Előszó

Tisztelt olvasóink bizonyára emlékeznek még a Triggerre, erre a riasztóan valóságos történetre, amely fellebbentette a fátylat az emberben lakozó ördögi tulajdonságokról. Az akkori témaválasztás nem volt véletlen. Mindazok a jellemvonások, amelyeket Dr. Sartain és tudóscsapata kutatott a Generation 2000 projektben, valóban léteznek a lélek rejtett zugaiban, és bizony nagyon kevés kell ahhoz, hogy a felszínre kerülve, teljesen kivetkőztessék addigi mivoltából az embert.

Sajnos a 21. század hajnalán sem jobb a helyzet, mint volt az előző század alkonyán. A társadalom olyan gyors változásokra kényszerül, amelyeket az emberi jellem képtelen természetes módon követni. Az így kialakuló konfliktushelyzet kényszerpályára állítja az egyént, és ennek egyenes következménye az, hogy az egyes ember teljesen váratlan reakciókat mutat.

Nem áll szándékunkban megbírálni a technika legújabb vívmányait. Azok nem okai az emberi jellem elfajulásának. A hírközlés eszközei, beleértve a számítógépet és az Internetet, pusztán eszközök az ember kezében. Ugyanúgy lehet őket jóra alkalmazni, mint rosszra. Még arra sem vállalkozunk, hogy a médiákat okoljuk azért, mert ömlesztve juttatják el otthonainkba a háborút, a terrort, a nyomort. Mindezek realitások, amelyekkel, akár tetszik, akár nem, kénytelenek vagyunk szembenézni.

A bajok forrását másutt kell keresni. Belül, magában az emberben. Abban a tehetetlenségben, amely meggátolja az egyént az információk feldolgozásában, amely arra kényszeríti, hogy szakítva az addig elfogadott normákkal, homlokegyenest másképpen reagáljon úgy önmagára, mint a környezetére. Maga az ember az, akiben a problémák megszületnek, és ugyancsak maga az ember az, aki azokat torz módon vetíti ki a társadalom szűkebb, hozzá közel álló részére - a családra - éppúgy, mint egészére.

A jelen írás éppen ezzel a problémakörrel kíván foglalkozni. Hogy milyen szinten, azt döntse el Ön, tisztelt Olvasó.

A szerzők