CÍMLAP
|
A falu krónikája 1875-ig TARTALOM, AJÁNLÁS, ELŐSZÓ |
Tartalom
Ajánlás
A szerző előszava
I. fejezet Markaz középkori története
A Mátraalja benépesülése a honfoglalás előtt
Magyar, avar és kabar törzsek megtelepedése a Mátraalján
Markaz első írásos említése és nevének eredete
Pusztatemplom. Ameddig a múltba látunk
Markaz birtoklástörténete a XVII. század elejéig
"Vár állott; most kőhalom..."
"Megláták sok törököt... mint levegőben setét felhőt."
"Török, német, magyar és polák vitézek miatt pusztul állapotja sok faluknak."
II. fejezet Markaz szlovák település keletkezése
A szlovákok beköltözése Gyöngyös környékére
Markaz puszta és első lakói
Kik voltak és honnan jöttek az első markazi családok
A benépesülés második hulláma 1744-1770 között
Neveinkben történetünket rejtjelezték
Hová nyúlnak a gyökerek?
III. fejezet Az új Markaz kialakulása és megszilárdulása (1742-1771)
A falu birtoklástörténete 1600-1875-ig
A letelepedők foglalkozása és társadalmi tagozódása
A faluszerkezet kialakulása. Népi építkezés
Milyen nyelven beszélhettek az első letelepedők?
A beköltözők vallási és közösségi élete
A település megszilárdulása
A Mária Terézia féle úrbérrendezés
Jobbágykötelezettségek 1771 után
"Markasi Helységnek URBARIOMA"
IV. fejezet A markazi jobbágyfalu gazdasági élete a múlt század első felében
A jobbágyfalu társadalmi szerkezete a XIX. század első felében
A falu mezőgazdasága és állattenyésztése a jobbágyfelszabadítás előtti évtizedekben
Dézsmás szőlők és borászat
A jobbágytelkek öröklése és adás-vétele
V. fejezet A falu önkormányzata a múlt század első felében
A markazi önkormányzat szervezete
A község gazdasági- és adóügyeinek intézése
Igazságszolgáltatás a falu "füstyin"
Katonai ügyek a múlt század első felében Obsitosok
Iskolai ügyek. Népoktatás
Egyházi élet
VI. fejezet A népek tavasza és Markaz Jobbágyfelszabadítás és polgári átalakulás
1848-49-es évek eseményei és a Markaziak
A "Villogóba" fogott föld Jobbágyokból telkes gazdák (1853-1875.)
A szántóföld és rét tagosítása
Legelő- és erdőrendezés
Dézsmás szőlők megváltása
Markaz 250 éves történetének legsötétebb évtizedei
A kolera "öldöklő angyala"
VII. fejezet Őseink szokásaiból
Kapcsolattartás a felvidéki régi származási helyen maradt rokonokkal
Őseink udvarlási és házassági szokásairól
Születések, keresztelők
Betegségek. Halál. Temetés.
