Tétel adatlapja
CÍMLAP
Czógler Alajos
A fizika története életrajzokban

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Bevezetés

Leonardo

Irodalom

Kopernikus

I. Kopernikus élete
II. Kopernikus világrendszere.
Irodalom

Porta

Irodalom

Galilei

I. Galilei ifjúsága. Tanulmányai.
II. Galilei a pisai egyetemen tanár.
III. Galilei Páduában.
IV. Galilei fölfedezései a messzelátóval.
V. Galilei visszamegy Pizába, - Asztronomiai újabb fölfedezései.
VI. A Galilei elleni viharok előjelei. - Galilei Rómába utazik. - Hydrostatikai műve.
VII. Nyilt támadások Galilei ellen. - Galilei Rómába megy, hol Kopernikus tanát átokkal sújtják. - Vitája Sarsival.
VIII. Galilei kiadja a Dialogo-t és Rómába idéztetik.
IX. A Galilei pöre.
X. Galilei fogsága. - Dinamikai munkája. - Szenvedései és halála.
XI. Galilei személyisége; fia. - iratainak kiadása.
XII. A dynamika megalapítása.
XIII. Az egyenletesen gyorsuló mozgás.
XIV. Mozgási általános törvények. - Hajítás. - Ingamozgás.
XV. A virtuális sebességek elve. Ütközés. - Hydrostatika.
XVI. A testek szilárdsága. - A levegő nyomása. - Hőmérés. - Akusztika.
XVII. A fizikai módszer megalapítása. - Verulami Baco.
Irodalom

Kepler

I. Kepler élete.
II. Kepler asztronómiája
III. Kepler fizikai vizsgálatai. - A messzelátók története.
IV. Kepler világnézlete.
Irodalom

Gilbert

Irodalom

Stevin

Irodalom

Snell

Irodalom

Gassendi

I. Gassendi élete
II. Gassendi érdemei a fizika körül
Irodalom

Descartes

I. Descartes élete
II. Descartes mechanikája és világnézlete
III. Descartes optikai vizsgálatai
Irodalom

Torricelli

I. Torricelli életrajza.
II. Torricelli fizikai vizsgálatai.
Irodalom

Borelli

I. Borelli élete.
II. Borelli fizikai munkái.
Irodalom

Grimaldi

I. Grimaldi élete. - Ricciolival közösen végrehajtott munkái.
II. Grimaldi optikai vizsgálatai.
Irodalom

Pascal

Irodalom

Guericke

Irodalom

Boyle

I. Boyle élete.
II. Boyle dolgozatai a légszivattyúval. - A levegő rugalmassága.
III. Boyle fizikai egyéb találmányai.
IV. Boyle chemiája.
Irodalom

Mariotte

Irodalom

Amontons

Irodalom

Hooke

I. Hooke ifjúsága. - Találmányai a gyakorlati mechanika és az időmérés terén.
II. Hooke a Royal Society tagjává és a mechanika tanárává lesz. Találmányai az optikai és asztronómiai műszerek terén.
III. Hooke asztronomiai észleletei. - Az állócsillagok évi parallaxisa.
IV. Elméleti optikai vizsgálatok.
V. A gravitáczió elmélete.
VI. Hookenak egyéb fizikai vizsgálatai és találmányai.
VII. Hooke mint építő. Titkári hivatala a Royal Societyban. - Jelleme, halála.
Irodalom

Huyghens

I. Huyghens ifjúsága. Mathematikai tanulmányai és fölfedezései.
II. Az ingás óra. - Optikai eszközök. - A Saturnus rendszere.
III. Huyghens Párisban.
IV. Huyghens Hollandiában. - Találkozása Newtonnal.
V. Az égitestek lakhatóságának kérdése. - A Kosmotheoros s ennek utóhatásai.
VI. Huyghens halála. - Jelleme.
VII. A Horologium oscillatorium. - Az ingás órák. - A mathematikai és fizikai inga elmélete.
VIII. A czentrifugális erő. -- A földgömb alakja.
IX. Az ütközés. - Az eleven erő megmaradásának elve.
X. A hullámelméletet elősegítő újabb kísérleti tények. - Huyghens elmélete. - A polározódás.
XI. Meteorológiai optika. A hullámelmélet további sorsa. - Párhuzam Newton és Huyghens között.
Irodalom

