Fülszöveg

Szekfű András a Kossuth-díjas filmrendező, Jancsó Miklós életművének elemzésére-értelmezésére vállalkozott. Bemutatja a korai sikeres- sikertelen riportfilmjeit, majd az Oldás és kötés-t követő - beleértve a Fényes szelek színpadi változatát is - valamennyi Jancsó-filmről alapos, az életmű összefüggéseit és folytonosságát szem előtt tartó elemzést ad. Könyvét talán elsősorban azoknak a mozilátogatóknak írta, akiknek útmutatás kell Jancsó Miklós filmjeihez, mert nem értik őket, vagy bizonytalanok saját értelmezésükben. S a kötet ezzel egyidejűleg segít az egész modern filmművészet nyelve, a hagyományostól eltérő látásmódja megértésében is.

A szerző köszöni Bódi Tamás segítségét az anyag digitalizálásában.

Rövid életrajz

Apai ágon székely, anyai ágon román erdélyi családból született 1921-ben Vácott. Székesfehérváron járt egyházi gimnáziumba, majd jogot végzett Kolozsvárott, közben néprajzot és művészettörténetet is hallgatott. 1944-ben szerzett doktorátust. Rövid ideig katona, majd hadifogoly volt. Részt vett a népi kollégiumi mozgalomban, és elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1951-ben kapta meg diplomáját. A Híradó- és Dokumentumfilmgyárban dolgozott, riportokat és rövidfilmeket készített. 1956 szeptemberétől decemberig a Honvéd Művészegyüttest kísérte Kínába, az útról négy riportfilmet készített. 1958-ban forgatta első nagy játékfilmjét (A harangok Rómába mentek), mely megbukott. Az 1962-es másodikra (Oldás és kötés) felfigyeltek. Majd 1965-ben a negyedik (Szegénylegények) átütő sikert aratott. 1963-tól 1967-ig a MAFILM IV. stúdiócsoportjában dolgozott, 1968-tól 1971-ig az I-esben. Az 1972-es filmgyári átszervezés óta a Hunnia Filmvállalatnál rendez. 1970 óta három játékfilmet készített Olaszországban.

1973-ban az Így jöttem (1964) és a Szegénylegények (1965) c. filmjeiért Kossuth-díjat kapott.