Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kozma Ferencz
A székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom

Bevezetés
Előszó

ELSŐ SZAKASZ
A székelyföld és székelynép

I. A székelyföld

  1. Földrajzi kiterjedése
  2. Földének felülete és hegyrendszere
  3. Folyamrendszere
  4. Földtani jellemzése
  5. Ásványvizek
  6. Égalji (meteorológiai) viszonyai

II. A székelynép

  1. Népesség, foglalkozás és népesedési mozgalom
  2. Nemzetiség és felekezetiség
  3. Társadalmi és közerkölcsi állapotok
  4. Lakás és építkezési viszonyok
  5. Ruházat és táplálkozás
  6. Közegészségügy
  7. Kivándorlás, kitelepítés
  8. Teendők
  9. A közegészségügy érdekében

MÁSODIK SZAKASZ
Mezőgazdaság

I. Földmívelés

  1. A talaj minősége
  2. A földterület felosztása mívelési ágak szerint
  3. Földbirtok-viszonyok és a föld mívelői
  4. Haszonbér és birtok-vételárak
  5. Földmívelési rendszer
  6. Földmívelési terményeink
  7. Földmívelési terményeink piaczai és piaczi árai

II. Szőlő és bortermelés

  1. Szőlőbirtok és szőlőbirtokosok
  2. A szőlőterület talaja és fekvése
  3. Szőlőmívelési rendszer
  4. Szőlőfajok
  5. Szüret
  6. A bortermés, minőség és borárak
  7. A szőlőmívelés költségei

III. Kertmívelés

  1. Gyümölcs-termelés
  2. Vetemény-termelés
  3. Virág-tenyésztés

IV. Állattenyésztés

  1. Takarmányozás
  2. Téli takarmányozás
  3. Marha-állomány
  4. Állatfajaink
  5. Kiegészítés az állattenyésztéshez
    1. házi szárnyasok
    2. vadászat, halászat

Mezőgazdasági rendszerünk bírálata s némi javaslatok

V. Erdőgazdaság

  1. Erdőterület
  2. Erdőbirtok-viszonyok
  3. Az erdők talaja, fekvése és égalja
  4. Fanemek
  5. Erdőtenyésztési állapotok, üzemmódok, formák
  6. Az erdők értékesítése és jövedelme
  7. Faárak és erdei mellékhaszonvételek
  8. Erdőgazdaságunk bírálata s némi javaslatok

HARMADIK SZAKASZ
Ipar, kereskedés és pénzügy

I. Ipar és kereskedés

  1. Bányaipar
  2. Gyári-ipar
  3. Kézmű- és házi-ipar
    1. házi-ipar
    2. kézmű- vagy szakipar
  4. Ipartársulatok
  5. Kereskedés
  6. Az ásványos vizekkel való kereskedés
  7. Személy-forgalom
  8. Posta- és távirda-forgalom
  9. Közlekedési utak
  10. Heti és országos vásárral bíró piaczok
  11. Észrevételek, javaslatok

II. Pénzügy

  1. Megyei háztartás
    1. Közadózási viszonyok
    2. Megyei középalapok
  2. Községi háztartás
    1. Törzs-vagyon
    2. Költségvetés 1877-re
    3. A székely városok törzsvagyona s költségvetése 1877-re
  3. Alapítványok a székelység számára
  4. Magánháztartás
  5. Pénzintézetek
  6. Árvai pénzügy
  7. Maros-Tordamegyei kölcsönös tűzkárbiztosító szövetkezet
  8. Észrevételek, javaslatok

NEGYEDIK SZAKASZ
Közoktatás és közmívelődés

  1. Az olvasni-írni tudás
  2. Az elemi oktatás
    1. Kisdednevelés
    2. Népnevelés
    3. Tanítóképzés
  3. Szakoktatás
    1. Gazdasági felső népiskolák
    2. Ipartanfolyamu felső népiskolák
    3. Iparoktatás másféle iskolákban
  4. Polgári iskolák
  5. Leányiskolák
  6. Középtanodák
  7. Könyvtárak, gyűjtemények s más közmívelődési eszközök
    1. Könyvtárak
    2. Csereyné-féle Székely nemzeti múzeum
    3. A közmívelődés egyéb eszközei
  8. Humánistikus intézetek
    1. Szegény-nevelés
    2. Szegényügy
    3. Nőegyletek
  9. Közmívelődési egyletek
  10. Észrevételek és javaslatok

Bevezetés

Az 1875-ben megalakult «Székely mívelődési és közgazdasági egylet» kiváló feladatául tekintette alaposan megismerni a bajokat és nehézségeket, melyek a székely nép szellemi fejlődését és anyagi gyarapodását gátolják s módokat keresni a megismert bajok orvoslására, s évről évre minden kitelhető módon eszközölni e jóravaló nép előhaladását és jólétét. E czél valósítása végett az egylet központi választmánya alkalomszerűnek találta, hogy a «székely mívelődési és gazdasági viszonyoknak» egy hiteles adatokon nyugvó, kimerítő s állandó becscsel bíró, rendszeres leírására, bizonyos díj tűzetvén ki, pályázat hirdettessék.

A közp. választmánynak ily értelmű indítványát az 1876-ban Sepsi- Szentgyörgyön tartott közgyűlés elfogadván, 1000 frt pályadíjat tűzött ki. A pályázat még amaz évben kihirdettetett s a munka tartalmára nézve így szól: «E munkának ki kell terjeszkednie a székelyföld és székely nép mívelődési állapotára, tan- és pénzügyére, humanisticus intézeteire, háztartási, mezőgazdasági, állattenyésztési, erdőkezelési, bányászati, ipar és kereskedelmi, továbbá közlekedési, építkezési, népességi és birtokviszonyaira, - mindent a legújabb statistikai adatok alapján, körülményesen adván elő, az előnyök és és hiányok világos feltüntetésével, - kiemelvén az előnyök kiaknázására s a hiányok pótlására szolgáló módokat és eszközöket általában. Terjeszkedjék ki a munka különösen a termények és gyártmányok jelen állapotának, termelési helyeinek és az egyes czikkekbeli termelő és kiviteli képességének feltűntetésére s tegyen részletes javaslatokat arra nézve is, hogy mely czikkeknél és mily intézkedések által lehetséges a termelő és kiviteli képességet a székely föld és közös hazánk javára sikeresen fokozni.»

1878 évi május 1-ére, mint kitűzött határidőre, egy pályamű érkezett be, melynek megbírálására a közp. választmány Keleti Károlyt, az orsz. statistikai hivatal főnökét s a Magy. Tud. Akadémia r. tagját, Deák Farkas akadémiai 1. tagot s a Történelmi Társulat egyik titkárát és Bedő Albert kir. főerdőtanácsost kérte fel. Birálók a pályaművet egyhangúlag méltónak találván a kitűzött díjra, az 1878. sept. 8-án Maros-Vásárhelytt tartott közgyűlésen a bírálat egész terjedelmében felolvastatott s a díj szerzőnek, ki a jeligés levél felbontása után a gyűlésbe küldöttségileg hívatott meg, az ülés színén ünnepélyesen át is adatott, a közp. választmányra bízatván a pályadíjt nyert mű kinyomatása.

A «Székely mív. és közgazd. egyesület» közp. választmánya.

×