CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Első könyv.
A vándorlantos.
- Bevezetés. - Tinódi születési helye és éve. - Olvasmányai. - Az íródeák
életmódja. - Martonfalvay Imre, Török Bálint íródeákjának példája. - Tinódi
Dombóváron. - Török Bálint jellemzése. - Pártállása. - Bornemisza Török Bálintról.
- Vitézsége.
- Tinódi első irodalmi fellépése. - A Trója-monda. - "Jason király szép históriája."
- Tartalma. - Forrása. - Jelentősége.
- Tinódi Szigetváron. - "Judit asszony históriája." - Tinódi családi viszonyai.
- Magyarországi politikai viszonyok Szapolyai János király halálakor. - Buda
elfoglalása. - Török Bálint fogsága. - A magyar historiás ének Tinódi előtt.
- "Szabács viadala." - Gergely deák Both János veszedelméről. - A Beriszlói
Pétert kesergő ének. - Geszthy László diák. - Farkas András "Króniká"-ja.
- Csáthi Demeter. - Tinódi éneke "Buda veszeséről és Török Bálint fogságáról."
- Török Bálint családja. - Tinódi Baranyaváron. - "Príni Péternek, Majláth
Istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról." - Tinódi Daróváron. - "Verbőczi
Imréknek Kaszon hadával, kozári mezőn viadalja."
- Tinódi Nagyszombatban. - "A szalkai mezőn való viadalról." - Balassi Menyhért.
- A nagyszombati országgyűlés 1545-ben. - Nádasdy Tamás jellemzése. - Tinódit
pártfogásába fogadja. - "Szulimán császárnak Kazul basával viadaljáról." -
Tinódi elveszett "Török császárok krónikája." - Tinódi Báthory András udvarában,
Nyirbátorban. - Politikai helyzet. - "Sokféle részegösről." - Forrásai.
- Lantosok a XVI. században. - Turzó agg lantosa. - Kassai Lantos vagy Hegedűs Sebestyén. - Ilosvai Selymes Péter. - Hegedősök: Hegedűs Márton. - Moldovai Mihály. - Kármán Demeter.
Második könyv.
A kassai énekmondó.
- Tinódi letelepedése Kassán. - Czeczei Lénárt kassai kapitány. - "Varkucs
Tamás idejében lett csaták Egörből." - "Dávid királyról." - Az 1548. évi országgyűlés
határozata a dúlókról. - "Szitnya, Léva, Csábrág és Murán váraknak megvevéséről."
- Balassi Menyhért. - Basó Mátyás - "Károly császár hada Saxoniába." - A mühlbergi
csata. - A magyar huszárok.
- "A hadnagyoknak tanúság." - A magyar katonák harczi kedve. - "Kapitán György
bajviadalja." - "A szegedi veszedelem." - "Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak
haláláról."
- Tinódi és a krónikák. - "Zsigmond király és császár krónikája." - Kont
és társai. - Tar Lőrincz mondája. - Szent Patrick purgatoriuma. - "Zsigmond
császárnak fogságáról." - Forrása.
- "Eger viadaljáról való ének." - "Egri históriának summája. " - Tinódi Egerben.
- Folyamodása nemességért. - Nemeslevele. - I. Ferdinánd és Tinódi. - Zsámboki
Tinódi-fordítása a király számára. - Oláh Miklós. - Török Bálint fiai. - "Enyingi
Terek János vitézsége." - - Tinódi bibliai históriája "Jónás prófétáról."
- Tinódi Bonyhán. - Bethlen Farkas. - "Az udvarbírákról és kulcsárokról."
- Tinódi Kolozsváron. - Az "Erdéli história." - Fráter György jellemzése.
- Izabella királyné. - A Tinódi által használt történeti források. - "János
király fiáról való szép krónika." - "Budai Ali basa históriája." - Szondi
Drégelyben. - Árokháti Lőrincz Szécsénben. - ördög Mátyás (Teufel Erasmus).
- Nyári Lőrincz és Szolnok megvétele 1552-ben. - Tinódi "Cronicá"-jának kiadása
1554-ben. - Tartalma. - Előszava. - I. Ferdinándnak ajánlja. - Tinódi betegsége.
- Egri kirándulása. - Sárváron. - Halála. - Perneszy levele Nádasdihoz Tinódi
utolsó szavairól. - Tinódi neje. - Második férje. - Gyermekeinek későbbi sorsa.
