csak nézlek...
szemem alig vet hullámokat
szél nem borzolja éj-hajad
nálam csend van és béke
itt még tüzed is másképp lángol
fényt ad és meleget, nem pusztít, nem éget...
nálam lelassul az idő
majd megáll
ha megérkezel
és leülsz tavam partján
lobogva, tisztult lélekkel
kinyújtott kezeddel
vággyal
szerelemmel...
gyere hát vizembe
merülj el szemembe
amely állandó és örök
nyugodtkék
mint a lassú örömök...
nálam csend van és béke
a tó mélye sem háborog
mert az is én vagyok
s ha eljön az est
tekints fel az égre
hol látod múlt-ösvényidet
sok-sok vándorléptedet
s tavam körül a fenséges ormokat
amint büszke mosollyal
tekint'nek le
a Hegyi tó örökkék vizébe.