CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Előszó
I. Csatlakozás az Európai Unióhoz
Történelmi esély a felzárkózásra
Az EU-tagság előfeltételei és a magyar gazdaság felkészültsége
II. A Gazdasági és Monetáris Unió
A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása
A Gazdasági és Monetáris Unió intézményrendszere
Az euró bevezetésének előnyei
Az euró bevezetésének feltételei
III. Felkészülés az euró bevezetésére Magyarországon
Magyarország monetáris uniós tagságának időzítése
Az euró magyarországi bevezetésének hosszú távú hasznai
A monetáris uniós tagság feltételeinek teljesítése
Az MNB jogi státusza az uniós követelmények tükrében
Az új monetáris és árfolyam-stratégia
Összegzés
Előszó
Tisztelt Olvasó!
Az Európai Unió állam- és kormányfői 2001 júniusában ismételten elkötelezték magukat az Európai Unió bővítése - azaz új országok, s köztük Magyarország tagként való felvétele - mellett, és az Unió kibővítését megfordíthatatlan folyamatnak nevezték. Kimondták továbbá: a cél a legfelkészültebb tagjelölt országok számára az, hogy az Európai Parlament 2004-ben megrendezésre kerülő választásain már az Európai Unió tagállamaiként vegyenek részt. Ennek alapján joggal mondhatjuk, hogy csatlakozásunk az Európai Unióhoz immár megfogható közelségbe került. Továbbgondolva az integrációs folyamatot, amennyiben a fentiek alapján Magyarország 2004. januári csatlakozását feltételezzük, az ahhoz szükséges feltételek teljesítését követően akár már 2006/2007-ben a monetáris unió tagjai is lehetünk, azaz Magyarországon a forintot felváltva bevezetésre kerülhet az Európai Unió közös valutája, az euró. Kézenfekvő, hogy ezt a jelentős kettős célkitűzést komoly felkészülés előzi meg. Egyfelől Magyarországnak teljesítenie kell az európai uniós, illetve a monetáris uniós tagság előfeltételeit, másfelől a magyar gazdaságnak érettnek kell lennie az új helyzettel járó kihívásokkal szemben. A Magyar Nemzeti Bank megítélése szerint érdemes azért erőfeszítéseket vállalni, hogy Magyarország az uniós tagság elnyerését követően minél előbb az euróövezetnek is tagja lehessen, hogy az euró a forintot felváltó nemzeti fizetőeszközzé váljon. Ezen erőfeszítések eredményeként hosszabb távon gyorsabb gazdasági növekedésre, nagyobb stabilitásra, végső soron tartósan növekvő jólétre számíthatunk. Kiadványunk arra tesz kísérletet, hogy a téma iránt érdeklődő olvasóval megismertesse Magyarország Európai Unióhoz történő gazdasági integrációjának a folyamatát. Bemutatjuk továbbá a Gazdasági és Monetáris Unió létrejöttéhez vezető utat, valamint a közös pénz, az euró bevezetésének előnyeit és előfeltételeit. Végül részletesen kitérünk arra, hogy Magyarországnak miért érdemes az euró minél előbbi átvételére törekednie, arra, hogy eddig ennek érdekében milyen lépések történtek, és arra, hogy melyek a hátralevő feladatok - elsősorban a Magyar Nemzeti Bank számára.
Reményeink szerint e kiadványunk iránti érdeklődést növeli az a tény, hogy 2002. január elsején az 1999 januárjában bevezetésre került, de eddig csak számlapénz formájában létező közös valuta, az euró-bankjegyek és -érmék forgalomba hozatalával kézzel fogható valósággá is válik Európának jelentős részében.
Budapest, 2001. november
Járai Zsigmond