Előszó

Az alábbiakban egy, a magyar nyelvterületen még meglehetősen szokatlan, bár nem teljesen előzmények és párhuzamok nélkül való kísérlet folytatódásának részesévé válhat az olvasó. A dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó közös kezdeményezése azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egyesítse a civil kezdeményezés rugalmasságát és az akadémikus tudomány alaposságát egy közös cél, Vámbéry Ármin életművének feltárása érdekében. Másodjára tárva a nyilvánosság elé munkánk eredményeit, immáron biztosan állíthatjuk, hogy kísérletünk eredményessé lett.

A munkánkban részt vevő kutatói közösség, amelynek esetenkénti összetétele minden élő szervezethez hasonlóan változó, valóban képessé vált arra, hogy önmagától, a maga örömére, de mégis mindenki hasznára vegyen részt a közös munkában. E közösségről joggal elmondható, hogy a legkorszerűbb s egyúttal a leghatékonyabb módon, igazi tudományos hálózatként képes dolgozni.

Ez azt jelenti, hogy közösségünk tagjai mindig a leginkább célszerű formában képesek együtt dolgozni. Második kötetünk megjelenése mellett büszkén jelenthetjük ki, hogy készen állunk a következő konferencia megszervezésére és eredményei közreadására is. Figyelembe véve azt a tényt is, hogy ezzel párhuzamosan folytatódik Vámbéry életművének közzététele is, büszkén jelenthetjük ki, hogy egy élő és eredményes szakmai közösség tevékenységének pillanatfelvételét nyújthatjuk át az olvasónak.

Büszkeségünk jogos kifejezése azonban nyilvánvalóan nem elegendő. Először is érdemes számba vennünk, miben őrizte meg hagyományainkat és miben hozott újat legutóbbi konferenciánk. Megőriztük azt a hagyományunkat, hogy közös célunk érdekében összefogjuk a szlovákiai magyar és az anyaországi tudományosság képviselőit, továbbá magyar nyelven igyekszünk közzétenni külföldi kollégáink eredményeit is. Ebben a kötetben Vásáry István vállalta a tatár és kazak kollégánk tanulmányának gondozását. Változás viszont, hogy amíg az előző kötetünk fókuszpontja Vámbéry személye és műve volt, addig a jelenlegi kötet munkái elsősorban az életmű környezetére összpontosították figyelmüket. Előadásaink zöme azt mutatja be, milyen volt a Kelet, illetve milyen volt a magyar szellemi élet Kelet-képe abban a korban, amelyben Vámbéry működött. Büszkék lehetünk arra, hogy számos új eredmény, egyedülálló adalék válhat ezúton is a magyarul olvasó közönség közkincsévé.

Budapest, 2005. február 3.

Dobrovits Mihály