Tétel adatlapja
CÍMLAP

Európai jelentés-árnyalatok

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Angyal Ádám: Az európai polgár
Ágh Attila: Együtt Európába
Balogh András: Megjegyzések
Bart István: A magyar nyelv az Unióban
Bayer József: Örömtelen beteljesülés?
Csáki György: Európai Uniós csatlakozásunk néhány kérdése
Csányi Vilmos: A kalandozásoknak vége!
Deák Péter: Biztonságos Európáért
Ferge Zsuzsa: Szociális Európa
Galló Béla: Megmaradunk-e szuverénnek?
Kertész Ákos: A győzelemért tenni kell
Kolláth György: Brüsszel felé, félúton
Kovács András: Az Európai Unió és a film
Lamm Vanda: Az európai polgár
Márton László: Európai illem(hely)
Persányi Miklós: Végre itthon - Európában!
Szabó István: Közös kultúránk
Tamás Pál: A léc
Telegdy István - Kunos József: Ki marad itthon?
Vámos Tibor: Hic Rhodus...
Varga Gyula: Magyarország agrárgazdasága az EU kapujában
Varga Imre: "A sors a vele egyetértőt vezeti, a vele ellenkezőt magával cipeli"
Vértes András: A magyar gazdaság Európában


Előszó (részlet)

Sorsfordító heteket, hónapokat élünk. A lassan átrendeződni látszó geopolitikai környezetben az elmúlt évszázadok viharos, néha felemelő, gyakran tragikus eseményeit követően különleges stációhoz érkeztünk. Történelmünk során ritkán adatott meg, hogy társadalmunk minden tagjának módja nyílik eldönteni, hogy milyen úton haladjunk tovább.

Magyarország földrajzilag mindig is Európa integráns része volt. Most esély nyílik arra, hogy társadalmi értelemben is elfoglaljuk méltó helyünket az egyesülő Európában. Kennedy mondta: "Ne azt kérdezd, mit ad neked Amerika, hanem azt, te mit adsz Amerikának." E mondat Európa és Magyarország gyakorlati és érzelmi kapcsolatában is érvényes lehet. Liszt, Bartók, Bolyai, Neumann, Márai és Kertész neve, valamint jelenlegi céljaink fémjelzik az öreg kontinens számára, hogy van mit adnunk. A kultúránk és a nemzetközi életben kivívott helyünk, kreativitásunk legyen vonzó azok számára is, akik az átlépendő küszöb másik oldaláról, néha félve, tartva, előítéletekkel és várakozással tekintenek hazánkra. Nemcsak nekünk van szükségünk Európára, hanem Európának is ránk!

A folyamat kezdetén egy francia, egy német vagy egy görög polgár jogosan tette fel kérdéseit, fogalmazta meg kételyeit az új közösséggel szemben. Az elmúlt évek azonban bizonyították, hogy Európa országai egymásra vannak utalva, közös értékeket és célokat kell formálnunk, elfogadnunk és megértenünk. Évezredes történelmi esély, amelyben az elmúlt századok és évtizedek politikai és nemzeti különbségeiből, tapasztalataiból megszenvedetten alakuló szintézisből terem új európai minőség.

A kötet szerzői - a XXI. SZÁZAD TÁRSASÁG tagjai - a foglalkozásukból eredően különböző megközelítésekből fogalmazzák meg gondolataikat. A rövid, tömör vagy hosszabb lélegzetű írások hol tudományos igénnyel íródtak, máskor szubjektív hangvételűek. Néhol az irónia és a humor eszközeit sem mellőzik. Egyben azonban közösek: a tény figyelembe vételétől a kérdésekig és a feladatok megfogalmazásáig eljutva egyértelműen leteszik voksukat az egységesülő Európa gondolata mellett.

Kocsis András
a XXI. Század Társaság elnöke


×