Abstract

Cyclically adjusted budget balance (CAB)is a widely cited and widely used concept in the evaluation of fiscal situations. The key idea behind it involves the identification of potential levels of economic variables. There are two recently used methods: the aggregate approach and the unconstrained disaggregate approach. In this paper we apply them on USA, Japan and 25 EU member countries to demonstrate that both approaches could be the source of considerable bias. While the aggregate approach cannot cope with different shocks, the unconstrained disaggregate method involves systematic bias and do not contain theoretical consideration. In order to avoid these distortions we present an alternative framework, which is able to incorporate the advantages of both approaches. Combining arbitrary output gap and constrained multivariate HP filter induces theoretically motivated disaggregation where we also exploit the implication of production function parameterisation. We found that the price effect resulting from the composition effect of different deflators could play an important role in evaluation of the fiscal position. To display the importance of composition effect we analyse the cyclical components of Finnish, Hungarian and Italian budget balances more in detail.

Összefoglaló

A ciklikusan igazított államháztartási egyenleg (cyclically adjusted budget balance, CAB) számos intézmény (IMF, OECD, Európai Bizottság, Európai Központi Bank) által vizsgált fiskális mutató. A ciklikus komponensek kiszűréséhez első lépésben meg kell határozni a különböző változók potenciális szintjét. A változók potenciális szintjének és így a CAB meghatározásának is két, alapjaiban különböző nemzetközi megközelítés létezik: a GDP-ből közvetlenül számított aggregált módszer, illetve az EKB nem-korlátozott dezaggregált módszere. Tanulmányunkban amerikai, japán és a 25 EU tagország adatain vizsgáljuk mind a két módszert és bemutatjuk, milyen torzításokat eredményezhetnek ezek a megközelítések. Míg az aggregált módszer nem alkalmas a GDP tételeit érő különböző sokkok hatásainak azonosítására, addig az EKB típusú nem-korlátozott dezaggregált módszer szisztematikus hibával terhelt és a dezaggregációnak nincs elméleti alapja. Tanulmányunkban a fenti két megközelítés előnyei ötvöztük, ezzel elkerülve a fenti módszerekben rejlő torzításokat. A kibocsátási rés és egy többváltozós HP filter kombinációját alkalmazzuk, ahol a termelési függvényi paraméterezésének információtartalmát is kihasználjuk, így a dezaggregáció elméleti tartalommal rendelkezik. Számításaink szerint a reálváltozók esetében alkalmazott dezaggregáción túl a nominális változók összetétele is jelentősen befolyásolja a költségvetés ciklikus pozíciójáról alkotott képet. A különböző módszerek eltérő indikációit finn, magyar és olasz példákon is bemutatjuk.