Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP

Székely oklevéltár 4.
Székely népesség-összeírások, 1575-1627

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom

A fejedelmi székely politika és a székelyföldi népesség-összeírások
(1575-1627)
Rövidítések jegyzéke
  1. [1575. július 9. után]
    A Kerelőszentpálnál Báthory István és Bekes Gáspár közötti csatában a fejedelem hadában jelen volt, továbbá a harc után érkezett és végül a távol maradott marosszéki székelyek jegyzéke
    Jegyzetek

  2. [1576]
    Az 50 dénáros adót fizető székely főemberek összeírása Udvarhely-, Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken
    Jegyzetek

  3. 1602. augusztus 1.-1603. február 7.
    Giorgio Basta korabeli székely katonai összeírások
    1. 1602. augusztus 1.
      A Giorgio Basta által császári hűségre esketett kézdi-, orbai-, sepsi- és kászonszéki nemesek, lófők és szabad székelyek katonai összeírása
      Jegyzetek
    2. 1602. augusztus 7.
      A Giorgio Basta által császár hűségére esketett csík- és gyergyószéki nemesek, lófők és szabad székelyek katonai összeírása
      Jegyzetek
    3. 1602. augusztus 11.
      A Giorgio Basta által császári hűségre esketett udvarhely- és keresztúrszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása
      Jegyzetek
    4. 1602. augusztus 16.
      A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása
      Jegyzetek
    5. Marosvásárhely, 1603. február 7.
      A Giorgio Basta által császári hűségre felesketett marosszéki nemesek, lófők, darabantok és szabadosok katonai összeírása Marosvásárhelyen
      Jegyzetek

  4. 1604. március 15.
    Az udvarhelyszéki, csíki, kézdi, orbai és sepsi lovasok és gyalogok (nemesek, lófők és szabadosok) összeírása a társadalmi rétegek s ezeken belül a százak falvankénti sorrendjében
    Jegyzetek

  5. 1614. február 17-23.
    Maros-, Udvarhely-, Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, valamint Csík-Gyergyó- Kászonszék-beli főnépek, lófők, gyalog puskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása
    1. Index
      Jegyzetek
    2. Marosszék
      Jegyzetek
    3. Udvarhelyszék
      Jegyzetek
    4. Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék
      Jegyzetek.
    5. Kászon-, Csík- és Gyergyószék
      Jegyzetek
    6. Udvarhelyszéki nincstelenek és zsellérek jegyzéke
      Jegyzetek

  6. 1616. március 5.
    A gyergyószéki főnépek, lófők, gyalogos puskások és szabadosok összeírása.
    Jegyzetek.

  7. [1616]
    A jobbágysorba jutott csík-, gyergyó- és kászonszéki lófők és gyalogok, illetve szabad székely örökségek jegyzéke
    Jegyzetek.

  8. 1619. július 13. és 14.
    Főnépek, lófők, darabantok, szabadosok, jobbágyok és zsellérek összeírása Kézdi-, Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken
    1. 1619. július 13. Kézdiszék
      Jegyzetek.
    2. 1619. július 14. Csík-, Gyergyó- és Kászonszék
      Jegyzetek.

  9. 1627. Az udvarhelyszéki nemesek, lófők, darabantok, hadi szolgálatra visszaszerzett székelyek és jobbágyok összeírása
    Jegyzetek.
Mutatók
1. Helységnévmutató
2. Tárgymutató és szómagyarázat

Fülszöveg

A Székely Oklevéltár új sorozata már indulásakor a székelység és egyben a magyarság története eddig feltáratlan vagy legalábbis csak részben felhasznált forrásainak kiadását tűzte ki céljául. Az eddig megjelent három kötetben közöltük az 1577-1600 közötti udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyveket. A székely történelem egyedi és sajátos forrását alkotják a feudalizmus kori népességösszeírások.

Egész Erdély és Magyarország területén a feudalizmus korában csak a székelyföldi családfőkről készültek összeírások. A jelen kötetben közölt összeírások közül csak az 1604. évig számítható katonai összeírásnak, ebben ugyanis a székek rendjében százanként és ezen belül falvanként írták össze különkülön a lófőket és puskás gyalogokat.

Még a Bastaféle 1602. és 1603. évi összeírások sem számíthatók katonai összeírásoknak, noha címük szerint azon székelyföldi családfők nevét vették fel a lajstromba, akik felesküdtek a császár hűségére. Az 1614. évi Bethlenféle "lustra" még kevésbé mondható katonai összeírásnak, noha a fejedelem azzal a nem titkolt szándékkal vette számba (Aranyosszék kivételével) a székelyföldi települések családfőit, hogy a század elején jobbágysorba jutottak közül minél többet állítson vissza a katonai szolgálatot teljesítő székelyek közé. A kötetben közölt 1616. évi két összeírás sem katonai összeírás jellegű. Az egyik a gyergyószéki főemberek, lófők és gyalogok jegyzékét tartalmazza, a másik pedig a csíkgyergyókászonszéki jobbágyokét. Legkevésbé katonai jellegű összeírás az 1619. évi három jegyzék. Ezekben ugyanis a falvankénti jegyzékbe foglalt nemes, lófő, darabont, jobbágy és zsellér családfők nevét egyenkénti állatállományok (ökör, tehén, ló, juh és sertés) számbavétele követi, minden bizonnyal az úgynevezett császár adaja kivetési szándékával.

Az 1627. évi udvarhelyszéki összeírás is tanúskodik Bethlen Gábor konokul követett szándékáról, hogy a katonáskodó székely elemet védje az eljobbágyosodástól, hogy a jobbágysorba jutottakat visszaállítsa a hadi kötelezettséget teljesítő szabad székelyek soraiba. Az általános, vagyis az egész Székelyföldre vonatkozó összeírásokat kivétel nélkül a király, majd később az erdélyi fejedelem utasítására és annak megfelelően állították össze. Mind az egyes személyek, mind pedig az egész székely közösség társadalmi és jogi státusát rögzítették, persze különös tekintettel a hadi szolgálatot teljesítő rendekre. Ily módon a közösségi kiváltságlevelek, pontosabban szabadságlevelek szerepét töltötték be a feudalizmus korában. Nemesi jogállását a székely, ha kiváltságlevele nem volt, lustrával bizonyíthatta és bizonyította.

Kötetünkbe egyaránt felvettük az eddig eredeti kéziratban azonosított összes összeírást vagy összeírástöredéket Bethlen Gábor uralkodása végéig, függetlenül attól, hogy azok már nyomdafestéket láttak vagy sem.

Demény Lajos

×