Előszó

Hamvas Béla szerint a közösség alapja elsősorban nem is a barátság, hanem a vonzalom, ami különös mértéket teremt, a tízezrek városát, "...mert a tízezer lakosú város az, amelyben mindenki ismer mindenkit." A kölcsönös megismerés persze mindig lehet egyre közvetlenebb, teljesebb, mélyebb. Szándékaim szerint ezt a célt szolgálják a most kötetbe foglalt kőszegi beszélgetéseim, a város politikai és szellemi-kulturális közéletének néhány szereplőjével, egy-egy érdekes mesterség művelőjével.

Tisztelt Olvasó!

Ön most olyan kötetet tart a kezében, amely a "Kőszeg és Vidéke" című lapban megjelent írásaimból tartalmaz válogatást - a két befejező interjú kivételével. Természetesen az újságban más írásaim is megjelentek, azonban a válogatásnál a személyes kapcsolat és egymásra figyelés eredményeként megszületett mondanivaló volt a döntő szempont.

Az újság "Kávészünet" című rovatában közölt képviselői interjúk célja választókörzetük, munkájuk és terveik rövid bemutatása volt. A kötet szereplői gyakran hivatkoznak eseményekre, történésekre, ezért tartottam célszerűnek, hogy a cikkek egymásutániságát a megjelenési időrend határozza meg.

Egy újság cikkei múlandó sorsúak tudnak lenni, kevesen őrzik meg azokat. A könyv azonban más sorsot is megélhet. Egy-egy családi könyvtárban esélye van annak, hogy unokák, dédunokák is leemelik a majdani könyvespolcokról, és megnézik, elolvassák, hogyan is éltünk és gondolkodtunk mi itt, a század- és ezredforduló után.

Valószínűleg érdekes lesz számukra e kordokumentum, hiszen már néhány év múlva is más problémák foglalkoztatják majd az embereket. Vagy lehet, hogy a megoldásra váró feladatok alapvetően sohasem változnak? Majd az idő eldönti.

Jó olvasást kívánok!

Oberling Éva