Kezdőlap

Behyna Gyula,

főgymnasiumi tanár, szül. 1851. ápr. 3. Nagy-Szalánczon, Abauj-megyében; középiskolai tanulmányait a kassai premontrei főgymnasiumban 1861-69-ig végezte s ezután a budapesti egyetemen egy évig az orvosi, három évig a bölcseleti kar hallgatója volt. Tanulmányainak bevégezte után mint tanár 1875-ben a lőcsei állami főreáliskolához és onnét 1876-ban a lőcsei kir. kath. főgymnasiumhoz került, hol jelenleg is működik.

Egyetemi hallgató korában apróbb politikai czikkei, ismertetései, nehány novellája s költeménye jelent meg az Igazmondóban, Népszavában, Jászságban és a Figyelőben (1875. 38. sz.), részben Szalánczi Gyula névvel; nagyobb tudományos értekezései: Kant hatása hazai bölcsészetünkre (Figyelő 1875. 40-42. sz.), A magyar dráma története Dugonics Andrásig és Néhány szó Arany Jánosnak Az elveszett alkotmány cz. vig eposzáról (Lőcsei kath. főgymn. Értesítője 1877. 1879. és 1881.)

Munkája: A futó bolond. (Rhapsodia.) Budapest, 1875. (Szalánczi Gyula névvel.)

Lőcsei kath. főgymn. Értesítője 1877-től.

Wutz Névkönyve 88. és önéletr. adatok.