ROMÁNIAI MAGYAR
IRODALMI LEXIKON
SZÉPIRODALOM, KÖZÍRÁS,
TUDOMÁNYOS IRODALOM,
MŰVELŐDÉS
III
Kh-M
KRITERION KÖNYVKIADÓ
BUKAREST 1994
TARTALOM
Az III. kötet impresszuma
Előszó az III. kötethez
Betűszók és rövidítések
A munkatársak betűjegyei
Kiegészítések, helyreigazítások
Helynevek jegyzéke
a, á b
c, cs d e,
é f g, gy
h i, í j
k l m
n, ny o, ó, ö, ő
p r
első kötetből cenzúrázott szócikkek
(Ugrás a megadott betűvel kezdődő címszavak elejére.)
A, Á B
C, CS D E,
É F G, GY
H I, Í J
K L M
N, NY O, Ó, Ö, Ő
P R
(Ugrás a részletes index-listára.)
FŐSZERKESZTŐ
Dávid Gyula
FŐMUNKATÁRS
Balogh Edgár
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG
Benkő Samu, Gábor Dénes,
Kacsó Sándor, Kántor Lajos,
Köllő Károly, Láng Gusztáv,
Sőni Pál, Szabó Attila,
Tóth Sándor, Venczel József
SZAKSZERKESZTŐK
Benkő András (zenetörténet), Csákány Béla (jog, közgazdaság), Cseke Péter (mezőgazdaság), Csetri Elek (történelem), Faragó József (folklór), Fejér Miklós (tankönyvirodalom), Fodor Katalin (lélektan), Gaal György (egyház, iskola), Cs. Gyímesi Éva (szépirodalom), Jenei Dezső (műszak), Kántor Lajos (irodalomtörténet), Kiss András (levéltár), Koch Ferenc (fizika), Köllő Károly (könyvtár), Kötő József (színház), László Ferenc (zeneművészet), Maurer Gyula (matematika), Máthé Enikő (kémia), Mózes Huba (irodalomtörténet, sajtó), Murádin Jenő (művészettörténet), Murádin László (nyelvészet), Péter Mihály (orvostudomány), Rácz Gábor (gyógyszerészet), Tövissi József (honismeret), Szabó Attila (természettudomány), Tóth Sándor (filozófia), Váczy Leona (bibliográfia).
HELYI SZERKESZTŐK
Antal Imre (Hargita), Berde Zoltán (Kovászna), Bura László (Szatmár), Dánielisz Endre (Nagyszalonta), Klacsmányi Sándor (Máramaros), Lőrinczi László (Bukarest), Marosi Ildikó (Maros), H. Molnár Éva (Székelyudvarhely), Papp Béla (Szilágy), Szabó Sámuel (Brassó), Szekernyés János (Temes), Tuzson Erzsébet (Bihar), Ujj János (Arad), Vita Zsigmond (Nagyenyed).
MUNKATÁRSAK
Adamovits Sándor, Bakk Miklós, Balázs Sándor, Balogh Ferenc, Beke György, Csiszér Alajos, Dáné Tibor, E. Szabó Ilona, Farkas Ágnes, Fényi István, Gabányi János, Gábor Csilla, Garda Dezső, Gellért Géza, Imreh Ernő, Katona Szabó István, Kelemen Hunor, Király István, Kovács András, Kovács Ferenc, Kovács Nemere, Kozma Dezső, Krizsó Kálmán, Kulcsár Sándor, László János, Marosi Barna, Marosi Péter, Mazalik Alfréd, Mikó Imre, Mózer István, Mózes Magda, Orbán János, Páll Árpád, Péter H. Mária, Péter Zoltán, Simon István, Sőni Pál, Spielmann József, Szabó M. Attila, Vajda Lajos, Veress Dániel, Zágoni Jenő, Zsók Béla.
ELŐSZÓ
Demokratikus változásokra nyíló történelmi szakaszban készült el és jelenik meg a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon immár III. kötete. Az előzőt csak nyolcéves fiókban hevertetés után adhatta ki a Kriterion mint a diktatúra alatt megjelenésében akadályozott, "tiltott könyvet szabadon". Most alig három év telt el, és máris itt az új kötet, igazolván azt a szellemi folytonosságot, amely oly sokáig csak lappangva és a nyilvánosságtól elzárva lehetett jelen.
