Ismertető

A szerzők egy kisméretű makromodellt állítanak fel az inflációs folyamat modellezésére. A modell a nemzetközi irodalomban elterjedt specifikációra épül, a racionális várakozások és inflációs tehetetlenség feltevésén alapul. Az egyenletek paramétereit nem becsülik közvetlenül, hanem külföldi források alapján állapítják meg az értékeket. A modell segítségével szimulációs számításokat folytatnak, melyben azt elemzik, hogy a paraméterek változtatására milyen érzékenyen reagál a dezinfláció üteme illetve annak költsége.

Az alkalmazott modell olyan dezinflációs szcenáriókhoz vezet, ahol a reálárfolyam a kezdeti azonnali felértékelődés után folyamatos korrekcióval áll vissza az eredeti szintre. Ezzel a viselkedéssel szemben a lengyel, cseh és magyar tények szerint az árfolyam trendje folyamatosan felértékelődést mutat. Ez arra utal, hogy a jelenleg leginkább elterjedt modellekkel még nem sikerült a folyamat minden tulajdonságát jól megragadni.

Ez a hiányosság valószínűleg nem teszi érvénytelenné az elemzés néhány következtetését:

Adott dezinflációs pálya kikényszerítésének költsége alapjában véve attól függ, hogy a gazdaságpolitika mennyire tudja a piaci várakozásokat az általa meghirdetett inflációs cél felé terelni.

Az olyan nyitott gazdaságban, mint Magyarország, a dezinflációs politika fő csatornája a valuta árfolyama. A hazai valuta felértékelődésének hatása a hazai árakra a bérek rugalmasságától és árfolyamhoz való alkalmazkodásától függ.

A modell a dezinflációs folyamatnak csak néhány összefüggését tartalmazza. Sok olyan tényezőt, amely lényeges meghatározója a dezinflációnak, egyszerűen adottnak tekint, így az inflációval összefüggő gazdaságpolitikának csak egy szűk szeletét érinti. Változatlan adottságnak tekinti például a keresletet, így a költségvetési politika hatására vonatkozóan nem készül számítás.