Kezdőlap

Basire (Basirius) Izsák,

hittudor, gyulafehérvári tanár és angol egyházi főesperes, szül. 1607-ben Rouenben, Francziaországban; mint angol udvari papnak és durhami praebendariusnak I. Károlyhoz való hűsége miatt 1647-ben Angolországot el kellett hagynia; előbb Francziaországban nevelősködött, majd innen mint hittérítő s orvos keletre ment és 1653 nyarán Konstantinápolyba érkezett. II. Rákóczy György erdélyi fejedelem meghivta őt Gyulafehérvárra, hová 1654. decz. 30. érkezett; Bisterfeld halála után, 1655. márcz. 25. elnyerte tanári székét. A presbyterianizmusnak és így Apáczainak is nagy ellensége, de a fejedelem hive volt; ennek balsorsában osztozott; ő is elhagyta Erdélyt és 1661-ben visszatért hazájába, hol régi méltóságait visszanyervén, azokat 1676. okt. 12. bekövetkezett haláláig viselte.

Erdélyben megjelent munkái:

1. Congratulatio publica victoriae credo dignae... Albae Juliae, 1656.

2. Triumviratus, sive Calvinus, Béza et Zanchius pro episcopatu. U. ott, 1656. (Névtelenűl. Apáczai ellen van irva; e mű ellenében megjelent 1656-ban Sárospatakon a presbyteriánusok Triumviratus et ultra cz. czáfoló vitairata). Ő irta II. Rákóczy György fejedelem feleletét az Innocentia Transilvaniae cz. munkára, mely 1659-ben jelent meg a nyomt. hely megnevezése nélkül; legujabban a durhami káptalan levéltárából Kropf Lajos tette közzé a Történelmi Tárban (1888.)

Kéziratban maradt a Tuba Transilvanica... sub obsidione Cibiniana 1660 sincere oblata. Leveleit 1831-ben Londonban kiadták; ezekből az Archiv közli az erdélyi tartózkodására vonatkozó érdekesebeket. Csulai György erdélyi püspökhöz Husztról 1660. okt. 22. intézett levelét közli Weszprémi (Succincta IV. 245.) Több levele van a Bod Péternek Leydában őrzött Historia Hungarorum ecclesisastica cz. kézirati munkájában, mely 1888-ban Szalay Károly szerk. alatt jelent meg Leydában; egyet Kropf adott ki a Tört. Tárban (1889.)

Weszprémi, Succincta Med. Biogr. IV. 243.

Ersch u. Gruber, Allg. Encyclopaedia VIII. 41.

Siebenb. Quartalschrift V. 243.

Archiv des Vereins für Siebenb. Landeskunde III. 121.

Egyetemes M. Enycyclopaedia V. 761.

Budapesti Szemle IV. 1858. 194.

Szathmáry Károly (P.), Bethlen-Főtanoda.

Szilágyi Sándor, Vértanúk 113.

Figyelő I. 1876. 265.

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 227. 234.

M. Könyv-Szemle VIII. 259.

(Könyvtára. Nagy Gyula) XI. 67. (Kéziratról Kropf Lajos.)

Tört. Tár. 1886. 204.