Newton

I. Newton születése és gyermekkora.
Newton Cambridge-ben. - Tanulmányai.
III. Newton mint professzor és a Royal Society tagja. - Viszálya Hooke-kal. Politikai szereplése.
IV. Newton visszatérése a tudományokhoz. Szellemi erejének hanyatlása.
V. Newton a pénzverő hivatal igazgatója. - A chemia iránti hajlama. - Kitüntetései. - Halála.
VI. Newton jelleme. - Theológiai munkái
VII. A Philosophia Naturalis. - Az általános gravitáczió.
VIII. A gravitáczió elmélete Newtonnál.
IX. Az ég mechanikájára vonatkozó egyéb problémák. - A Philosophia naturalis sorsa. - Newton filozófiai felfogása a gravitáczióról.
X. A Philosophia naturalisban tárgyalt fizikai feladatok.
XI. Abszolut erőmérés. - A mechanikai mértékrendszer.
XII. Newton optikája. - A színszórás.
XIII. Az emisszió-elmélet. - A sugártörés és a szivárvány elmélete.
XIV. A vékony lemezek színei. - A testek természetes színei. - A diffrakczió és a kettős törés.
XV. Newton egyéb fizikai dolgozatai.
XVI. Newton érdemei a mathematikában. - Vitája Leibniz-czel. - Chronologiája.- Összes műveinek kiadásai.
Irodalom

Halley

I. Halley élete. - Asztronomiai fölfedezései.
II. Barométeres magasságmérés. - A barométerállás változásai. - A szelek elmélete.
III. Halley optikai vizsgálatai.
IV. A hőmérő. - Fahrenheit.
V. Halley mágnességi vizsgálatai. - Graham. - Az északi fény.
Irodalom

Bradley

Irodalom

Bernoulli Dániel

I. A Bernoulliak. - Bernoulli Dániel élete.
II. Az eleven erők megmaradásának elve.
III. A hidrodinamika alaptétele. - A gáz-elmélet.
IV. Akusztikai vizsgálatok. - Brook Taylor.
Irodalom

Watt

I. Watt ifjúsága. - Watt a glasgowi egyetem mechanikusává lesz.
II. A régi gőzgép története.
III. Az újabb gépek története.
IV. Watt gőzgépe.
V. A víz chemiai összetétele.
VI. Watt magánélete. - Kitüntetései. - Halála.
Irodalom

Franklin

I. Franklin ifjúsága.
II. Franklin a közügyek terére lép s a tudományokkal foglalkozik.
III. Az elektromos tünemények ismeretének fejlődése Gilbert óta. - Hawksbee.
IV. Gray és Dufay. - Az elektromosság terjedése és kétféle minősége.
V. Az elektromos gép. - A sűrítő palaczk.
VI. Franklin és a sűrítő palaczk. - Az elektromosság elmélete.
VII. A légköri elektromosság és a villámhárító.
VIII. Franklinnak az elektromosságra vonatkozó egyéb vizsgálatai.
IX. Franklin politikai pályafutása. - Jelleme. - Halála.
Irodalom

Coulomb

I. Coulomb élete a franczia forradalom kitöréseig.
II. Az elektrométerek. - Az elektromos sorok. - A megosztás elmélete. - Symmer elmélete.
III. Coulomb vizsgálatai.
IV. Coulomb nézetei a mágnesség mibenlétéről. - Működése a forradalom után. - Jelleme. - Halála.
Irodalom

Volta

I. Volta ifjúsága. - Első vizsgálatai. - Az elektrofor.
II. Volta chemiai munkái. - Volta Páviában tanár. - A szalmaszál-elektroskop és a kondenzátor. - Az eudiométer s egyéb találmányok.
III. A légköri elektromosság forrásai.
IV. Érintkezésbeli elektromosság.
V. Az elektromos oszlop.
VI. Az elektromos oszlop elmélete.
VII. Volta kisérletei Párisban. - Kitüntetései. - Egyéni és tudományos jelleme. - Halála.
Irodalom

Chladni

I. Chladni ifjúsága és tanulmányai. - Hangszerei.
II. A fizikai akusztika fejlődése a XVIII. században.
III. Chladni akusztikája.
IV. A pálczák transverzális és longitudiuális rezgései; a hangmagasság mérése. - Lapok rezgései. - Forgó rezgések.
V. A hang sebessége és visszaverődése. - Hallócsövek. - Meteorok és üstökösök.
VI. Chladni utazásai. - Jelleme. - Halála.
Irodalom

