Párviadalra;
dalra kiállni,
kába Modernek,
mért keserű?,

alliterálva
szállni világra.
Karddal ijeszt a
végtelen űr?

Tengeri szörnyek,
mélyre köszönjek,
vagy leköszönjek
névtelenül?

Dalviadalra:
baj-viadalra,
harcra kiállok
szálegyedül! –

Önmagam ellen
mélyremerülve,
s végtelenülve –
védtelenül.