CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Bevezetés
Írtásfalu
Káld község a "honismeret tükrében" ("a jelen")
Hatóságok és intézmények
Általános iskola
Napközi otthonos óvoda
Egészségügy
Vöröskereszt helyi szervezete
Egyházak
Postahivatal
Pénzintézet
Egyesületek és körök
Gazdálkodó szervek
Vadgazdálkodó szervek
Ipari üzemek
Országos Fonóipari Egyesülés kosárfonó részlege
Celldömölk-Káld
Közművesítés
Kereskedők és vendéglátók
Adófizető kisiparosok és vállalkozók
A községünkben élő családnevek és a nevet viselő családok száma
Mellék (ragadvány) nevek
Köztéri és útszéli keresztek
Köztéri szobrok
Birtokviszonyok
Talajviszonyok; minőségi osztályba sorolás
Helynevek a külterületen
Termesztett növények
A legnagyobb tömegben előforduló gyomnövények
Mikor alakult ki a jelenlegi "Falukép?"
Hol volt Káldon a "Zsibagyöp?"
1945 után épült
Közlekedés, úthálózat
Iskolán kívüli népművelés
Községi és iskolai könyvtár
Káldi nyelv
Honnan ered a "Káld" falunév?
Káld község története (a "múlt")
Akik a királyoktól kapták a nemességüket
II. Felső-káldi Sebreth leszármazottjai
III. Káldi várjobbágyok
IV. Káldi várnépek
V. Káldi töredékek
Birtokaik
Káldy Gyula elődeinek "nemesi-levél" másolata
Az 1835. évi nemesi összeírás az évi tisztújításhoz
A "jobbágyság"
Vetésforgó-állattartás
Káldon 1767-ben az urbáriumba felvett úrbéresek
Hogyan építkeztek Káldon 1848 előtt
Egyházak-templomok-temetők
Káld 1733
Egyházashetye filiája
Káld: Egyházashetye filiája (fordítás)
Török idők
Események, melyek bennünket is érintettek
Az Újhegy története
Az okmánytári anyag Káld községre vonatkozó része
Tagosztály
Peregyezségekről felvett jegyzőkönyvek
Az utolsó jobbágyok voltak
1857-ben házas zsellérek voltak
1857-ben hazátlan zsellérek voltak
Contractuális zsellérek voltak
Korcsmák
Közbiztonság
Betyárvilág
Községi bírók voltak Káldon 1848-1948 között
Néptanítók voltak Káldon, akikről tudunk
Szomorú események, - akik nem természetes halállal haltak meg
A nagy tűzvész
Lecsapolási munkálatok
A Vas megyei Farkaserdő
A Vas megyei zsidóság emlékkönyve
Millenniumi ünnepségek 1896-ban
A gépesítés kezdete a mezőgazdaságban, és annak következménye
Géptulajdonosok voltak Káldon (1900-tól 1948-ig)
Posta
Súlyos baleset
Mezőgazdasági és tejgazdasági szakiskola Sárvár-Káld-Pusztalánc
Általános területfelmérések és kőnyomatos térkép készítése
Vasútépítés
Világháború, 1914-1918
Trianon
Dalárda alapítása
Egészségügy
A községi elöljáróság és képviselőtestület szerveződése 1848-1945 között
1924. Vagyonváltsági földreform
Gazdakör alakulása
Levente Egyesület
Kosárkötő, szalmafonó tanfolyam
Új pénz lett a pengő
A XX. század legnagyobb tele
1930-ban országos népszámlálást tartottak
Tűzoltó Egylet
1932. Gazdasági válság, amit még fokoz a mezőgazdaságot sújtó aszály is
Mezőgazdasági cselédség és munkásság Káldon, 1920-1945 közötti időben
Káldon káldi népviselet 1945 előtt
Iparosok, kereskedőkés korcsmárosok voltak Káldon 1850-1950-ig
A sárvári ménes története
Szeszgyár építés
A II. világháború 1938-1945
A "ruszki" kórház
Az 1945. évi földreform
A politikai pártok szerveződése Káldon 1945-ben
A község villamosítása
Népoktatás és az egyházi iskolák államosítása
Mikor alakult Káldon az első óvoda?
Gépállomás Káldon 1949-1969-ig
A SERNEVÁLL Szitamajorban
A tanácsok alakulása és szerepe
Az MTSZ szervezése Káldon
Az 1956-os forradalom
Kultúrház építés
Új iskola és politechnikai műhely építése
Egyéb építkezések
Egyéb feljegyzések
Eltűnt tócsák
Vezetékes víz, és vezetékes gáz bevezetése
Káldi népszokások voltak
törekszórás
házi batyusbálozás
szüreti mulatság előtti felvonulás
arató-, cséplő- és favágó áldomás
Kárpótlás, földárverések
Kertészet, kertbarát kör
Községünk díszpolgárai
Sport
Vöröskereszt
Előszó (részlet)
1920. augusztus 26-án születtem Káldon, földműves szüleim gyermekeként. Itt nőttem fel, és 4 év megszakítással itt éltem le gondokkal terhelt életemet. Fiatalkorom óta érdekelt az a kérdés, hogy községünk miért Káld? Honnan eredhet az elnevezés? Mikor keletkezhetett, és kik lehettek itt az első lakók? Miért volt a temető a templomok mellett, és mikor alakult ki a jelenlegi falukép? Első értesüléseim hallás után keletkeztek, ami arra ösztökélt, hogy községünk múltjára vonatkozóan írásbeli bizonyítékokat, - "Dokumentumokat" kellene keresni. Elkezdtem a kutatást. Mivel a múlt fürkészése időigényes, - költséges és fáradságos tevékenység volt, - többször is félbenhagytam. Amikor nyugdíjas lettem, futotta rá az időmből, kedvezményesen - majd bérmentve utazhattam, - vettem a fáradságot, és folytattam, ahol félbenhagytam. Mindig reménykedve indultam, - bár sajnálattal vettem tudomásul, - hogy a történelem viharai (háborúk, tűzvész, reformáció és ellenreformáció) a levéltárakat sem kímélték, sok okmány megsemmisült. Teljességre különben sem törekedhettem, mert a múlt forráskútja nagyon mély és kiapadhatatlan. Minden talált adat kéri a következőt. A múlt kutatását el lehet kezdeni és félbenhagyni, - de befejezni soha. így hát községünk "Honismereti" kutatását se tekintsük befejezettnek, - inkább vegyük úgy, mint az épülő várat, és aki tud, egy-egy téglával járuljon hozzá!
[...]
Remélem, hogy tudok olyan adatokkal szolgálni, amit a Tisztelt Olvasó ezideig csak részben, - vagy egyáltalán nem ismert, - és kívánom, hogy minden érdeklődőnek legyen szórakoztatására és váljék épülésére.
Káldon, 2000. augusztus 20-án.
A szerző