Kezdőlap

Bethlen Miklós (bethleni gróf),

Erdély kanczellárja, a történetiró B. János fia, szül. 1642-ben Kis-Búnon. Kereszturi Pál volt a nevelője és a gyulafehérvári kollegiumban tanult, azután Kolozsvártt Apáczai Cs. János vezetése alatt. 1661-ben külföldi egyetemekre indult; előbb Heidelbergában, 1662-ben Utrechtben, utóbb Leidában tanult 1663. végeig; ekkor Angolországba ment, innen Francziaországba, majd visszajövet Erdélybe, jelen volt 1664. nov. 18. Csáktornyán, midőn Zrinyi Miklóst a vadkan megölte. 1665-ben Magyarországon a török ellen harczolt; a béke megköttetvén, Velenczébe utazott és az olasz nyelvet megtanulta s visszatérvén hazájába, államszolgálatba állott és Udvarhelyszék főkapitánya lett. Mint a Béldi Pál factiójának részesét elfogták és Fogarasban börtönbe vetették. 1677-ben visszanyerte szabadságát. Az 1681. hadjáratban főstrázsamester, a következő évben a megyei hadak vezére lőn. Ezután Kővár főkapitánya, Máramarosmegye főispánja s 1689-ben belső titkos tanácsos lett. A zernyesti veszedelem után Bécsbe ment, hol az úgynevezett Leopoldinum-diplomát készítette az erdélyiek részére. Az 1690. jan. 10. országgyűlés korlátnokká választotta; 1695-ben Bécsbe utazott és 1696-ban gróffá neveztetett ki és 40 ezer forint ajándékot kapott a császártól, de csakhamar I. Leopold előtt gyanúba esett és e miatt fogságba is került, melyből 12 év mulva, kevéssel halála előtt, szabadult ki. Meghalt 1716. okt. 17. Bécsben. Kún Ilonától született gyermekei közül Mihály és József tarták napjainkig fel ágát.

Munkái:

1. Falsitas toti mundo detecta. Antverpiae (Kolozsvár), 1672. (Bársony György ellen irva.)

2 Justi de Palma Florentini Austriae austeritatis, ejusdemque (Continuationis confirmatio. Venetiis (Kolozsvár), 1672. (Névtelenűl.)

3. Apologia ministrorum evangelicorum ad innocentiam suam orbi Christiano declarandam (Kolozsvár). 1677. (Névtelenűl.)

4. Epistola ad ministros exules. H. és év n. (1677.)

5. Corona muralis Josepho I. a regio gubernio et toto populo Transylvanico oblata. Claudiopoli, 1703.

6. Memoires historiques contenant l'histoire des derniers troubles de Transilvanie. Amsterdam, 1736. (Az előszó szerint Reverend abbé a szerző; ennek magyar fordítása: Bethlen Miklós ifjukori életének, úgy Erdély akkori történeteinek tulajdon magától franczia nyelven való leirása. Kolozsvár. 1804. és Történeti emlékrajzai, Toldy István által francziából ford. Pest, 1864. Két rész.)

7. Élete, magától igazán iratott, kit az Isten tud (1642-1703.) Pest, 1858-60. (Önéletirása két kötetben. Szalay László. M. Tört. Emlékek II. és III. köt. Ism. Bud. Szemle. IV. 1858. P. Napló 1859. 168. sz. Erd. Múz. Egylet Évk. II. 1861. 124. Lelki Kincstár 1860. 39. Koszoru 1864. II. 14. sz.)

Kéziratban: Olaj ágat viselő Noe galambja avagy a magyarországi és erdélyi gyuladásnak eloltására és tökéletes békesség megszerzésére készíttetett korsó viz; (mint a Rákóczi-mozgalmakkal elégedetlen irta Fredericus Gotfridus Veronensis. Haga, 1704. aláirással és bemutattatott Leopold császárnak. Bethlen István másolatában. Nagy-Enyed, 1718. ki nevét is fölfedezi, megvan a n. múzeum kézirattárában.)

Bécsi fogságában 1712. nov. 9. kelt latin irata és 1708. aug. 5. memorialéja a császárhoz későbbi másolatban szintén megvannak a n. múzeumban. Többi kéziratait elősorolja Horányi és az Egy. M. Encycl.

Magyar levelét 1672-ből közli a Tört. Tár (1882. 589.); 1697. ápr. 7-ből a Tört. Lapok (I. 1874. 5. sz.)

Bod, M. Athenas.

Horányi, Memoria.

Katona, Historia Critica XXXVIII. 852.

Siebenb. Quart. V. 1796. 298.

Bibliotheca Sam. Com. Teleki de Szék III. 236.

Tud. Gyűjt. 1824. IX. 82.

Nemz. Társalkodó 1839. I. 1. 9. 17. sz. (Kovács István.)

Hon és Külföld 1842. 189. sz. (Benkő József.)

Uj M. Muzeum 1853. I. 232.

Nagy Iván, Magyarország Családai II. 85. 86.

Bud. Szemle IV. 1858. 371. V. 1859. 41.

Sárospataki Füzetek 1868. 915.

Figyelő VI. 202-303. (Jakab Elek.)

Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvei II. 1881-63. 124. l.

Vasárn. Ujság 1864. 2. sz.

Egyet. M. Encycl. VI. 182. l. (Vass József.)

Tört. Lapok I. 1874. 7. 9. sz.

Magyar Helikon II. oszt. 2. köt. Pozsony, 1885.

Századok 1887.

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II.

Beőthy Zsolt. A szépprózai elbeszélés I.

Petrik Bibliogr.

Tört. Tár 1891. (Szathmáry Károly, Gróf B. M. tragoediája.)