Kezdőlap

Bonffinius (Bonfini) Márk Antal,

történetiró, Beatrix királyné felolvasója, szül. 1427-ben Ascoliban (Ancona); tanítványa volt az akkor hires Ascoli Henochnak. Iskolai pályáját bevégezvén, Paduában több előkelő családnál neveléssel foglalkozott, az ifjakat szónoklásra, költészetre, görög nyelvre, tánczra és zenére oktatván. Tudománya, dolgozatai és főleg görögből való fordításai által hazájában hirt s nevet szerezvén, Recanatiban tanár és az odavaló iskolák kormányzója lett. Azonban I. Mátyás magyar király dicsősége és a tudósok iránt tanusított vágya s tisztelete Olaszországig hatolván, B. sietett ezen nagyhirű királylyal személyesen megismerkedni, minek következtében 1485-ben Mátyás udvarába ment Bécsbe. Az ügyes olasz meg tudta nyerni Mátyás kegyét, ki neki fizetésűl a jádrai királyi jövedelmet rendelte, Beatrix királyné felolvasójává tette s több mű megirásával bizta meg; sőt azt is kivánta tőle, hogy a táborozásban részt vegyen. Magyarország történetének megirását is elkezdette, mely munkáját azonban csak I. Mátyás halála után, II. Ulászló parancsára végezte be. Ulászló 1492. okt. 10. Budán nemesi ranggal jutalmazta őt, valamint fiát Franciscust, testvéreit és egész nemzetségét. Midőn 1503 elején hazájába készült utazni, szélütés érte és Budán meghalt.

Munkái:

1. Flavii Philostrati Lemnii libri II. De vitis Sophistarum Antonio Bonfinio interprete. 1516.

2. Commentaria Auli Gellii Noctium Atticarum per Bonfinium recognita. Venetiis, 1518.

3. Herodiani Historiarum libri VIII. (Ford.)

4. Hermogenis Tarsensis, philosophi ac rhetoris acutissimi, de Arte rhetorica praecepta Aphtonii item Sophistae Praeexercitamenta Antonio Bonfinio Asculano interprete. (Mátyás királynak ajánlva.) Lugduni, 1538. (B. magyarázatával. Ism. Figyelő I. 1876.)

5. Libellus de Corvinae domus origine. Basiliae, 1577. (Ezt még Olaszországban készítette, Mátyás királynak ajánlotta és magával hozta 1485-ben Mátyás udvarába; utóbb beleszőtte a magyarok történetéről irt munkájába. Dec. III.)

6. Rerum Ungaricarum Decades tres. Basiliae, 1543. ivrét. (Brenner Márton által kiadva, azon hibás kéziratból, melyet a budai eredeti példányból titkon és nem is egyszerre másoltak le és melyet Brenner sietve sajtó alá adott; sajtóhibáktól hemzsegő kiadás.) Heltai Gáspár feltalálván Erdélyben B. negyedik Decasának hat első könyvét, egyébiránt szintén nagyon hibás példányban, azokat a harmadik Decasnak 9. és 10. könyvével, (de csak annyiban, a mennyiben I. Mátyás királyunk életét érdeklik) 1565-ben Kolozsvártt kinyomatta: Historia inclyti Matthiae Hunyadis, regis Hungariae czímmel ivrétben. Végre sikerült Sambucus Jánosnak B. egész IV. Decasát és az V-diknek felét megszereznie, mire egy kiegészített, megjobbított kiadást nyomatott: Antonii Bonfinii Rerum Ungaricarum Decades quatuor cum dimidia. Basiliae, 1568. ivrét. (Ezt a kiadást még Pray idejében is a legjobbnak tartották.) További kiadások: Frankfurt, 1581. ivrét. (Sambucus által jav. és bőv. kiadás.) B. harmadik Decasa nyolczadik könyvének azon része, melyben Belgrádnak II. Mohamed által 1456. ostromát leirja, ily czímmel: Narratio de Bellogradi sive Albae-Graecae a Mahomete II. imper. turc. facta 1456. oppugnatione; megjelent Reusner ily cz. munkájában: Rerum memorabilium Pannon. Francofurti, 1603. Egy névtelen is kiadta Syndromus Rerum Turcico-Pannonicarum cz. könyvében 1584-ben (Czvittinger szerint 19. l.), melynek akkor második kiadása a föntebbi (1603.), a harmadik pedig 1627-ben jelent meg; 1770-ben Kalocsán is kiadták. Bonfinius Decasainak hanoviai 1606. ivr. kiadása az 1581. frankfurtinak megmaradt példányai új czímlappal; Köln, 1690. ivr. (ezen kiadás a sajtóhibák tömege miatt a legrosszabb); Frankfurt, 1713; Pozsony 1744. ivr. (egy névtelen jezsuita szerencsétlen rossz kiadása.) Végre Bél Károly András eszközölte B. Deeasainak legjobb kiadását: Antonii Bonfinii Rerum Ungaricarum libri XLV... ab origine gentis ad a. 1495. Editio septima. Lipsiae, 1771. ivr. bő indexxel. (Ism. Nova Acta Eruditorum 1771. apr. 166. l.) Német kiadások: Wahrhaftige Chronik d. allermechtigsten Königreich in Ungern übers von H. Boner. Strassburg, 1541. ivr. fametszetekkel; Frankfurt, 1541. ivr.; Basel, 1545. ivr. fametsz.; Ungerische Chronica, verteutschet aus d. latein. durch Paulum Frisium. Frankfurt am M., 1581. ivr. Heltai a baseli 1568. latin kiadást átdolgozván, kiadta: Chronika az magyarok dolgairól. Kolozsvár, 1575. Czvittinger szerint 1606-ban Bonfiniusnak magyar fordítása is megjelent; Soterius György szerint pedig ugyanekkor belga nyelven is kiadták, de egyik sem ismeretes.

