Összefoglalás (részlet)

Vizuális korban élünk - olyan korban, amelyben a képek áradata elsöpri a betű egyeduralmát. Megkondultak a vészharangok a Gutenberg-galaxis fölött; a könyvek diadalútjának végével együtt sokan már a könyvtárak létét is veszélyeztetve látják. Az információs robbanás okozta sokkból még alig ocsúdtak föl, az információs forradalom szülte dokumentum- hullámmal még alig birkóztak meg - máris újabb kihívás érte a könyvtárakat.

A szerző álláspontja szerint a könyvtárak - jobban mondva a könyvtárosok - úgy tudnak leginkább alkalmazkodni e változáshoz, ha alaposan felkészülnek az új médiumok fogadására. Meggyőződése, hogy nem tud megfelelően tájékoztatni az a könyvtáros, aki nincs tisztában azzal, mit miért kérdeznek tőle. Aki nem érti, milyen összetevők alkotják a képeket, az nem tudja dekódolni sem ezek üzenetét. E könyv célja éppen az, hogy megismertesse olvasóit a vizuális érzékelés elméletének alapjaival, a verbális és a vizuális információk szemiotikai értelmezésével, majd a képi információk feldolgozására és tárolására alkalmas új eszközökkel.

[...]

A számítógépek mai fejlettségi színvonala már lehetővé teszi, hogy ne csak alfanumerikus, hanem képi információkat is lehessen digitalizálni, vagyis ugyanazokkal az eszközökkel tudjuk tárolni és szolgáltatni a szöveges, mint a képi információkat. Ez utóbbiak feldolgozásában áttörést jelentett a mágneses rögzítés helyett az optikai eszközök alkalmazása, amelyek a fényhullámok segítségével tudnak nagymennyiségű képi információt is tárolni. Az optikai információtároló eszközök közül ma a legismertebb a CD-ROM, amely hihetetlen gyorsan terjedt el világszerte. A CD-ROM-on tárolt adatbázisok közül a könyv röviden bemutat három jellemző típust, egy bibliográfiai, egy teljes szöveges, illetve egy, a képi és szöveges információt egyaránt tároló fakszimile adatbázist. Mindhárom ismertetett CD-ROM magyar szakemberek munkája, a 90-es évek elejének terméke, közülük az egyik a szerző munkacsoportja által épített Nemzeti Periodika Adatbázis. Ezután az olvasó megismerkedhet a multimédia adatbázis mibenlétével, amely a szöveg, a kép és a hang együttes feldolgozását és visszaadását biztosítja. A multimédia adatbázisok létrehozatalában nagyszerű példával jár elöl a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár. Ez lehet majd az az intézményi modell, amely méltó partnere lesz a homo informaticusnak, az önmagát egész életében folyamatosan továbbképző embernek. Az intellektuális és technológiai ismeretek terjesztésében azonban a könyvtárosok csak akkor tarthatják meg eddigi élenjáró szerepüket, ha maguk is vállalják ismereteik folyamatos bővítését, amelyhez a szerző jelen munkájával is szeretne hozzájárulni.

Summary

We live in a visual age, in such an age where the avalanche of pictures overthrow the hegemony of letters. The alarm was sounded for the Gutenberg-galaxy; with the end of the triumphal march of books many people see endangered the survival of libraries. The libraries have hardly recovered from the shock caused by the 'information boom' and hardly overcome the document wave produced by the 'infor-mation revolution', immediately a new challenge has reached them.

According to the author's opinion, libraries, or rather librarians, can adapt to these changes if they prepare thoroughly for the reception of the new media. She is convinced that a librarian who is not aware of the reason of the question he is asked, cannot inform. He who does not understand the components forming the pictures cannot 'decode' their message. The aim of this book is just to acquaint the reader with the bases of visual perception, the semiotic interpretation of verbal and visual information and finally the new devices for the processing and storage of visual information. It introduces three characteristic types of CD-ROM database: a biblio-graphic, a full-text and a facsimile one containing both pictures and text. All three CD--ROMs are the product of Hungarian specialists, the yield of the beginning of the '90s; one of them is the National Database of Foreign Serials that was built by the author.

The author wishes to contribute to the integration of the figures related to pictures into the librarian technical knowledge with proposing the expansion of the idea of factographic information with the basic level visual information. After this the reader can get introduced to the nature of the multimedia database that ensures the collective processing and returning of text, pictures and sound. The Washington Library of Congress, regarded as an ideal library by Umberto Eco, leads the way in creating multimedia databases. This is the institutional model that will be a worthy partner to the homo informaticus, the man improving himself continuously in his whole life. However, librarians can only keep their leading role in the distribution of the intellectual and technological knowledge if they take upon themselves consistent enlarging of their knowledge.