Az új kötet kézirata, immár cenzúraellenőrzés nélkül, a kiadói szerkesztés után egyenesen a nyomdába került. És tartalmilag is gazdagabban, hiszen nem 1989-cel zárul, mint ahogyan azt eredetileg terveztük, hanem 1992. december 31-ével. Szerepelnek tehát benne mindazok a személyek, intézmények, lapok és események (természetesen a két határbetű felölelte területen belül), amelyekkel az 1989. december végi romániai fordulat óta gazdagodott szellemi életünk.
A cenzúraellenőrzés megszűnése azonban nem csupán egy illetéktelen külső beavatkozás eltűntét jelentette e vállalkozás számára. Hanem jelentette azt is, hogy a szerkesztők és munkatársak most már a romániai magyar írásbeliség teljes színskálájára figyelhettek, ideológiai és politikai jellegű tiltások nélkül. Meghatározó tényező volt a mostani lexikoni munka számára az is, hogy a romániai magyar irodalom (és általában az írásbeliség) értékrendjében, értékminőségében és kritériumrendszerében megkezdődött változások szakaszába is beléptünk, még akkor is, ha ez a folyamat lassúbb és letisztult eredményeit tekintve szerényebb a kelleténél.
A nagy feladatot: egy új, hiteles és szakszerűségre alapozott értékrendszer kialakítását ennek a lexikonnak a számbelileg is erősen megfogyatkozott munkaközössége - amelyet sürgős közösségi feladatok vállalt munkája közben is oly sokfelé tépnek - természetesen egyedül nem vállalhatja magára. És egyedül ugyancsak elvégezhetetlen romániai magyar írásbeliségünk immár háromnegyed százados múltjának olyan teljességre menő számbavétele is, amelynek eredményeként - főleg a két háború közötti évtizedekből - minden maradandó vagy a maga korában érdemes s a diktatúra évtizedeiben ideológiai süllyesztőbe került szellemi megnyilvánulás a maga valós helyére kerül. E tekintetben a mostani III. kötet olvasója talán még nagyobb hiányokat fog felfedezni, mint azokban a részekben, amelyekben jelenünk (az 1989 decembere óta eltelt három év) eseményeit próbáltuk meg számba venni.
De a tudományos kutatómunka legelemibb feltételeit is sokszor nélkülözve, a megfogyatkozott munkatársi gárdával, értékkritériumaink kialakulatlansága közepette is hinni szeretnők, hogy ez a III. kötet teljesíti vállalt feladatát. És remélni szeretnők azt is, hogy az olvasó - amint azt a két előző kötet esetében is tette - kritikai és kiegészítő tárgyi észrevételeivel továbbra is hozzá fog járulni adatgyűjtő munkánk teljesebbé tételéhez.
A IV. kötettől kezdve a lexikoni adatgyűjtő és rendszerező munka az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Kutatási és Fejlesztési Programja támogatásával folytatódik és kap - reméljük - új lendületet. Bizony erre szükség is van. Az 1983-1989-es időszak ugyanis sajnálatos módon a lexikoni munka sorvadásának időszaka is volt. Elhalálozások és kivándorlások, részben más elfoglaltságok következtében szétesett a kezdeményező bizottság és a helyi szerkesztők láncolata. Utolsó szerkesztőbizottsági ülésünket 1984. április 2-án tartottuk, s itt a 79. sz. jegyzőkönyv szerint: "Balogh Edgár a III. kötettől kezdve felajánlja a főszerkesztői tisztjét Dávid Gyulának. Az ülés ezt tudomásul veszi." A bizottság többé nem ülhetett össze, s elkezdődött a munka legnehezebb szakasza, amelyben a szakszerkesztőkkel és munkatársakkal való bizalmas érintkezés meg a többnyire postát nem látott levelezés maradt a kapcsolattartás egyedüli formája.
A cenzúra által annak idején leállított II. kötet nyomdába adásával párhuzamosan azonban 1990-től újraverbuválódott a munkatársi gárda, új erők bevonásával bővült a vidéki szerkesztők csapata, s megindulhattak az utóbbi években nagyon beszűkült körű munkálatok. A IV. és az V. kötet tető alá hozásának s az évtized végére tervezett pótkötet megszerkesztésének megvannak tehát a biztató feltételei.
Amikor a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkálatait elkezdtük, itt élő magyarságunk önismeretét szorgalmazva óhajtottuk tükrözni a szépirodalmi, a tudományos, a művészeti, a sajtóbeli írásbeliség képében egy ezeréves fejlődés 1919-től kezdődött romániai magyar szakaszát. Erkölcsi értékmérőnek tekintettük, s tekintjük ma is, értelmiségünk nemzeti és társadalmi népszolgálatát, történelmi hagyományőrzését és korszerű hagyományteremtését s azt az európai hivatást, mellyel a magunk megmaradásáért és felemelkedéséért küzdve a népek testvéri együttélését mozdítjuk elő.
A szerkesztők
BETŰSZÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK
ASZT |
- |
aranyszalagtár |
ÁVDolg |
- |
államvizsgadolgozat |
BLev |
- |
Benedek Elek Irodalmi Levelezése. I. 1979. II. 1984. III. 1991. |
BMC |
- |
Barabás Miklós Céh |
Bp. |
- |
Budapest |
Buk. |
- |
Bukarest |
EIT |
- |
Erdélyi Irodalmi Társaság |
EME |
- |
Erdélyi Múzeum Egyesület |
EMÍR |
- |
Erdélyi Magyar Írói Rend |
EMKE |
- |
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület |
ESZC |
- |
Erdélyi Szépmíves Céh |
ETF |
- |
Erdélyi Tudományos Füzetek |
ETI |
- |
Erdélyi Tudományos Intézet |
FA |
- |
Fonoteca De Aur (aranyszalagtár) |
HLev |
- |
A Helikon és az ESZC levelesládája (1924-1944). 1979. |
IK |
- |
Irodalmi Kör |
IMSZ |
- |
Ifjúmunkás Szövetség |
JBA |
- |
Józsa Béla Athenaeum |
KGIT |
- |
Károli Gáspár Irodalmi Társaság |
KKK |
- |
Kriterion Kis Kalauz |
KMDSZ |
- |
Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége |
KRP |
- |
Kommunisták Romániai Pártja |
KZST |
- |
Kemény Zsigmond Társaság |
Kv. |
- |
Kolozsvár |
LM |
- |
Literatura Maghiară (aranyszalagtár) |
MADISZ |
- |
Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség |
MADOSZ |
- |
Magyar Dolgozók Szövetsége |
MAT |
- |
Magyar Autonóm Tartomány |
MNSZ |
- |
Magyar Népi Szövetség |
MTA |
- |
Magyar Tudományos Akadémia |
Mv. |
- |
Marosvásárhely |
MV |
- |
Musical-Vorbit (aranyszalagtár) |
Nb. |
- |
Nagybánya |
Nv. |
- |
Nagyvárad |
NyIrK |
- |
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények |
OGYI |
- |
Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet |
OMP |
- |
Országos Magyar Párt |
OSZK |
- |
Országos Széchényi Könyvtár |
RKP |
- |
Román Kommunista Párt |
RMDSZ |
- |
Romániai Magyar Demokrata Szövetség |
RMÍ |
- |
Romániai Magyar Írók (sorozat) |
RMIL |
- |
Romániai Magyar Irodalmi Lexikon |
RNK |
- |
Román Népköztársaság |
RSZK |
- |
Románia Szocialista Köztársaság |
SZDP |
- |
Szociáldemokrata Párt |
TETT |
- |
Természet-Ember-Tudomány-Technika (A Hét melléklete) |
TM |
- |
Teatrul Maghiar (aranyszalagtár) |
A helyesírásból ismert rövidítéseket nem vettük fel a jegyzékbe. A szócikkeket követő könyvészetben az eredeti teljes név kezdőbetűit használjuk, s a betűk után pontot teszünk. Ahol könyvcímeknél csak évszámot adunk, a megjelenési hely Bukarest.
JELEK
* - lásd
~ - (tilde) a címszót helyettesíti a szövegben.
A MUNKATÁRSAK BETŰJEGYEI
A. I. |
- |
Antal Imre |
Ba. S. |
- |
Balázs Sándor |
||
A. S. |
- |
Adamovits Sándor |
B. E. |
- |
Balogh Edgár |
||
B. A. |
- |
Benkő András |
|||||
(az aláíratlan szócikkek legnagyobb része szintén az ő munkája) |
|||||||
B. F. |
- |
Balogh Ferenc |
Kr. K. |
- |
Krizsó Kálmán |
||
B. Gy. |
- |
Beke György |
K. S. |
- |
Kulcsár Sándor |
||
B. L. |
- |
Bura László |
K. Sz. I. |
- |
Katona Szabó István |
||
B. M. |
- |
Bakk Miklós |
K. T. |
- |
Kelemen Tibor |
||
Bs. E. |
- |
Bustya Endre |
L. F. |
- |
László Ferenc |
||
B. Z. |
- |
Berde Zoltán |
L. J. |
- |
Lovász János |
||
Cs. B. |
- |
Csákány Béla |
M. A. |
- |
Mazalik Alfréd |
||
Cs. E. |
- |
Csetri Elek |
M. Á. |
- |
Muzsnay Árpád |
||
Cs. P. |
- |
Cseke Péter |
Má. E. |
- |
Máthé Enikő |
||
D. E. |
- |
Dánielisz Endre |
Ma. I. |
- |
Marosi Ildikó |
||
D. Gy. |
- |
Dávid Gyula |
Má. J. |
- |
Máthé József |
||
D. T. |
- |
Dáné Tibor |
M. B. |
- |
Marosi Barna |
||
E. Sz. I. |
- |
E. Szabó Ilona |
M. Gy. |
- |
Maurer Gyula |
||
F. Á. |
- |
Farkas Ágnes |
M. H. |
- |
Mózes Huba |
||
F. I. |
- |
Fényi István |
M. I. |
- |
Mikó Imre |
||
F. J. |
- |
Faragó József |
M. J. |
- |
Murádin Jenő |
||
F. K. |
- |
Fodor Katalin |
M. L. |
- |
Murádin László |
||
F. M. |
- |
Fejér Miklós |
M. M. |
- |
Mózes Magda |
||
Ga. D. |
- |
Garda Dezső |
Mo. É. |
- |
H. Molnár Éva |
||
Ga. J. |
- |
Gabányi János |
Mo. I. |
- |
Mózer István |
||
G. Cs. |
- |
Gábor Csilla |
M. P. |
- |
Marosi Péter |
||
G. D. |
- |
Gábor Dénes |
N. M. |
- |
Nagy Miklós |
||
G. G. |
- |
Gellért Géza |
O. J. |
- |
Orbán János |
||
G. Gy. |
- |
Gaal György |
P. Á. |
- |
Páll Árpád |
||
G. J. |
- |
Gazda József |
P. B. |
- |
Papp Béla |
||
Gy. É. |
- |
Cs. Gyímesi Éva |
P. H. M. |
- |
Péter H. Mária |
||
H. S. |
- |
Haáz Sándor |
P. Z. |
- |
Péter Zoltán |
||
I. E. |
- |
Imreh Ernő |
R. G. |
- |
Rácz Gábor |
||
J. D. |
- |
Jenei Dezső |
S. I. |
- |
Simon István |
||
J. L. |
- |
Jordáky Lajos |
S. J. |
- |
Spielmann József |
||
K. A. |
- |
Kiss András |
S. P. |
- |
Sőni Pál |
||
K. Á. |
- |
Katona Ádám |
Sz. A. |
- |
Szabó Attila |
||
Ka. N. |
- |
Kaczkó Nándor |
Sz. J. |
- |
Szekernyés János |
||
K. D. |
- |
Kozma Dezső |
Sz. M. A. |
- |
Szabó M. Attila |
||
K. F. |
- |
Koch Ferenc |
Sz. S. |
- |
Szabó Sámuel |
||
K. H. |
- |
Kelemen Hunor |
T. E. |
- |
Tuzson Erzsébet |
||
K. I. |
- |
Király István |
T. J. |
- |
Tövissi József |
||
K. J. |
- |
Kötő József |
T. S. |
- |
Tóth Sándor |
||
K. K. |
- |
Köllő Károly |
U. J. |
- |
Ujj János |
||
K. L. |
- |
Kántor Lajos |
V. D. |
- |
Veress Dániel |
||
Kl. S. |
- |
Klacsmányi Sándor |
V. L. |
- |
Vajda Lajos |
||
K. N. |
- |
Kovács Nemere |
V. Zs. |
- |
Vita Zsigmond |
||
Ko. A. |
- |
Kovács András |
Z. J. |
- |
Zágoni Jenő |
||
Ko. J. |
- |
Kovács János |
Zs. B. |
- |
Zsók Béla |
KIEGÉSZÍTÉSEK, HELYREIGAZÍTÁSOK
a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. és II. kötetéhez
Aradi Közlöny - az 1885-ben indult napilap nem 1940. ápr. 14-én szűnt meg, még 1940. szept. 15-i példánya is előkerült Jakabffy Elemér vezércikkével. Feltételezhetően ez volt utolsó megjelenése (Kulcsár Sándor közlése).
Erőss Alfréd - elhalálozási adata nyomdahiba következtében a II. kötetben közölt helyreigazításban is téves. Helyesen: 1950. júl. 11. Torda (Szirmai Béla közlése).
Gallas Nándor - A könyvészetből hiányzik Vásárhelyi Z. Emil: Erdélyi művészek. Kv. 1937. 41-51.
Goldberger Ede - munkái közül hiányzik Kísérlettani és gyógyszerhatástani tanulmány a syphilisről (Kv. 1928), valamint Dr. Ehrlich Pál orvosprofesszor élete és munkássága (klny. Kv. 1931).
Grépály András - elhalálozási adata 1990. dec. 27. Budapest. A szakcikket közlő német folyóirat címe helyesen Immunitäts und Allergieforschungen. A tárgykörében szereplő betegség helyesen sarcoidosis.
Gyallay-Pap Sándor - nem a szegedi, hanem a Kibédi Sándor szerkesztésében Kolozsvárt megjelent Széphalom (1937-1939) társszerkesztője.
Gyallay-Pap Zsigmond - nem 1919-ben, hanem 1909. jún. 7-én született Tordán (Gaal György közlése).
gyógyszerészeti szakirodalom - az Orvosi Szemle és román testvérlapja Marosvásárhelyen 1955-ben indult. Hamza Ottó nem vakbél-, hanem vastagbélgyulladás kezelésére alkalmas növényi gyógyszert szabadalmaztatott. A boróka illóolajának összetételét vizsgáló szakember neve helyesen Gabriel Tibori. A Kolozsvárt izolált természetes gyógyanyag neve helyesen Polikulin.
A kémiai profilú tanszékek munkálataiban szerepet játszott a címszóban név szerint meg nem említett Albert Levente, Barabás Béla, Bodó-Blazsek Ágnes, Józsa Judit, Kiss Ilona, Soós Pál és Tőkés Béla is, eredményeikkel és magyar nyelvű egyetemi kurzusaikkal biztosítva a gyógyszerész-képzést. Munkásságukra a *kémiai szakirodalom c. gyűjtőcímszó utal.
Hadnagy Csaba - A vérátömlesztés szövődményei c. munkája 1957-ben jelent meg.
Haranghy László - nem 1945-bem, hanem 1946 végétől vezette Marosvásárhelyen az OGYI kórbonctani, igazságügyi és munkaegészségügyi tanszékét. A biológiai tanszék vezetője nem ő, hanem Székely Károly professzor (Obál Ferenc közlése).
Hasznos Könyvtár - a balesetmegelőzésről és elsősegélynyújtásról szóló füzet szerzője Parádi Ferenc.
Heinrich Mihály - elhalálozási adata 1986. jún. 23. Marosvásárhely.
Heinrich László - kísérleti fizikus és pedagógus két éven át (1956-58) a Matematikai és Fizikai Lapok fizikai részét szerkesztette. 1958-ban eltávolították a tanügyből s hivatásától eltérő munkakörbe kényszerült. Ebben a helyzetben is publikálta tanulmányait és köteteit, s feldolgozta Károly József Irén munkásságát, valamint a "színes fizika" kérdését.
Honti Tibor - az utalószó helyesen: *Periszkop.
Ifjúmunkás Matiné - a felsorolt matinék közt szereplő Itt és most helyesen Itt és mit? (Tar Károly közlése).
Igazság 3. - a lap belső munkatársa 1955-től haláláig (1980) Kászoni Gáspár (~ Zoltán fia, ~ Zoltán István öccse), mint a mezőgazdasági rovat szerkesztője.
izraelita irodalom - a tordai főrabbi neve helyesen Wezel Albert. A szóban forgó Eisler Mátyás-féle könyvgyűjtemény címe helyesen Hebraica. Gaal György tanulmánya a romániai magyar nyelvű zsidó irodalomról nem emlékkönyvben, hanem a Magyar Izraeliták Országos Képviselete kiadásában megjelent 1983-as Évkönyv hasábjain látott napvilágot.
Izsák Sámuel - a Román Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Társulat (1956), az Academia Internationale d'Histoire de la Médicine (1966) rendes tagja, az Academia Italiana di Storia delle Farmacia (1970) és a Magyar Orvostörténelmi Társulat (1978) tiszteletbeli tagja. Részt vett a dubrovniki (1959), pécsi (1962), sienai (1963), heidelbergi (1970), bukaresti (1970), prágai (1971), londoni (1972), párizsi (1973), budapesti (1974) és barcelonai (1980) nemzetközi szakmai kongresszuson.
Józsa Béla - a róla szóló ÁVDolg szerzőjének neve helyesen Gyarmath János.
Juhász Gyula emlékezete - a költő nemcsak Máramarosszigeten és Nagyváradon tanított, hanem Szakolcán és Makón is. Nagyváradon nem 1941-ben, hanem 1942-ben került sor a megemlékezésre. Az első nagyváradi Juhász Gyula-estet nem a Szigligeti Színházban, hanem a Református Kultúrpalotában rendezték, ahol Tabéry Géza és Dutka Ákos volt az ünnepi szónok. ~ részeként jelentek meg Diósszilágyi Ibolya kutatásának eredményei a Juhász-kritikai kiadás köteteiben, írásai a költő nagyváradi éveiről a Művelődésben (1957/8) és az öreg tanárról A Hétben (1983/35); ugyanő írt átfogó monográfiát a költő nagyváradi éveiről, amely kiadás előtt áll.
Kádár Gyula - nem 1955-ben Illyefalván, hanem 1953-ban Sepsiszentgyörgyön született. A Székely Mikó Kollégium elvégzése után helyettes tanár Maksán, Dálnokon, Székelyszáldoboson, Felső- és Alsócsernátonban (1973-79), miközben történelem szakos tanári diplomát szerzett. Igazgató-tanár Lisznyóban (1980-82), Uzonban (1982-86), majd Bodokon, végül Sepsiszentgyörgyön tanít. Tárgyköre az erdélyi magyarság története.
Katona Ádám - a Székelyudvarhelyi Múzeumnál nem 1970-től 1981-ig dolgozott, hanem helyettes muzeológusként (1973 szeptemberétől 1974 júliusáig).
Katona Béla - riportregénye, a Várad a viharban (Nv. 1946) Zsolt Béla előszavával jelent meg, s a nagyváradi zsidók gettóba hurcolásának és a nagyváradi munkaszolgálatosok ukrajnai pusztulásának hiteles története.
Kertész Endre - elhalálozási adata 1985. aug. 1. Marosvásárhely.
HELYNEVEK JEGYZÉKE
ROMÁNIA
(Zárójelben a megye az 1992. december 31-én érvényes közigazgatási beosztás szerint)
Abásfalva, Aldea (Hargita)