Tétel adatlapja
CÍMLAP
Arnold Éva
hutong

ELŐSZÓ, FÜLSZÖVEG



Előszó (részlet)

A hutongok Peking régi negyedeinek jellegzetes keskeny utcái. Nem egyszerűen csak utcák, hanem egyben meghatározói is az általuk átszőtt városrészek arculatának. Amellett, hogy városépítészeti fogalom, a hutong egy hagyományos és ma már egyre inkább eltűnőben lévő életforma kifejezése is. Maga a szó mongol eredetű, a pekingiek a XIII. század óta ismerik. Ebben az időben alapították a mongolok Kínában a Yuan dinasztiát. A Yuan dinasztia /1271-1368/ idején a háborúban elpusztult várost újjáépítették, ekkor jelentek meg a tudatos várostervezés eredményeképpen a város központját elfoglaló uralkodói rezidencia körül azok az utcák, amelyeket hutongoknak neveztek. A Yuan dinasztia idejéből csak kevés maradt fenn, a ma láthatóak főleg a Ming / 1368-1644/ és a Qing /1644-1911/ dinasztia idejéből származnak. A császári Pekingben az utakat és utcákat szigorú szabályok szerint alakították ki, a nagyobb utak 24 lépés, a kisebb utcák 12, a hutongok pedig 6 lépés szélesek voltak. Később eltértek ettől, találhatunk ennél jóval tágasabb hutongokat is, míg a legkisebbként számon tartott szélessége alig egy méter. A város főbb útjait pontosan kelet-nyugati és észak- déli irányban jelölték ki, mint ahogy a szabályos négyszög alakú udvarházak a feng shui szabályaihoz alkalmazkodva szintén ezt a tájolást követik. Így az ezeket közrefogó hutongok is nagyrészt kelet-nyugati, illetve észak-déli irányú egyenes utcák. Ritkák az ívben kanyarodók, vagy zsákutcaként végződők. A város központi részén lévő császári palota, a Tiltott Város körül elhelyezkedő hutongnegyedekben az előkelő származású főurak, magas beosztású császári hivatalnokok éltek, míg a hatalom központjától távolabb, a város külső részeiben voltak a kereskedők, mesteremberek hutongjai, valamivel szűkebb utcákkal, kisebb és egyszerűbb épületekkel. A hutongok jellegzetes udvarháza, a siheyuan, egy négy nagyobb, esetenként ezeken kívül még több kisebb épületből álló téglalap alakú együttes. A déli falon lévő bejárattal szemben található a főépület, az "északi ház", amelynek ajtaja és ablakai dél felé egy fákkal, bokrokkal és virágokkal beültetett belső udvarra nyílnak. A bejárati ajtó mögött gyakran egy védőfal húzódik, melyet megkerülve juthatunk ezekbe az udvarokba. A mindennapi élet sok mozzanata azonban a házak falain kívül, az őket körülvevő keskeny utcákban, a hutongokban zajlik.



Fülszöveg

Arnold Éva /1960, Budapest/

  • 1979-1985: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán angol-olasz szakon bölcsészdiplomát szerez, skandinavisztikai tanulmányokat folytat;
  • 1984-1988: egyetemi nyelvi lektorátusokon tanít /Budapesti Műszaki Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem/;
  • 1988-1992: Németországban és Svédországban él, ebben az időszakban kezd fotográfiával foglalkozni;
  • 1992: a budapesti Rózsa Richárd 6. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben fényképész szakképesítést szerez;
  • 1993-1994: további tanulmányokat folytat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Vizuális Kommunikáció és Média szakán;
  • 1994-: szabadfoglalkozású fotóriporterként a Magyar Távirati Iroda számára készít felvételeket;
  • 1995-: tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének;
  • 1999-2003: elnökségi tagja a Magyar Fotóriporterek Társaságának
  • 2003: Szicília ünnepei címmel fotóalbuma jelenik meg

Kiállítások, díjak /válogatás/:

  • 1995: Látható jelen, Országos Fotóbiennálé, Ernst Múzeum, Budapest;
  • 1996: Magyar Sajtófotó Kiállítás, Néprajzi Múzeum, Budapest;
  • 1997: Magyar Sajtófotó Pályázat /Művészet és kulturális élet, első díj/,
  • 1998: Magyar Sajtófotó Kiállítás, Néprajzi Múzeum, Budapest;
  • 1999: Fotóriporterek bemutatkozása, Magyar Újságírók Országos Szövetségének székháza, Budapest;
  • 2000: Humanity Photo Award, UNESCO-CFPA nemzetközi fotópályázat /Művészetek és ünnepek, harmadik díj/;
  • 2000: SUBJEKTIV / OBJEKTIV, Bilder der Fotojournalistin Eva Arnold, Collegium Hungaricum, Berlin;
  • 2000: A rendszerváltás társadalma képekben, Politikatörténeti Intézet, Budapest;
  • 2000: Humanity Photo Award, Dong Yue Temple, Peking;
  • 2001: Magyar Sajtófotó Kiállítás, Nemzeti Múzeum, Budapest;
  • 2001: Országos Fotóművészeti Kiállítás, Mucsarnok, Budapest;
  • 2001: Deutschlandbilder, Collegium Hungaricum, Berlin;
  • 2002: Mediawave-Fotóhónap, Xantus János Múzeum, Győr;
  • 2002: Deutschland mit ungarischen Augen, Magyar Kultúrintézet, Stuttgart;
  • 2003: Mediawave-Fotóhónap, Xantus János Múzeum, Győr

Művei közgyűjteményekben: Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét; Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; Magyar Nemzeti Múzeum Fotótára, Budapest


×