Előszó

A Bányaméréstan, a bányamíveléstan segítő tudománya és ezért múlhatatlanul meg lehet és meg kell a bányászaltiszttől kívánni, hogy annak leggyakorlatibb eljárásait ismerje, a bányamérő használatos műszereit kezelni tudja, azok mérésközben való elhelyezésénél segédkezni tudjon s a leggyakrabban előforduló számitásokat ismerje.

Nem kívánható meg okszerű módon a gyakorlatiasan nevelt bányászaltiszttől, hogy komplikáltabb műszerekkel önállóan dolgozni tudjon és saját felelősségre kiterjedtebb bányamérői munkákat végezzen; de igenis megkívánható, hogy a huzagolás, a lejtet-mérés, a talpellenőrzés feladatait önállólag végezze és, hogy a legujabb bányamérői műszereket s az azokkal való elbánás módozataival tisztában legyen.

Szerző feladatát teljesen és helyesen fogta fel és ezen kis művében határozottan bizonyítékát adta annak, hogy a bányászfelőrnek, a bányamérés körében való feladatkörét jól felismerte.

Előadási modora egyszerű és tiszta, a rajzok érthetők, az anyag helyesen van megválasztva és jól van csoportosítva és különösen helyes és jó, hogy lehetőleg minden esetet példával illusztrált.

Részemről különös köszönetet mondok szerzőnek azért, hogy a "Bányászfelőr Kézi Könyvtára" ezen kötetének megírását magára vállalta és az igéretet be is váltotta. - Annyival dicséretesebb ezen tény, minél ritkább, - mert sajnos, a vállalat megindultánál többen vállalták a munkatárs közreműködését, de az igéret csak igéret maradt s szerző a sok vállalkozó közül az első aki mellém állt abba a szerény működés-körbe, amely hazai bányászaltiszteink tovább képzésének nagy horderejét felismerni és megérteni tudja s ki nem restelli tudását a hazai bányamívelés fejlesztése érdekében a magyar bányászaltisztek javára értékesíteni.

Nem meddő ez a munka s ha ma nem is ismeri el a nagy szakközönség azt a szerény munkásságot, amely a "Bányászfelőr Kézi Könyvtára" kötetkéinek megírása közben nyilvánul, - elismerik azt azok, a kik a hazai bányászfelőrök tudásvágyát kielégítve látni akarják és akik olvasottságuk, irodalmi munkásságuk és tudásuk révén megítélni tudják azt, hogy a technikai tudás nagy tömegéből, mily nehéz annak a kiválogatása a mi a bányászfelőrök előképzettségének megfelel s akik megértik azt, hogy a csekélyebb előképzettséggel bíró, de tanulni vágyó bányászaltiszt-aspiráns irásos kitanítása mennyi türelmet és gyakorlati tudást követel meg.

Szerző, a teljesített kötelesség tudatában megnyugodhat, mert igéretének eleget tett és feladatát szépen, jól és helyesen megoldotta.

Jó szerencsét!

Selmecbánya, 1904. szeptember hóban.

Litschauer Lajos,
mint a "Bányászfelőr Kézi Könyvtárának" szerkesztője