoritmusok, modellek) | - az a cél, amit a döntéssel el akarunk érni (célfüggvény) | - a választási lehetőségek | | Az optimális döntést megnehezítő tényezők: | | - a szerzett információ torz | - nem ismerjük a választási lehetőségeket | - rosszak az előzetes modelljeink | - nem ismerjük a célfüggvényt | - nem tudjuk kiszűrni a "zajt" | - az emberi agy korlátozott logikai és feldolgozási képességei | - kritikus helyzetben az ember hajlamos rosszul dönteni | | Bár az információ fogalmát szokták úgy meghatározni, hogy az egyik | fő célja a döntéshozás bizonytalanságának csökkentése [A 1]-Hogyan | értelmezik az információ fogalmát a különböző tudományágak ?), mégis | a gyakorlatban ennek ellentmondó jelenségek is vannak: | | - Az egyének és szervezetek által összegyűjtött és továbbított | információk nagy részének kevés köze van a döntésekhez. (Az | irreleváns információ gyűjtésének oka, hogy nem tudják, mire is | van szükségük, vagy egyszerűen túlbiztosítják magukat ez esetleges | hibás döntések előtt.) | | - Sok információt azután gyűjtenek össze és tesznek közzé, amikor a | döntés már lényegében megszületett. (Korunkban a számítógépek | segítségével a döntéshozók pillanatok alatt adatok tömegével | tudják megtámogatni döntéseiket.) | | - Az összegyűjtött információk jelentős részét nem veszik figyelembe | annak a döntésnek a meghozatalánál, amelyhez igényelték. (Egyes | felmérések szerint egy vezető a döntésekhez szükséges információ | 5-10 %-át kapja meg, és a megkapott információ 5-10 %-át használja | csak fel.) |[erd27] | - Az arra vonatkozó panaszok, hogy egy szervezet nem rendelkezik | a döntéshozáshoz elegendő információval, azzal egyidőben | jelentkeznek, hogy a meglévő információkat figyelmen kívül | hagyják. (Kialakult az a hit, hogy információval rendelkezni | önmagában érték, s egy ember vagy egy szervezet több információval | "jobbnak" számít. Az információ bizonytalanságcsökkentő funkciója | mellett vagy helyett szimbólummá válik.) | |

Hogyan segíthetik a döntést a döntéstámogató és a szakértői rendszerek ?

Sok hagyományos és számítógépes módszer létezik, amellyel az | információk feldolgozásában, csoportosításában, megjelenítésében | jobb döntésekhez vezető megoldásokat alkalmazhatunk (ezeket sajnos |[dtl61] nálunk még alig használják). A különböző módszerek nagyon eltérő |[dtl34] eszközökkel dolgoznak (egyszerű statisztika, valószínűségi és fuzzy | algoritmusok, kommunikációs és csoportpszichológiai módszerek, | mesterséges intelligencia jegyeit mutató számítógépes rendszerek | stb.), és igen különböző méretű és jellegű döntések segítésére | alkalmasak. A számítógépes megoldásokat a következő típusokba lehet | sorolni: | | - MIS (management information systems): Olyan számítógépes | programok, melyek alkalmasak különböző forrásból származó adatok | visszakeresésére, integrálására, kiválogatására, jelentések, | beszámolók készítésére. Jól strukturált, rutin jellegű döntések |[erd25] megalapozásához használhatók, gyakran operációkutatási módszereket | alkalmaznak [I 1]-Milyen szempontokat kell figyelembe venni saját | adatbázis készítésénél ?) | | - DSS (decision support systems): Számítógépes, vezetők számára | készült döntéstámogató rendszerek, melyek az adatok mellett | modellekkel is dolgoznak, félig vagy egyáltalán nem strukturált | problémák megoldására is alkalmasak, és eléggé rugalmasan | átalakíthatók. | | - GDSS (group decision support systems): A DSS-hez hasonló, de több | döntéshozó közös munkáját segítő rendszerek. Automatizálják a | csoportos döntések technikai részét, a csoportviselkedés negatív | vonásainak, a kommunikációs problémáknak a kiszűrésére | törekszenek. |[pld08] | - ES (expert systems): A szakértői rendszerek az alkalmazott | mesterséges intelligencia egyik - jelenleg legnépszerűbb ágát - | jelentik. Legfejlettebb példányaik egy adott (meglehetősen szűk) | területen képesek egy emberi szakértő teljesítményét elérni. | Egy tudásbázisra alapozva, matematikai logikai és heurisztikus | szabályokat alkalmazva, esetleg némi tanulási képességgel ellátva | képesek bizonyos hipotézisek ellenőrzésére, vagy ilyenek | felállítására. [H 14]-Megoldják-e az információs válságot az | intelligens gépek ?) | | - CC (computerconferencing): Vagy elektronikus levelezés vagy | közvetlen számítógépes kapcsolat útján történő információcsere | egy adott témában az érintett személyek részvételével. A | megoldás előnye, hogy megszünteti a földrajzi és időkorlátokat, | demokratikusabbá és kevésbé formálissá teszi a kommunikációt, | ugyanakkor lehetőséget ad a vélemények pontos megfogalmazására | [J 10]-Milyen számítógépes lehetőségek vannak az információk | közötti eligazodásra ?). A számítógépes kapcsolat mellett vagy | helyett televíziós technika is működhet, ez a "teleconferencing" | (videokonferencia). | |
Kezdőlap