- Tinódi politikai pártállása. - Nyilatkozatai Ferdinándról és János királyról. - Politikai óvatossága. - Vallási felfogása. - Humora. - Nyelvi sajátságai. - Tinódi megbízhatósága a történeti tények előadásában. - Igazmondása. - Lelkiismeretessége. - Fogyatkozásai. - Példabeszédei. - Historiás énekeinek szerkezete. - A "szép nótákval éneklés." - Tinódi dallamai. - Liszt és Mátray véleményei ezek értékéről. - Tinódi verselése. - Historiás énekei mint forrásművek. - Hatása a költőkre.
Harmadik könyv.
Tinódi szellemi öröksége a XVI. században.
- A historiás ének Tinódi után. - Tinódi hatása e téren. - Tőke Ferencz:
"Antemus szigete ostromának története." - Jellemzése. - A mű erkölcsi irányzata.
- "A Sziget veszésérül való história." - Fogyatkozásai. - Hatása Schesaeusra
és Zrínyire.
- Nagy Bánkai vagy Bánczai Mátyás. - "Hunyadi János viadalja." - Forrása.
- Jellemzése. - Verselése. - Heltai rövid elbeszélése Hunyadi János származásáról.
- Görcsöni Ambrus "Historiás éneke .. Mátyás királynak .. viselt dolgairól
.." - Forrása. - Jellemzése. - Görcsöni életrajzi adatai. - Bogáti Fazekas
Miklós élete. - Görcsöni verses krónikájának folytatása. - Forrása. - Művének
jellemzése. - A Nikolsburgi névtelen és Temesvári István művei a kenyérmezei
diadaltól. - A két mű összehasonlítása.
- Heltai "Cancionalé "-jának irodalomtörténeti jelentősége. - Temesvári János
deák krónikája a tatárjárásról. - Forrása. - Szerzője. - Életrajzi adatai.
- Valkai András "Bánk Bánnak historía"-ja. - Forrása. - "Az magyar királyoknak
eredetekről." - Jellemzése. - Forrása. - Valkai életrajzi adatai. - Csanádi
Demeter krónikája" II. János életé"-ről. - Gosárvári Mátyás hun-krónikája
"Az régi magyaroknak első bejövésekről." - Forrása.
- A "Cancio militaris" a gyulai vitézek harczi kalandjáról. - A végbeli vitézek
életmódja. - Kerecsényi László. - "A Turi György vitézségéről és haláláról
való szép história."
- Sásvár bég és Geszti Ferencz. Salánki: "A nádudvari török veszedelem históriája." - Kalajlikoz (Piperés) Ali basa és az "Icon vicissitudinis". Tard György éneke Rákóczi Zsigmond szikszói győzelméről. - Szerdahelyi Mihály hist. éneke a Báthori Zsigmond ellen szőtt Báthori Boldizsár-Kendi- féle összeesküvésről (1594). - "Báthori Zsigmondnak 1595. esztendőben viselt hadai." - Forrása. - Szőlőssi István műve ugyanezen tárgyról. - Befejezés.
Bevezetés
Tinódi Lantos Sebestyén hányatott életét ismertetjük e műben. A legjelesebb magyar énekmondóét, a kit Toldy és utána mások tévesen neveztek el "utolsó magyar dalnoknak vagy lantos"-nak.
A tizenhatodik század az igazi magyar lovagkor. A végvárak mind megannyi lovagiskolák, a hol vitézségre nevelték, bajnoki életre szoktatták a magyar ifjakat, a honnan folyvást rajzottak az olyan vitézek, a kik a jó hírnévért, dicsőségért mindig készek voltak vérüket ontani, a kik keresve keresték az alkalmat, hogy éles fegyverüket az ellenségével összemérhessék. És hogy ezt elérhessék, nem is kellett nagyon messze menni. Az országban mindenfelé rabló török csapatok kóboroltak, közelben, távolban mindenütt az ellenség által megszállott várak emelkedtek. Soha annyi hősi tett, vitézi bajvívás, a rettegést nem ismerő bátorságnak és vakmerőségnek annyi felemelő példája, mint e században!
A magyar vitézek, kik minden pillanatban koczkáztatták életüket, szerették a víg életet, a mulatságot, a tánczot, a zenét; ezek a bajnokok, kik a hősi hírnevet mindennél többre tartották, nagyrabecsülték az énekmondót, a ki bátorságukat, győzedelmüket vagy hősi halálukat az utókornak követendő példaképen magasztalja. Soha annyi énekmondó, lantos és hegedős, soha annyi historiás ének, mint e hősi korban.
Valóban e századot méltán nevezhetnénk a magyar vitézek és lantosok századának.
Valamennyi között a legkiválóbb, a leglelkesebb és legmunkásabb Tinódi volt. Czímerében a kard és a lant mintha e század szellemének jelképe lenne!