Mosókonyhában lakott a nagyi.
Petróleum-lámpa égett a falon...
Egy hokedli a kis helyiség közepén
Az volt az én ebédlő-asztalom.

A picinyke sámlit odahúztam olykor,
Teáskanalat nyomott a kezembe
Kis fehér zománcos pléh-tányér
Kék széllel, - sokszor jut eszembe.

Kanalazok, csend van.
A falon felhúzós ingaóra.
Keskeny száj, horgas orr, nagy áll
– Így emlékszem Varga nagyanyóra.

Nem éreztem, hogy szeret, soha,
Nem emlékszem becéző szóra.
Emlékszem a tányérra kék széllel,
S amit ettem belőle, - a sóra.
Só és borzongás –
Így emlékszem Varga nagyanyóra.

1977