7. Antonii Bonfinii Symposion trimeron, sive de pudicitia conjugali, et virginitate Dialogi tres. Basiliae, 1572. (A Sambucus tulajdonában levő eredeti kéziratból Leunclavius adta ki. 1621-ben ujra sajtó alá jött, de mind Rómában, mind Spanyolországban a tiltott könyvek közé soroztatott.)

8. Bornagyii M. Pauli Filkavien. pannonii Confessio martyrum de mysterio S. S. Trinitatis, veterum monumentis illustrata. Vittebergae, 1609.

9. Livii Hungarici id est celeberrimi de rebus Hungariae hitoriographi... orationes. Cassoviae, 1732.

Kéziratban: Herodiani Historiarum libri VIII. (Ford.) és Libellus de historia Asculana. A vaticanaban van: Ad illm. ducem Federicum latinae pacis auctorem oratio és Philostratus fordítása (Icones, Heroes, vitae Sophistarum), melynek előszavát Kollár (Analecta Monument. II. 810-827.) már rég kiadta egy bécsi Corvin-codexből.

Vitae Virorum Illustrium. Basilliae, 1563.

Mollerus, Dan. Guil., Dissertatio de Antonio Bonfinio. Altorfii, 1698.

Czvittinger, Specimen 80.

Haner De Scriptoribus. 79.

Eder, Rerum Transilvanicarum I. 178.

Kovachich, Scriptores Rer. Hung. Minor. I. 332.

Ungr. Magazin I. 1781. 206.

Catalogus Bibl. Hung. Franc. Com. Széchényi I. 148. Suppl. II. 82.

Közhasznú Esmeretek Tára II. (gr. Teleki József.)

Toldyi, M. Nemz. Irodalom Tört. 1851. 48. 50.

Uj M. Múzeum 1854. (Gróf Kemény József Bonfinius élete és munkáiról, hol B. személyére és munkáira vonatkozó bő repertórium van.)

Magyar Sajtó 1858. 53. sz.

M. Tud. Értekező 1862. II. 256.

Potthast, Aug., Bibliotheca Historica Medii Aevi. Berlin, 1862. 171.

Egyetemes M. Encycl. VII. (Vass József.)

Helmár Ágost, Bonfiniusnak mint történetirónak jellemzése. Bpest, 1876. (Ért. a tört. tud. kör. VI. 2.)

Figyelő I. 1876. (Zsilinszky M.)

Századok 1876. (Thallóczy.) 1877. (B. jellemzése. Zsilinszky M.)

Budapesti Szemle XV. 1877.

Egyet. Philol. Közl. 1880. 288. (Abel Jenő.)

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II.

Pick Miksa, Régi M. Történetirás. Bpest, 1888.