Tétel adatlapja
CÍMLAP
Tóth István János - Árvai Zsófia
Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés

1. Elméletek és empirikus tapasztalatok
1.1 Az életciklus elmélet
1.2 Alternatív elméletek
1.3 Az életciklus elmélet empirikus tesztjei

2. A magyar helyzet: Megfigyelések és empirikus kutatások
2.1 Makro adatokon alapuló empirikus vizsgálatok
2.2 Háztartási felvételeken alapuló empirikus vizsgálatok
Megtakarítások és hitelek
Likviditási válságok és takarékoskodással kapcsolatos attitűdök
A megtakarítások 60%-a a felső ötöd kezében összpontosul
A megtakarítások nagyságát befolyásoló tényezők
Megtakarítások fajtái: vélemények és tényleges arányok
2.3 Az elmúlt évek fejleményei: Mit mutatnak a makro adatok?

3. Pénzügyi relevancia és eladósodási hajlandóság
3.1 A megtakarítói és fogyasztói magatartás néhány jellemzője
A pénzügyileg releváns háztartások meghatározása
Megtakarítók és megtakarítási célok
Fogyasztói türelmetlenség
Jövedelmi feszültség
3.2. A pénzügyileg releváns háztartások profilja
3.3. Az eladósodási hajlandóság mértéke és összetevői

4. Következtetések

Irodalom
Mellékletek



Bevezetés

A háztartások fogyasztására és megtakarítására vonatkozó döntési mechanizmusok ismerete döntő fontosságú a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. Különösen fontos ezen mechanizmusok elemzése a jelenlegi helyzetben, hiszen a gazdasági növekedés megindulásával, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat felgyorsulásával és a pénzügyi intézményrendszer modernizálódásával párhuzamosan a kilencvenes évek második felétől a magyar háztartások fogyasztási-megtakarítási viselkedésében jelentős változások figyelhetők meg. Jelen kutatás célja, hogy ezeket a változásokat feltérképezze és segítséget adjon a jövőben várható tendenciák pontosabb megismeréséhez. A háztartások megtakarítási és fogyasztási hajlandóságának ismerete szükséges annak előrejelzéséhez, hogy a jövedelmek emelkedése mennyiben fog többletfogyasztásként megjelenni a piacon, illetve ez a többletfogyasztás milyen jószágcsoportokra irányul. A fogyasztási és megtakarítási hajlandóság nagy különbségeket mutat az egyes társadalmi csoportokban, és a tanulmány egyik kiemelt célja az, hogy a lakosság társadalmi pozíciója, vagyoni helyzete, jövedelmi színvonala és konjunkturális várakozásai szerinti vizsgálata alapján meghatározza azokat a diszkrecionális jövedelemmel rendelkező lakossági csoportokat, amelyek megtakarítási és fogyasztási döntései nagymértékben meghatározzák az aggregált megtakarítások változását. A háztartások fogyasztási és megtakarítási döntéseit befolyásoló tényezőket és ezek összefüggéseit először elméleti oldalról vizsgáljuk. Majd röviden áttekintjük az elméleti irodalom egyes állításaival kapcsolatos empirikus tesztek eredményeit. Ezt követően a magyar aggregált megtakarítási adatokra és a háztartások körében végzett empirikus felvételek adatait elemző korábbi tanulmányok főbb eredményeit ismertetjük, amit ugyanebben a fejezetben a legfrissebb magyar makro adatok rövid ismertetése követ.

Ezek után térünk rá a kutatás során végzett empirikus felvétel eredményeinek elemzésére. Ennek során két fő kérdéskörre koncentrálunk: először meghatározzuk a lakosság aggregált fogyasztásában és megtakarításában jelentős szerepet játszó, un. pénzügyileg releváns háztartások csoportját. A háztartásokat pénzügyileg releváns, illetve nem releváns kategóriákba soroljuk aszerint, hogy van-e megtakarításuk és/vagy hitelük, mivel úgy gondoljuk, hogy a pénzügyileg releváns háztartások viselkedéséből vonhatók le igazán következtetések a gazdaságpolitika számára. Ezt követően megrajzoljuk e lakossági csoport profilját, elemezzük főbb jellemzőit. Megállapítjuk, hogy a pénzügyileg releváns háztartások jellemzően fiatal, vagy középkorú, egy vagy több gyereket nevelő párok, ahol a háztartásfő magas iskolai végzettségű, az átlagosnál kedvezőbb a háztartás jövedelmi helyzete és pozitívak a várható jövedelemre vonatkozó várakozásaik.

A második kérdésként a fogyasztói türelmetlenség, a jövedelmi kilátások és a jövedelmi feszültség szerepét elemezzük a háztartások eladósodási hajlandóságának alakulásában.

Makro adatok elemzése alapján kimutatjuk, hogy a lakossági hitelállomány jelentős növekedése mögött a magyar lakosság eladósodási hajlandóságának erősödése húzódik meg. Ennek okaiként kitüntetett szerepet tulajdonítunk két tényezőnek: a javuló jövedelmi várakozásokkal szorosan összefüggő likviditási korlátok oldódásának és a korábban kényszerűen elhalasztott fogyasztás miatti fogyasztói türelmetlenségnek.

A feltételezéseket az elvégzett háztartási felvétel adatain matematikai- statisztikai modellek segítségével teszteljük. Kimutatjuk, hogy mind a rövid távú várakozások alakulása pozitív hatással van az eladósodási hajlandóságra, de ugyanennyire fontosak azok a tényezők (iskolai végzettség, jövedelmi feszültség), amelyek mögött a hosszú távra vonatkozó jövedelmi várakozások hatása húzódik meg. A háztartások kedvező rövid- és hosszú távú jövedelmi várakozásai ceteris paribus az eladósodási (és ezzel a fogyasztási) hajlandóság növekedését jelzik ma Magyarországon. Ennek megfelelően a háztartások eladósodásának növekedését elsősorban a likviditási korlát oldódásával magyarázzuk.


×