Kezdőlap

Batizfalvi Sámuel,

orvos-sebésztudor, orthopaediai gyógyintézet igazgató-tulajdonosa s a m. t. Akadémia lev. tagja, egyetemi magán-tanár, előbbinek testvéröcscse, szül. 1826. aug. 26. Rimaszombatban; a gymnasiumot Osgyánban és Rozsnyón végezte, a bölcseleti tudományokat Lőcsén hallgatta s atyja kivánságára a theologiát is tanulta s azt 1848-ban bevégezte. A szabadságharczban mint honvéd vett részt. 1849-ben az orvosi pályára lépett s 1855. tavaszán orvostudorrá, juliusban sebésztudorrá avattatott. 1854-ben a pestvárosi Rókus-kórházhoz segédorvosnak, 1855. őszén pedig Balassa mellé az orvosi egyetem sebészi kórházánál tanszéki segédül választatott, hol három évig működött. 1856-ban a szülészetből nyert mesteri oklevelet. Első tanúlmány-útját a külföldre 1856 nyarán tette, hol a német, franczia, angol, belgiumi s hollandi egyetemeket és tudományos intézeteket látogatta. 1859 óta a budapesti egyetemen a testegyenészet magántanára s ugyanazon év május 15. óta a budapesti sebészi és orthopaediai magán-gyógyintézet tulajdonos igazgatója. (A betegek száma, kik az intézet gyógysegélyét fennállása óta igénybe vették 14,271-re rug.) 1868. márcz. 18. a m. tud. Akadémia lev. tagjai sorába választotta. A nemzeti tornacsarnoknak három évig volt elnöke; a m. kir. természettudományi társulat 1854. jun. másodtitkárának választotta; a magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott XI. nagygyűlésén titkár és az 1876-diki XIX. máramarosi nagygyűlésen alelnök volt; ez alkalommal 300 frtot ajánlott föl egy orvosi és gyógyszerészeti műszótárra. Jótékony czélokra és közhasznú egyletekre eddig 2000 frtnyi alapítványokat tett.

Kisebb munkálatai a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: P. Napló (1852-53., hazai fürdőintézeteinkről tárczaczikkek), Vasárnapi ujság (1855-1861.), Sárosy Albuma (1857. gr. Nádasdy Tamás életrajza), M. Sajtó (1857. 20. sz.), Gyógyászat, Orvosi Hetilap, Gyógyszerészeti Hetilap, Ung. Med. Chir. Presse (megindulásuk óta évről-évre több szaktudományos czikke jelent meg); a magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban 1863 óta minden évfolyamban megjelent értekezése.

Munkái:

1. Útasítás a madarak, emlősök, hüllők és halak kitömése és fentartására. Pest, 1853.

2. Növénytan, vagy a növénygyűjtés... szárításnak egyszerű módja Pluskal F. után. U. ott, 1853.

3. Házi gyógytestgyakorlat. U. ott, 1857.

4. A budapesti sebészi s orthopaediai magángyógyintézet I-VII. évi működésének eredménye. U. ott, 1860-66. (A többi a Gyógyászatban jelent meg és különnyomatban.)

5. Gyakorlati testegyenészet. U. ott. 1867.

6. A testegyenészet ujabb haladása hazánkban. U. ott, 1869. (Értek. a term. tud. kör. I. 16. sz. Székfoglaló.)

7. A gerinczoldal-görnye kóroktana. U. ott 1873.

8. A városligeti ártézikút orvosi méltatása. Bpest, 1879. (Különnyomat a m. orvosok és term. XX. nagygyűlésének Munkálataiból.)

9. Emlékbeszéd dr. muraközi Rózsay József felett. U. ott, 1889. (Emlékbeszédek V. 10.)

Szerkesztette dr. Rózsayval az orvosok és term. Munkálatait a XII. nagygyűlésről (Rimaszombat, 1868.)

Emlékbeszédet tartott Horváth György tudor fölött a budapesti orvosi kör 1875. ápr. 24. ülésén.

Danielik, M. Irók II. 22.

Vasárnapi Ujság 1859. 4. sz. 1862. 17. sz. 1872. 50. sz.

Ország Tükre 1864. 2. sz. arczk.

Hazánk s a Külföld 1865. 20. sz.

Magyarország és a Nagyvilág (1867. 16. 1873. 18.)

Országos Naptár 1868.

M. tud. Akad. Almanachja 1869-71. 1873-1875. 1877. 1880-1881. 1883. 1890.

Szinnyei Repertóriuma. Term. 76. l. és Könyvészete.

Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 243. l.

Acta Reg. Scient. Univ. Hung. 1885. 46.

Corvina 1889. 25. sz.