Lavoisier

I. Lavoisier ifjúsága. - Első munkái. - Lavoisier az akadémia tagjává s főhaszonbérlővé lesz.
II. A flogiszton-elmélet. - Lavoisier új elmélete.
III. Az új elmélet következményei. - Az anyagmennyiség állandósága. - Lavoisier viszonya a többi chemikushoz.
IV. A chemiai nomenklatura. - A Chemia Elemei.
V. A rejtett hő és a fajhő története.
VI. A testek hőokozta kitágulása.
VII. A hő mivoltára vonatkozó hipothézisek
VIII. Lavoisier tevékenysége adminisztratív pályáján.
IX. Lavoisier pöre és kivégeztetése. - Jelleme és családi viszonyai.
Irodalom

Laplace

I. Laplace élete.
II. Az asztronómia állapota Laplace föllépése idejében.
III. Az ár és az apály. - A praeczesszio. - A Hold librácziója. - A Jupiter és Saturnus egyenletlenségei. - A Jupiter-holdak törvényei.
IV. A naprendszer állandósága. - A nehézségi erő szukczessziv terjedése. - A Földnek a Naptól való távolsága. - A földgömb közép-lapúltsága. - A Föld forgás-sebessége. - A Saturnus-gyűrűk.
V. Laplace kozmogoniája - Az "Exposition du Systeme du Monde."
VI. Hajcsövesség. - A hang terjedés-sebessége. - A valószínűségek elmélete.
Irodalom

Rumford

I. Rumford ifjúsága. - Katonai és politikai pályafutása.
II. Rumford Bajorországban.
III. Rumford hőtani vizsgálatai.
IV. Fotométria.
V. Rumford érdemei a tudományok terjesztése körül. - Visszavonulása a nyilvános élettől. - Halála; jelleme.
Irodalom

Gay-Lussac

I. Gay-Lussac ifjúsága és tanulmányai. - Chemiai első munkái.
II. Gay-Lussac légutazásai.
III. A gázok kiterjedése.
IV. Gay-Lussac és Humboldt. - Utazásuk Olasz- és Németországban.
V. Dalton atómos elmélete. - Gay-Lussac-nak a gázok egyesülésére vonatkozó törvénye.
VI. Gay-Lussac a politechnikai iskolán tanár. - Egyéb chemiai találmányai.
VII. Gay-Lussac meteorológiai vizsgálatai. - Tevékenysége a gyakorlati téren.
VIII. Gay-Lussac tanári működése. - Magánélete. - Halála.
Irodalom

Davy

I. Davy ifjúsága. - Chemiai első munkája.
II. A nitrogén-monoxidra vonatkozó vizsgálatok. - Davy a Royal Institution tanárává és a Royal Society tagjává lesz.
III. Davy vizsgálatai az elektromos oszloppal.
IV. Az ammoniak-amalgám. - A chlór. - A gyémánt elégetése. - Biztosító lámpa.
V. Az elektromos oszlop elmélete. - Az elektromos fény. - Hőtani vizsgálatok.
VI. Davy hivatalai és kitüntetései. - Chemiai művei. - Utazásai. - Jelleme; halála.
Irodalom

Wollaston

Irodalom

Dulong

I. Dulong ifjúsága és tanulmányai. - Chemiai munkái.
II. Dulong és Petit. - A testek kiterjedése és kihűlése.
III. A szilárd testek és a gázok fajheve. - Dulong és Petit törvénye. - A gázok hirtelen térfogat-változására vonatkozó törvény.
IV. Mariotte törvénye. - A vízgőzök feszítő ereje. - Sugártörés a gázokban.
V. Dulong és Berzelius. - A gázok sűrítése fémek által. - Égési és állati hő. - Dulong mint tanár. - Halála.
Irodalom

Young

I. Young ifjúsága. - Tanulmányai, rendkívüli tehetségei. - A látás elmélete.
II. Az interferencziák elve.
III. Young különböző művei. - Orvosi pályája és hivatalai. - Jelleme. - Halála.
Irodalom

Malus

I. Malus ifjusága. - Katonai pályafutása.
II. Malus optikai munkái. - Polározódás a visszaverődés és egyszerű törés által.
III. Malus kitüntetései. - Halála. - Jelleme.
Irodalom

Biot

I. Biot ifjúsága és tanulmányai. - Hivatalai. - Fokmérések.
II. Biot fizikai munkái.
III. Biot mint tanár és író. - Kitüntetései. - Halála.
Irodalom