Temetések
A markazi szlovákok magyarrá válásának folyamata
Forrásmunkák, jegyzetek
Ajánlás
Markaz lakóinak régi kívánsága teljesül a falu krónikájának megjelentetésével. A könyv közreadásával elődeink életéből villantunk fel részleteket, s egy kis ablakrésen visszatekintünk a homályba vesző múltba. Ez a könyv falunknak és őseinknek múltjáról beszél, mégis a jövő hangját érzem kicsendülni sorai közül, mert múltunk megismerése a jelen és a jövendő építését szolgálja. Messziről jött őseink jól választottak, amikor a Mátra védett ölében lelték meg új hazájukat. E könyv kiadásával is tisztelettel hajtjuk meg fejünket emlékük előtt, a ránk hagyott örökséget féltve, őrizve, építjük, szépítjük, fejlesztjük tovább falunkat. Szülőfalunk gyorsan fejlődik, terjeszkedik, újabban mind több eredetileg nem markazi származású család választja lakóhelyének Ez azonban azzal jár, hogy a két és fél évszázad alatt kialakult falusi kapcsolatok, szokások, hagyományok háttérbe szorulnak, feledésbe merülnek. Régi, népes családok szűnnek meg, s helyükbe újak jönnek. Néhány évtized múlva az itt élők jelentős része nem kötődik a falu múltjához, nem tekinti azt ősei szülőföldjének Talán az utolsó lehetőséget ragadtuk meg, amikor megbízást adtunk településünk múltjának megírására. Helytörténetünk kutatására falunk szülöttjét kértük fel. Lelkes, hasznos és értékes munkájáért ezúton is köszönetet mondunk. Reméljük, hogy az első kötetet követni fogja a krónika folytatása, mely a falu történetét napjainkig felöleli. A falu és őseink sorsának megismerését mindenki részére lehetővé akarjuk tenni. Szeretnénk, ha minden család könyvespolcán ott lenne a falu története. Hittel és reménységgel segítem útjára Markaz krónikájának első kötetét, s ajánlom a falu lakóinak, szülőfalunktól elszakadt földijeinknek és mindazoknak, akik szívükön viselik községünk sorsának alakulását.
Markaz, 1992. december hó
Szekrényes József polgármester
Előszó (részlet)
Mit tudunk e szép faluról, annak alapítóiról, akik évszázadokon át építették, szépítették, csiszolták? Azokról, akik a várat és a templomot építették, akik feltörték a sziklát, hogy szőlőt telepítsenek a helyére? Keveset.
A falu fölött elmúlt századok teljesen ködbe vesznek. Pedig sok évszázados múltunk beprogramozta a jelenünket is. Őseink dédapáink, szüleink sorsa meghatározta a mi sorsunkat is, nemcsak genetikailag, és nemcsak olyan értelemben, hogy mit hagytak ránk anyagilag, hanem - ami legalább annyira fontos - jellemünk, szokásaink, erkölcsi tartásunk, termelési és társadalmi ismereteink munka és rendszeretetünk, és így tovább.
[...]
A könyv minden megállapítása többszörösen ellenőrzött adatokon, dokumentumokon, bizonyítékokon alapul. A legendákat, meséket, kitalálásokat mellőztem. Az egymásnak ellentmondó adatokból csak a többszörösen bizonyíthatót használtam fel. A szöveg egyes részein zárójelben feltüntetett számmal hivatkozom a fejezetenként felsorolt forrásmunkákra, okmányokra, dokumentumokra, melynek jegyzéke a könyv hátulsó lapjain található. Nem tudtam minden esetben hivatkozni a forrásmunkákra, mert az összes dokumentum felsorolás egy újabb könyvet igényelt volna. A krónika megírásánál arra törekedtem, hogy a falu lakói által beszélt nyelven és színvonalon az idegen kifejezéseket és cikornyákat kerülve mondjam el a falu történetét. Az idézeteknél, és ahol a történelmi helyzetkép megkívánta, régies, őseink által beszélt kifejezéseket használtam. Az összegyűjtött anyagok alapján hiteles korrajzot igyekeztem összeállítani őseink életéről. Ahogy őseink nyomait keresgélve gyűlt a róluk szóló anyag, úgy érlelődött bennem a gondolat, hogy a szerzett ismereteket rendszerbe foglaljam és könyv alakjában az érdeklődők elé tárjam. Erre serkentett a falu elöljárósága is amikor szorgalmazta a könyv megírását, és biztosította megjelentetésének anyagi fedezetét. Végül a sok évig gyűjtött adatmorzsák egymáshoz illeszkedő kockáiból összeállt e könyv, melyet ősapáink Markazra településének 250. évfordulója alkalmából nyújtok át földijeimnek Markaz lakóinak és mindazoknak, akiket falu története érdekel.
Markaz, 1992. december hó
Hacsavecz Béla