Ismertető

Erdély legrégebbi, páratlanul gazdag állományú és funkciójú könyvtárának írta meg monográfiáját a könyvtár egykori őre, az irodalomtörténész és egyetemi tanár György Lajos. Posztumusz megjelenésű műve szó szerint az utolsó pillanatban tárta fel a könyvtár történetét, hiszen a ritka művelődéstörténeti értékekkel bíró állományt 1948-ban államosították, szétszórták, az akkor 50 ezer kötetes állomány gyakorlatilag elveszett. György Lajos munkája ilyen módon az egyedül megmaradt hiteles forrás a könyvtár történetéről, amelynek létesítése a jezsuiták alapította Báthory Egyetem keretei között történt, 1579-ben. A jezsuitáktól beszerzett könyvek szolgáltak a gyűjtemény alapanyagául (már amennyi megmaradt belőlük), később - a jezsuiták száműzetése után - 1776-tól a piaristák vették át a Lyceummá visszaminősített anyaintézmény könyvtárát, amely az ő kezelésükben maradt egészen az államosításig. A monográfia külön erénye, hogy feltárja (címleírással ellátva) a még a jezsuiták kezelésében állott könyvtár ősnyomtatványait, RMK köteteit, kéziratait. Minthogy a könyvtár a piarista korszakban Erdély egyetlen nyilvános könyvtáraként működött, a kötet - levéltári források alapján - külön foglalkozik az intézmény e funkciójának történetével. A könyvállomány tudományos értéke és a könyvtár funkciója nyilvánvalóvá teszik, hogy története szorosan összefügg Erdély művelődéstörténetének fontosabb törekvéseivel, Trianon után pedig egyik fellegvára lett az erdélyi magyar művelődésnek. A mű szerves része az egyetemes könyvtártörténetnek.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk