Kezdőlap

Attomyr József,

hasonszenvi orvos, szül. 1807. szept. 9. Diakovárott, Szlavóniában; atyja kerékgyártó volt, ki fiát az eszéki középiskolába járatta. 1825-ben Bécsbe ment s ott a helyőrségi kórházban sebész-gyakornok lett; de nemsokára a katonakötelezettek sorába esvén, besorozták és Kecskemétre küldték az itten állomásozó 5. sz. vértesezredbe. Müller ezredorvos megkedveltetvén vele a hasonszenvi gyógymódot, tanulmányozta Hahnemann rendszerét, és így bő elméleti ismereteket szerezvén, egy év mulva Bécsbe hivatott, hogy a József-akadémiában az orvosi és sebészeti tudományokat tanulja. Innen a müncheni akadémia hallgatói közé lépett és 1831. márcz. hó végén orvostudorrá avatták. A. ezután visszatért Bécsbe s nemsokára Csáky gróf háziorvosává lett, kit a Szepességre kisért. Még ugyanazon évben a fölizgatott köznép közt életveszélyben forogván, Bécsbe menekült; 1832-ben ismét visszatért Felső-Magyarországba s Lőcsén telepedett le, hol ekkor egymaga volt hasonszenvi orvos. Az 1834. országgyüléskor Csáky grófot Pozsonyba kisérte, hol tudományának élt. Időközben a Luccai herczeg házi orvosa lett, kinek ásványgyűjteményét rendezte s Marliában fűvészkertet alkotott. Három év mulva visszatért Csáky Károly grófhoz a Szepességbe. A pozsonyi országgyűlés megnyiltával a gróffal ismét Pozsonyba ment. Az 1839-40. országgyűlés után Pestre költözött és itten gyakorolta hasonszenvi gyógymódját. De kellemetlen viszonyai miatt ismét kényszerűlt Pozsonyba visszatérni, hol 1844-45-ben állandóan letelepedett. Meghalt 1856. febr. 5. ugyanott.

Munkái:

1. Briefe über Homöopathie. Leipzig. 1833-34. Három füzet.

2. Die venerischen Krankheiten. U. ott, 1836.

3. Theorie der Verbrechen auf Grundsätzen der Phrenologie basirt. U. ott. 1842.

4. Primordien einer Naturgeschichte der Krankheiten, Pressburg. 1851. Két kötet. (Uj czímkiadás. U. ott, 1856.)

5. Beyträge zur (homöopathischen) Arzneimittellehre. U. ott, 1851. (2. czím kiadás. U. ott, 1856.)

Irt egy pár értekezést a lipcsei: Allg. homöop. Zeitung számára is.

Egyetemes M. Encyclopädia IV. 291.

Szinnyei Könyvészete.