Előszó

Az európai integrációs folyamat a német újraegyesítést, illetve az európai árfolyamrendszer (EMS-ERM) 1992-1993-as válságát követően minden korábbinál nagyobb lendületet vett. Ennek az új lendületnek az egyik legkiemelkedőbb eseménye a "maastrichti egyezmény" 1992-es ratifikálása volt, amely - többek között - pontos ütemtervet szabott a teljes integráció megkoronázását jelentő monetáris unió létrehozása számára. A maastrichti "Egyezmény az Európai Unióról" emellett szigorú konvergenciakritériumokat támaszt a közös pénz létrehozásában, bevezetésében részt venni kívánó tagállamokkal szemben. A dokumentumban megfogalmazott, alig néhány oldalnyi száraz szöveg és néhány szám döntően befolyásolta az európai országok jövőbeni gazdaságpolitikáját. Ahogy közeledik az az időszak, amelyben már valóban teljesíteni kell a követelményeket a belépni kívánóknak, egyre többen érzik a saját bőrükön, hogy mit is jelentenek a valóságban ezek a számok. Magyarország az EU-val kötött társulási szerződésében kifejezte távlati csatlakozási szándékát, és vállalta, hogy minden lényeges gazdasági döntésnél mérlegeli az unióban elfogadott ajánlásokat, szabályokat abból a szempontból, hogy vajon ezek a megoldások a mindenkori magyar körülmények között alkalmazhatók-e. Minden olyan esetben, amikor lehetséges, az uniós előírásokat ültetjük át a hazai gyakorlatba. Magyarország számára az EU-tagság nem jelenti mindjárt a monetáris unióba való belépést is. 2004-ben a monetáris unióhoz csak kívülről csatlakozunk ("out"-ország-ként), de a gazdasági unió tagjai leszünk azzal a szándékkal, hogy később a monetáris unióhoz is csatlakozzunk ("pre-in ország"). Monetáris és árfolyam-politikai szempontból a leglényegesebb változás, hogy előbb-utóbb be kell majd lépnünk az ERM II árfolyam-mechanizmusba, ami ugyan az autonómiánk részleges feladásával jár, de egyben új jogokra tehetünk szert és intézményes segítségre tarthatunk igényt. Az euróövezet nemcsak azért gyakorol döntő hatást Magyarország jövőbeni gazdasági fejlődésére, mert a legfontosabb külkereskedelmi partnereink a tagjai, hanem azért is, mert mi is annak tagjává kívánunk válni. A GMU 1999. január elsejei létrejötte kizárta, hogy Magyarország az első belépők között legyen, de az európai integráció új szakasza - már tagságunkat megelőzően is - hatott ránk. Ezért nagyon fontos, hogy az érdeklődő szakmai és nem szakmai közvélemény minél alaposabb tájékoztatást kapjon az európai monetáris unióval kapcsolatban. Ez a műhelytanulmány az MNB-ben folyó kutatások egyik első eredményeként készült el. Nem tudtuk a téma minden részterületét egyforma mélységben érinteni, inkább egy szélesebb képet próbáltunk nyújtani. A későbbiekben erre az alapra építve egy-egy részterület alaposabb bemutatását tűzhetjük ki célul.

Budapest, 1997. január

Előszó az új kiadáshoz (részlet)

A tanulmányunk elkészülésének idején - 1997 januárjában - az MNB még nem publikálta elektronikus formában a kiadványait. Azóta azonban - mint sok minden más - ez is megváltozott. Mivel a mostani megjelenés célja az, hogy a régi publikációk is hozzáférhetők legyenek elektronikus formában, nem volt célunk a tanulmány átdolgozása, a megjelenés óta bekövetkezett változások átvezetése. Ez egy másik, készülő tanulmányunk tárgya lesz. Mégis, ezt az alkalmat felhasználtuk arra, hogy az eredeti megjelenés idején még bizonytalan elképzelésekben született döntéseket jelezzük, és az akkor még nem létezett, de ma már széles körben használt fogalmakkal helyettesítsük a régieket. Egyes helyeken - különösen az előtörténettel foglalkozó fejezetben - a kifejtést világosabbá tettük. Ezeknek a változásoknak a célja az, hogy a mai olvasó számára megkönnyítsük a kiadvány használatát, nem az, hogy visszamenőleg megváltoztassuk az egyszer már megtörténtet, a publikált változatot. Természetesen az eredeti kiadvány nyilvánvaló sajtóhibáit is igyekeztünk kijavítani a jelen kiadás számára.

[...]

Mindezek előrebocsátásával reméljük, hogy tanulmányunk jelen elektronikus formájában még szélesebb olvasóközönség számára lesz hozzáférhető és hasznos segítség az olvasó munkájában, a tanulásban, illetve a tágabban vett tájékozódásában.

Budapest, 2004. április