CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. Bevezetés
2. Mi a konnektor?
2.1. A terminológiai sokféleség bemutatása
2.2. A szövegszervező elemek osztályozása és a konnektor fogalmának általános meghatározása
2.3. Logika vs természetes nyelv
2.4. A konnektorok működésének mechanizmusa és hatóköri kérdései
2.5. Konklúzió: a konnektorok mibenléte és tanulmányozásának aktualitása
3. A konnektorok a nyelv rendszerében
3.1. A konnektorok jelezte szemantikai (logikai, pragmatikai) relációk
3.2. A konnektorok morfo-lexikai, grammatikai tulajdonságai és lexikológiai reprezentációja
3.3. A konnektorok szintaxisa
3.4. Konklúzió: A konnektorjelenségek rendszernyelvészeti megközelítése
4. A konnektorok a szövegben
4.1. A konnektorterminusok lokalizációja
4.2. Konklúzió: A konnektorok vizsgálata és a szöveg értelmi részstruktúráinak egymásba fonódása
5. Konklúzió helyett
6. Bibliográfia
6.1. Az elemzett szövegek forrásai
6.2. A hivatkozások forrásai
7. Abstract: Small book on connectives
Bevezetés (részlet)
A jelen tanulmány azoknak a nyelvészeti kérdéseknek a megfogalmazására irányul, melyek a konnektorok vizsgálata során, illetve e vizsgálat eredményeképpen vetődnek fel. A megfogalmazott kérdések egy részére megkísérel egyúttal választ is adni, vagy legalábbis adalékokkal szolgálni a válaszadáshoz, több esetben azonban kénytelen beérni a problémafelvetéssel, a kutatás (követett vagy kívánatos) irányainak jelzésével.
Az első feladat természetesen annak meghatározása, hogy mit értünk konnektor alatt, s egyúttal azt is át kell tekintenünk, hogyan kezeli ezt a kategóriát a szakirodalom. Ezt követően meg kell fogalmaznunk, hogy miért tartjuk lényegesnek és aktuálisnak az e tárgykörben folytatott vizsgálódást.
Az utóbbi kérdésre persze a rövid indokláson túl a tanulmány egészének kell választ adnia, ezért a munka szervezőelvét annak a haszonnak a keresése határozza meg, melyet a nyelvre irányuló elméleti és alkalmazott kutatások számára a konnektorok vizsgálata, működésük pontos és explicit megragadása jelenthet.
Ez a könyv bizonyos tekintetben egy korábbinak, a 2001-ben megjelent Le champ lexical de mais-nek a folytatása, ugyanis kiindulópontját azok az általános problémák adják, melyeket ott a francia nyelv értelmezési tartományán alapvetően lexikológiai céllal vizsgált jelenséghalmazzal kapcsolatban tártam fel. Ehelyütt az időközben magyar nyelven megjelent publikációim idevágó elemeit is szintézisbe foglalom. Az olvasó felfigyelhet a francia nyelvi jelenségek elemzésének markáns jelenlétére, illetve a francia nyelvészeti diskurzusra való reflektálás súlyára a műben. Ez nem véletlen: ez a kitekintés, ha nem is mentes némi egyoldalúságtól, a magyar nyelvészeti és szövegtani kutatások számára minden bizonnyal nagy haszonnal járhat.
A mű három fő fejezetre tagolódik: az elsőben a konnektor meghatározásával és működésének általános feltételeivel, a másodikban rendszernyelvészeti aspektusaival, a harmadikban pedig a vele kapcsolatos szövegszerkezeti kérdésekkel fogunk foglalkozni. Így mind grammatikai és lexikológiai, mind pragmatikai, mind pedig szövegtani kérdéseket is érintünk majd. Az egyes fejezetek végén rövid összefoglaló és a tanulságok levonása igyekszik a műben való tájékozódást megkönnyíteni.
A tárgy sokoldalúsága aligha engedné meg, hogy dogmatikusan kövessünk valamely szűkebb nyelvészeti elméletet, sőt: interdiszciplinaritást tesz szükségessé, és az egyes problémák megoldásának keresése elkerülhetetlenül heurisztikus eljárásokhoz vezet. Fő referenciális keretként mindazonáltal a PETŐFI S. János nevéhez fűződő szemiotikai textológiát tekinthetjük.