Kezdőlap

Batizfalvi István,

főgymnasiumi tanár, szül. 1824. okt. 26. Rimaszombatban, hol atyja B. Endre az ev. egyház gondnoka volt; középiskoláit 1834-42-ben az osgyáni s rozsnyói gymnasiumban végezte; a bölcselet-theologiai tanfolyamot 1842-45-ben Kézsmárkon, majd 1846. Szarvason, a jogot pedig 1847-ben a sárospataki kollégiumban hallgatta. A szabadságharczban (1848) mint honvéd a 2. zászlóaljba lépett és Péterváradon mint főhadnagy tette le a fegyvert. 1852-ig nevelő volt, előbb vidéken, később Pesten. 1851-ben a rozsnyói ev. gymnasium segédtanárának, 1852-ben ugyanott rendes tanárnak választatott a magyar nyelv, történelem és földrajz tanítására. 1860-ban a budapesti ág. ev. főgymnasiumhoz hivták meg a történelem és földrajz tanárául, hol jelenleg is működik.

Irodalmi munkásságát az időszaki sajtónál kezdte s 1852-60-ig a nagyobb politikai lapok rendes munkatársa volt; nevezetesen a M. Sajtó és P. Naplóban vezérczikkezett; a következő lapok és folyóiratokban jelentek meg kisebb dolgozatai: M. Sajtó (1856. 203. 206. 271. 1857. 193. 216. sz. paedagogiai s iparczikkek), Sárospataki Füzetek (1862), Házi Kincstár (1861-64), P. Napló (1862. 216. sz.), Főv. Lapok (1865-66. beszélyek), Ország Tükre (1863), Prot. Képes Naptárban (1862. 1864.), M. Tanügy (1873. 1875.), Bpesti ev. gymn. Értesítője (1873.)

Munkái:

1. Történeti életrajzok. Pest, 1852. Két kötet. (Ballagi Károlylyal. Ism. P. Napló 1852. 582. 583. sz. M. Hirlap 1852. 873. sz.)

2. Aranybánya. Olvasó és gyakorlati könyv. Pest, 1852. (Ballagi Károlylyal. 2. kiadás. U. ott, 1860.)

3. Földrajz elemei az algymnasium és ipartanoda első osztályai számára. Rozsnyó, 1853. (Azóta 11 kiadásban.)

4. A magyar királyság földrajza iskolai és magánhasználatra. U. ott, 1861. (2. kiadás 1861. 3. k. 1871. U. ott.)

5. A magyar királyság földrajza. Népiskolák számára. Versekkel. U. ott, 1861. (2. kiadás. U. ott, 1862. a prov. kormány lefoglalta. 3. kiadás 1866. 4. k. 1869. 5. k. 1871. U. ott.)

6. Vezérfonal a világtörténet első oktatásánál. U. ott, 1861-62. 3 kötet. (2. kiadás 1871. 3 k. 1877. U. ott.)

7. Magyarország története. Gymn. kézikönyvül. 1. kötet (2 füzet.) U. ott, 1862. (Ugyanaz. Képes kiadás. U. ott, 1863. Ism. Sárosp. Füzetek, Pesti Napló 1863. 178. sz.)

8. Magyar királyok és vezérek arczképcsarnoka. U. ott, 1863. (Több kiadást ért.)

9. A világtörténet alaprajza a gymn. felső osztályai számára. U. ott, 1864-72. Két kötet. (Ism. M. Tanügy 1873.)

10. Magyar nemzet története a nép számára. I. kötet. U. ott, 1865.

11. Olvasó-könyv ipariskolák és polg. tanodák számára. U. ott, 1869. Két rész. (Mauritz Rezső, Péterfy Sándor és Torkos Lászlóval.)

12. Keresztyén hittan az evang. gymnasiumok felsőbb osztályai számára Bpest, 1872.

13. Keresztyén erkölcstan az evang. gymn. felsőbb oszt. számára. U. ott, 1873. (2. kiadás U. ott, 1888.)

14. Bibliai ismertetés U. ott, 1885.

15. Magyarok története. U. ott. 1885.

16. Keresztyén erkölcstan, ev. népiskolák felsőbb oszt. számára Palmer, Harlesz és Petri után (2. kiadás. U. ott, 1889.)

17. A magyarországi protestáns egyház története. U. ott, 1888. (Ism. Prot. Közlöny 8. sz.)

Szerkesztette a Heckenast Gusztáv által kiadott Ismerettárt 10 kötetben (1859-64), Az 1861-ki magyar országgyűlés 3 kötetét (Pest, 1861.), a Magyar Nép Lapját, (1863.); a Házi Kincstárnak szerkesztő társa volt (1861-63. Ballagi Mórral.)

Álneve s jegye: Rimai, B. (leginkább a M. Nép Lapjában.)

Danielik, M. Irók II. 20.

Egyet. M. Encyclopaedia V. 785.

Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 323.

M. Könyvészet 1877-88.

Kiss Áron, M. Népiskolai Tanítás Tört. 344.

Petrik Könyvészete.

Panyák Repertóriuma.