Arago

I. Arago ifjúkora. - Belépése a politechnikai iskolába. - Arago az obszervatórium titkárává lesz.
II. A spanyolországi fokmérés.
III. Arago fogsága. - Kalandjai Spanyolországban és Afrikában. - Visszatérése Francziaországba.
IV. Arago az akadémia tagjává, a Bureau des Longitudes adjunktusává és politechnikai iskolai tanárrá lesz.
V. Az aberráczió és a fényhipothézisek. - Aragonak interferencziai kísérletei.
VI. A színes polározódás.
VII. A forgató polározódás.
VIII. A polariszkóp. - Fotométeres vizsgálatok. - A polariméter, czianométer s egyéb alkalmazások.
IX. A fénysebesség kísérleti meghatározása.
X. Elektromágnesség.
XI. A forgás-mágnesség.
XII. Az asztronómiára, meteorológiára és fizikai geografiára vonatkozó vizsgálatok.
XIII. A hang sebessége.
XIV. Arago biografiai és történelmi művei.
XV. Arago mint akadémikus. - Politikai tevékenysége. - Jelleme. - Halála.
Irodalom

Fresnel

I. Fresnel ifjúsága. - Mérnöki pályája. - Első munkái.
II. Fresnel műveinek általános elvi jelentőssége. - A fény interferencziája.
III. A fény polározódása. - A tranzverzális rezgések elve.
IV. A körös polározódás.
V. A fény kettőstörése.
VI. A polározott fény visszaverődése és törése. - Az éterre vonatkozó vizsgálatok.
VII. Világító tornyok. - Fresnel hivatalai és külső életviszonyai. - Halála.
Irodalom

Brewster

I. Brewster ifjúsága és tanulmányai. - Első vizsgálatai. - Irodalmi vállalata és optikai munkája.
II. A polározódás szögének törvénye. - Visszaverődés a fémek s a kettőstörő közegek fölületéről.
III. Színgyűrűk kristálylemezekben. - Esetleges kettőstörés. - A kristályok optikai rendszere.
IV. A fény abszorpcziója. - A fluoreszkálás. - A kaleidoszkóp és a stereoszkóp. Világító tornyok.
V. Brewster irodalmi tevékenysége. - Kitüntetései, jelleme, halála.

Oersted

I. Oersted ifjúsága és tanulmányai. - Első munkái.
II. Oersted külföldi első útja. - Oersted és Ritter.
III. Oersted mint tanár. - Különböző vizsgálatai. - Második utazása. - A folyadékok összenyomhatósága.
IV. Az elektromágnesség feltalálása.
V. Oersted egyéb fizikai munkái. - Utazásai. - Irodalmi működése. - Kitüntetései, halála.
Irodalom

Ampere

I. Ampere ifjúsága és tanulmányai. - Atyjának sorsa s ennek következményei. - Ampere mint magán- és nyilvános tanár.
II. Ampere dolgozata a valószínűség elméletéről. - Állomása a politechnikai iskolán mint repetitor, később mint tanár.
III. Ampere-nek az elektrodinamikára vonatkozó fölfedezései és dolgozatai.
IV. Ampere mathematikai munkái. - Tudományos egyénisége.
V. Ampere jelleme. - Halála.
Irodalom

Seebeck

I. Seebeck ifjúsága. - Optikai munkái.
II. A hőelektromos oszlop. - Seebeck egyéb dolgozatai.
III. Seebeck élete. - August Seebeck.
Irodalom

Melloni

I. Melloni ifjúsága. - A sugárzó hő története. - Melloni munkái.
II. Melloni élete és iratai. - Jelleme. - Halála.
Irodalom

Ohm

Faraday

I. Faraday ifjúsága. - Alkalmazása a Royal Institution-ben. - Első kísérletei.
II. A mágnesek és az áramok forgása. - A gázok megsűrítése. - Egyéb dolgozatok. Faraday kitűntetései.
III. Az indukált áramok.
IV. Faraday elektrochemiai fölfedezései. - Az elektromos áram, a vezetés, és az indukczió elmélete.
V. A mágnesség hatása a polározott fényre.
VI. A diamágnesség. - A kristályok, a lángok és a gázok mágnessége. - A légköri mágnesség.
VII. Faraday egyéb művei. - Tudományos jelleme.
VIII. Faraday magánélete, jelleme. - Halála.

