Kezdőlap

Benczur János,

ügyvéd, szül. 1817-ben Losonczon, hol atyja B. Sámuel ág. ev. lelkész volt, ki 1827-ben Nyiregyházára költözvén, fiát is itt taníttatta; a gymnasium felsőbb osztályait az eperjesi kollégiumban hallgatta, a jogot Pesten végezte s 1842-ben ügyvédnek esküdött fel, 1848-ban Nyiregyháza aljegyzője volt, mely hivataláról a szabadságharcz után lemondott és egy ideig bujdosott, azután ügyvédkedett; később cs. és kir. járásbiró lett és mint ilyen meghalt 1852-ben Rimabrezón Gömörmegyében.

Az irodalommal már 1836-ban foglalkozott, midőn az eperjesi magyar társaságnak tagja volt; azután Pesten a Jelenkor mellett sokáig működött, különösen tanulmányozása tárgyává tette a közjogi viszonyokat. Dolgozatai Széchenyi István gróf figyelmét is felköltötték; irt még az Athenaeumba (1840.), Regélőbe (1841.) és Társalkodóba (1842.)

Munkái:

1. Alkotmányozás vagy vélemény a megyei s sz. kir. városi kérdések iránt. Pest. 1843.

2. Cecil. Regény, Hahn-Hahn Ida grófnő után ford. németből. U. ott, 1844. Két rész. (Uj Külföldi Regénytár IV. V.)

3. Európai titkok egy mediatizalttól. U. ott... (Ford.)

4. Magyarországi hitbizományok czélszerű átváltoztatásáról. U. ott, 1847. (A magyarországi hitbizományok átalakításáról. Az Akadémia által 1846-ban a Dercsényi János-féle jutalmakkal koszorúzott pályamunkák II.)

5. Ügyvédi viszonyok. Pest, 1847. (A m. Akadémia dícséretében részesült.)

6. A szabadság és társadalmi rend elméletei. U. ott, 1848.

Jelenkor Encyclopaedia.

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I.

Honi Irodalmi Hirdető 1844.

Figyelő XII. 88.

Petrik Bibliographiája.