TARTALOMA

Arrianus

ArrianoV, Flavius, született Nicomedia városában Bithyniában. Már atyja is római polgári joggal bírt. Ifjú korában Epictetus tanítványa volt, de csakhamar Rómába került, a hol Hadrianus császár kegyét szerfelett megnyerte, 130-ban consul suffectus lett és 131–137-ig Cappadociában volt helytartó, legatus Augusti pro praetore. Midőn ezen állásától megvált, valószínüleg még Hadrianus halála előtt, Athenaebe költözködött, a hol 147-ben archon eponymus volt. C. I. A. 3, 116. Itt halt meg 180 előtt. – Első műve a periplouV Euxeinou Pontou, a melyet 130/1-ben írt mint jelentést Hadrianus császárhoz. Ehhez az irathoz mellé került rokon tartalmánál fogva a pepiplouV thV eruJraV JalatthV, a mely azonban bizonyosan nem A. műve. V. ö. Dillmann, Monatsb. d. Berl. Ak. 1879.413 kv. l. Szintén a császárhoz intézett tudósítás a tecnh taktikh, melyet 136-ban írt. Javarészben átdolgozása ez Aelianus hasonló czímű művének, a melyet ez viszont Asclepiodotus munkájából merített. V. ö. R. Förster, Hermes 12, 426 kv. l. Máskép Köchly, De libris tacticis qui Arriani et Aeliani feruntur. Turici 1851. Valószínű, hogy ezen korból való s szintén tudósítás féle ’Alanikh cz. írata, a melyben az alánok betörése ellen tett intézkedésekről beszél. Ebből csak egy fejezet maradt meg, ectaxiV twn ’Alanwn. – Athenaei tartózkodásának, mely különösen is új korszakot alkotott életében, valószínűleg első gyümölcse a KunhgeticoV, pótlásképen Xenophon hasonló czímű vadászati művéhez. Ezután azonban már magasabb czélt tűzött ki magának, t. i., hogy megírja szülőföldjének, Bithyniának a történetét. Komoly stilisztikai tanulmányokba fogott tehát, különösen Herodotust és Thucydidest tanulmányozván. Herodotus hatására vall, ’Indikh xuggrajh cz. műve, mely ión nyelvjárásban van írva, függelékül Alexander történetéhez. Legfő mintaképe azonban mindig Xenophon volt, s nemcsak épen irodalmi, hanem politikai, sőt magánélete szempontjából is. Innen az elnevezése is neoV Xenojwn. Suidas; Phoitus cod. 58. p. 17. 6, 15. V. ö. a saját nyilatozatát Arrian Cyneg. 1, 4. Xen. hatása leginkább mutatkozik legfontosabb művén. Ez az ’AnabasiV ’Alexandrou, 7 könyvben, melynek czíme s felosztása Xen. utazása. A munka igen értékes, megbízható forrásokra támaszkodik s kétségtelenűl a legjobb Alexander-történet az ó-korból. Elvesztek s csak csekély töredékek maradtak reánk a következő történeti munkáiból: ta mei’ ’Alexandron 10 könyvben; BiJumiaka 8 könyvben; ParJika 17 könyvben. Csekély töredékeket belőlük Plotius tartott fenn. Nyomtalanúl elveszett Timoleon, Dion s Tiliborus rablónak az életrajza. – Nevezetes bölcsészeti munkái Diatribai ’Epikthtou 8 könyvben, a melyből 4 ránk maradt s ’Egceiridion ’Epikthtou, a mely Simplicus commentárjával együtt megmaradt. Említi még Photius cod. 58. egy más művét ’Omiliai ’Epikthtou 12 könyvben, de ezen adat nem megbízható. – Irodalom: Összes műveinek kiadása critikai apparatussal Dübner s’ C. Müllertől Páris 1846. Hercher-Eberhard: Arriani scripta minora (Teubner). Magyarázattal Sintenis (Weidmann), Abicht (Teubner). c. Müller, geogr. Graec. min. I. 306 kv. Alfr. Schöne, De rerum Alexandri magni scrint etc. (Lips. 1870.) Fränkel, Di Quellen der Alexander-Hsitoriker (Bresl. 1883).

SZ. M.