Robert Mayer

I. Mayer ifjúsága; tanulmányai s ezek irányzata. - Orvosi pályája. - Utazása Jáva szigetére.
II. A hő mechanikai egyenértéke.
III. Mayer elveinek bővebb kifejtése és alkalmazása a természettudományok különféle ágaira.
IV. Az ég dinamikája.
V. Mayer elvének történelmi előzményei.
VI. Mayer életviszonyai. - Tudományos jogaiért vívott küzdelme s ennek közvetetlen eredményei.
VII. Családi és társadalmi intrigák, melyek miatt Mayer az őrültek házába kerül. - Mayer ez ügygyel kapcsolatos magatartása s nyilatkozatai. - További tevékenysége. - Jogainak elismerése. - Halála.

Név-mutató
Tárgy-mutató
Jegyzetek



Előszó (részlet)

Valamely tudomány története szorosan összefügg az azt művelő kiváló férfiak életével. S mégis ritkán tapasztaljuk, hogy ez az összefüggés kellő méltatásra találna. A különböző tan- és kézikönyvek első sorban a tudomány rendszerét tartják szem előtt, vagy azt legalább is szem előtt tartani akarják s a tanok fejlődésének története bennök csak annyiban szerepel, a mennyiben a neveket, könyvczímeket s évszámokat tartalmazó odavetett rövid jegyzetek az olvasót chronológiai tekintetben némileg tájékozandók volnának. A búvárok életviszonyai, melyek a tudományos eredmények létrehozatalára mindig kiváló, de a legtöbb esetben döntő befolyással vannak, az efféle művek programmjába nem vonhatók. Az oly művek pedig, melyek a tanok fejlődése történetét kritikai szempontból tárgyalják, tehát a tudomány kész rendszerének törvényei által kevésbbé korlátoztatnak, a tudományos eredményeket intellektuális kész tényeknek tekintik, s a mellett, hogy az eredmények fejlődését azok első forrásától kezdve végső kifejlődésökig kritikai szemmel kísérik, mindig csak a már bizonyos fokra érlelődött szellem tevékenységére vannak tekintettel, de figyelmökön kívül hagyják azokat a külső tényezőket, melyek a szellem ébredésére és fejlődésére hatottak. A kritikai történelemben csak a szó szoros értelmében vett tudományos tanoknak van gyermekkoruk, de a tanokat fejlesztő egyének értelmök férfikorában állanak, hogy értelmi tehetségeikkel szellemi különös irányzatuk szerint a tudomány javára, esetleg kárára, befolyjanak. Ott, a hol pusztán a kritikai szempont az irányadó, egyéb körülményekre nem is kell figyelemmel lenni. Azonban a tudomány általános története, különösen akkor, ha a tudomány a tapasztalati tények és törvények alapján fejlődött, bizonyára figyelemmel fogja kísérni a búvároknak nem csak szellemi, benső, hanem külső életviszonyait is, mivel ez utóbbiak az empirikus búvárlatnak gyakran még a lehetőségét is föltételezhetik. A szellem spekulatív működése itt nélkülözhetetlen, de egymagában véve, elégtelen tényező. Ha VOLTA - hogy a számtalan példa közül csak egyet említsünk - a róla elnevezett oszlopot föl nem találja, OHM és AMPERE elméleti, és FARADAY experimentátori összes elméssége mind hiába való lett volna; a dinamikai elektromosság tudománya VOLTA fölfedezése nélkül nem léteznék.

[...]

A kiváló fizikusok nagy és általános többsége (mert csak ez lehet az irányadó) szellemi nagyságát nem formailag meghatározott nevelési és iskoláztatási rendszernek köszönhette. Szellemüknek már gyermekkoruk óta szabad játéka volt. A kiváló fizikusok, a szónak vagy egészen szoros, vagy pedig az iskoláztatás által csak kevéssé tágított értelmében, autodidakták voltak. Értelmük fejlődése, tudásuk s nagy műveik a megelőző híres mesterek műveihez közvetetlenül csatlakoznak. Ha nagy dolgokat hoztak létre, ezt annak köszönhették, hogy forrásaik nagy mesterek élő példája s művei valának. Végre mindannyian szabad emberek voltak, kik a szellem szabadságát és a tudományos meggyőződést sem egyházi, sem politikai, sem pedig társadalmi kényszernek alá nem vetették; tudásukat külső és alárendelt érdekek szolgálatába nem szegődtették s az értelem szabadságának védelmére keltek még akkor is, midőn előre láthatták, hogy a küzdelemben föl kell áldozni mindazt, amit közönségesen az élet boldogságának nevezünk s hogy a kivívandó diadal csak a martírság ideális diadala lehet.

Szeged, 1880. október végén.

Czógler Alajos


×