Előszó (részlet)

A hutongok Peking régi negyedeinek jellegzetes keskeny utcái. Nem egyszerűen csak utcák, hanem egyben meghatározói is az általuk átszőtt városrészek arculatának. Amellett, hogy városépítészeti fogalom, a hutong egy hagyományos és ma már egyre inkább eltűnőben lévő életforma kifejezése is. Maga a szó mongol eredetű, a pekingiek a XIII. század óta ismerik. Ebben az időben alapították a mongolok Kínában a Yuan dinasztiát. A Yuan dinasztia /1271-1368/ idején a háborúban elpusztult várost újjáépítették, ekkor jelentek meg a tudatos várostervezés eredményeképpen a város központját elfoglaló uralkodói rezidencia körül azok az utcák, amelyeket hutongoknak neveztek. A Yuan dinasztia idejéből csak kevés maradt fenn, a ma láthatóak főleg a Ming / 1368-1644/ és a Qing /1644-1911/ dinasztia idejéből származnak. A császári Pekingben az utakat és utcákat szigorú szabályok szerint alakították ki, a nagyobb utak 24 lépés, a kisebb utcák 12, a hutongok pedig 6 lépés szélesek voltak. Később eltértek ettől, találhatunk ennél jóval tágasabb hutongokat is, míg a legkisebbként számon tartott szélessége alig egy méter. A város főbb útjait pontosan kelet-nyugati és észak- déli irányban jelölték ki, mint ahogy a szabályos négyszög alakú udvarházak a feng shui szabályaihoz alkalmazkodva szintén ezt a tájolást követik. Így az ezeket közrefogó hutongok is nagyrészt kelet-nyugati, illetve észak-déli irányú egyenes utcák. Ritkák az ívben kanyarodók, vagy zsákutcaként végződők. A város központi részén lévő császári palota, a Tiltott Város körül elhelyezkedő hutongnegyedekben az előkelő származású főurak, magas beosztású császári hivatalnokok éltek, míg a hatalom központjától távolabb, a város külső részeiben voltak a kereskedők, mesteremberek hutongjai, valamivel szűkebb utcákkal, kisebb és egyszerűbb épületekkel. A hutongok jellegzetes udvarháza, a siheyuan, egy négy nagyobb, esetenként ezeken kívül még több kisebb épületből álló téglalap alakú együttes. A déli falon lévő bejárattal szemben található a főépület, az "északi ház", amelynek ajtaja és ablakai dél felé egy fákkal, bokrokkal és virágokkal beültetett belső udvarra nyílnak. A bejárati ajtó mögött gyakran egy védőfal húzódik, melyet megkerülve juthatunk ezekbe az udvarokba. A mindennapi élet sok mozzanata azonban a házak falain kívül, az őket körülvevő keskeny utcákban, a hutongokban zajlik.